A Jog, 1902 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 49. szám - A törvényes zálog- és előnyös kielégítési jog, végrehajtás esetében. Folytatás

A J hogy az abszolutisztikus korszakban a politikai üldözés és zaklatás milyen szépen belé tudott bújni a tanuskodási kötelesség szép köntösébe! Hogy idéztek Trencsénben, vagy Turócban lakó polgárokat egypárszor tanúnak Csíkszeredára, oly személyek patvarkodásaiban, akiket a tanú (?) sohasem látott életében. Mindezekből folyólag az országgyűlési tagok relatív mentelmi jogának korlátait a katonai bíráskodással és becsületügyi eljárással szemben a következőképpen vélem meghatározhatni. Kiinduló-pontul azt veszem fel, hogy a hadsereg legfontosabb fentartó eleme a fegyelem. Ha tehát érdeke az államnak és társadalomnak, hogy hadseregei, éspedig harcképes hadseregei legyenek, akkor érdeke az is, hogy a fegyelem fentartassék. A katonai fegyelem érdekével szemben mutatkozik a másik állami érdek, hogy a törvényhozó legyen immúnis. Ha a két érdek egymás mellett és egymás sérelme nélkül megállhat, egyformán fogiuk megóvni mindakettőt. Ha azonban bizonyos helyzetek és viszonyok az egyik érdeket fokozzák, akkor a másikat emennek alá kell rendelni. Kétségtelen, hogy mozgósítás, háború idején a fegyelem | érdeke predominál. Háborúban tehát nincsen relatív mentelmi jog sem. Ha az országgyűlés együttlétében egy törvényhozó katona ellen a katonai bíróság bűnvádi eljárást indit, nem kell, hogy a vádlott mentelmi jogának felfüggesztését kérje előbb. Nemis volna annak értelme. Hiszen ha már béke idején is afféle privilégium odiosum-ot lát a társadalom a mentelmi jogban, mennyivel inkább állna ez be háború esetén ! Két őr elalszik az őrhelyén, az egyiket sta?úe pede főbe lövik, a másikat előbb kikérjék az országgyűléstől f Hová vezetne ez ? Mikorra az országgyűlés befejezné a mentelmi vitát, vége lenne a háborúnak ! Arról pláne, hogy háborúban a fegyelmi kihágások miatti fenyítésnek útját állja a mentelmi jog, komolyan beszélni sem lehet. Béke idejében nem az immunitás érdeke rendelhető a fegyelem érdeke alá. Béke idején tehát a katonai bíróságok nem indíthatnak törvényhozó ellen eljárást, csak a mentelmi jog felfüggesztése esetén. Fegyelmi büntetés kiszabásához azonban béke idején sem kell a mentelmi jog felfüggesztését kérni, mert a katonai fegyelem kivételeket nem enged. A becsületügyi eljárás pedig, mint a tisztikar belső, intim ügye, sem békében, sem háborúban nem sérti az országgyűlés tagjainak mentelmi jogát. A törvényes zálog- és előnyös kielégítési jog, végrehajtás esetében. Irta VIDÉKI ÜGYVÉD. (Folytatás.*) II. Ennek tárgyai. Az I. a) 1. p esetében a kibérelt helyiségben találtató ingók, továbbá a haszonbérelt jószágon levő vagy ahhoz tartozó termények, gazdasági felszerelvények és lábasjószágok. Az a körülmény, hogy ezek kinek a tulajdonát képezik, nem jön tekintetbe s igy lehetnek azok a bérlőé, albérlőé vagy más harmadik személyekéi is, amenyiben ez a harmadak személy azt a bérlőre vagy albérlőre bizta —- Bp. tábla 1899. évi május 17. 1.590. szám — használat, őrizés végett vagy bármi más célból, különösen pedig a nő ingóságai a férjre bízottaknak tekintendők; mely okból ezek csupán törvényes zálogjoggal bíró követelés behajtása esetében halasztó hatályú igénykeresettel nem követelhetők, sőt igény keresetre való felhívásnak sincs helye. — 1881. évi LX. t.-c. 89. §. Nem terjed ki azonban azokra a tárgyakra, melyek a bérlő vagy albérlő birtokába törvény által tiltott módon jutottak s igy ilyenek a tulajdonos által igényelhetők.— 1881. évi LX. t.-c. 72. §. Termények alatt csak a már beszedett termények értendők ; mert hisz a függő termés az ingatlanok tartozékát képezi s arra csak mint az ingatlanra s illetve az ingatlan haszonvételére van az 1881. évi LX. t.-c. 208. és 213. §. értelmében végrehajtásnak helye. Habár a termények alatt általában csak a jószágon termett vagy abból eredő már elválasztott dolgok értetnek, azonban az alatt értendők a polgári gyümölcsök is. mint azt az alábbiakban előadni szándékozom. Az idézett 72. §. szerint az sem kívántatik meg, hogy a megnevezek ingók a haszonbérlet területén találtassanak, hanem csak az, h jgy ahhoz tartozzanak. Igy pl. a haszonbérelt jószág megmivelésére rendelt állatok, *) Megelőző közlemény a 45. számban. O G 355 fogatok, ekék, az azon termett gabona, takarmány stb. azért, mert a haszonbérlő vagy alhaszonbérlő azokat esetleg a saját birtokára, két jószág haszonbérleténél csak az egyikre, vagy esetleg egész idegen birtokra szálitotta ; a zálogjog kiterjed és meg nem szűnik, ha az ahhoz tartozás elidegenítés folytán végleg megszüntetve nem lőn. A uj polgári törvénykönyv javaslata szerint — 1,547. §.— a törvényes zálogjog tárgyai szűkebb körre vannak korlátozva, amennyiben a zálogjog csak azokra a tárgyakra korlároztatik melyeket a bérlő vagy családja vitt a bérlemény területére. Ez annyiban indokolt, hogy idegen tulajdonra másnak kötelezettségeiért zálogjog adása nem liberális, de különben is az nehezen érvényesíthető. Továbbá nem ad zálogjogot a bérbeadónak az albérlő vagy alhaszonbérlő ingóira, hanem csak letiltás esetén az albérlő albérleti követelésére. Ez a megszorítás azonban azzal pótoltatik, hogy letiltás esetén az albérlőt illető zálogjogot a tulajdonos bérbeadó érvényesítheti — 1,552. §. — ami kevesebb nehézségbe ütközik. Végül az a rendelkezés is kimaradt, hogy a haszonbérelt jószághoz tartozó termények- és felszerelvényekre is kiterjed — 1,587. §. Habár a hozzátartozandóság megállapítása néha nehézségekbe ütközik, de a legtöbb esetben az mégis lehetséges s azért a földbirtokos osztályra ez a megszorítás káros ; mert a haszonbérlő azzal, hogy a felsorolt ingókat nem a haszonbérelt jószágon, hanem más helyen helyezi el, a földbirtokost kijátszhatja s törvényes zálogiogát teljesen illuzóriussá teheti. Ezen nem segit az a joga, hogy az elszállítást meggátolhatja ; mert a haszonbérbeadó rendesen a haszonbérelt birtoktól távoleső helyen lakik s nem ellenőrizheti azoknak hovahelyezését. De hiány az is, hogy a törvény nem mondja azt, hogy a bérletre vonatkozó rendelkezések a haszonbérletnél is megfelelően alkalmazandók a törvényes zálogjogot illetően. Az 1,553. §-ban azonban helyesen megadja a vendéglősöknek is az elszállásolásból eredő követeléseikre a zálogjogot. Az I. a) 2. pont esetében a termelt szesz, vagy a kihágás tárgya. Az I. a) 3. pont esetében a termelt cukor, vagy kihágás esetén a kihágás tárgya. Az I. a) 4. pont esetében s az 5. pont esetében is a kihágás tárgya, a 6. pont esetében a termelt vagy behozott dohány, dohánycsempészet esetén pedig a kihágás tárgya és az elkövetés eszközei, tehát a tettes járműve és fogata is. Az I. a) 7 —10. pontok eseteiben a bizományi, a szállítmányozott, fuvarozott vagy a közraktárba elhelyezett dolgok. A I. a) 11. pont esetében a bejegyzett dologi jog — 1881. évi XXXIV. t.-c. 40. §. Most idézett törvényhely eme rendelkezése nem elég szabatos; mett a bejegyzett tulajdoni vagy teleki szolgalmi jogra külön zálogjog nem szerezhető, hanem csak magára az ingatlanra, szolgalmi jog esetén az uralgó telekre, mivel ez utóbbitól a szolgalmi jog el nem választható, tehát azzal egy egészet képez, a zálogjognál is az alzálogjog tulajdonképpen nem a zálogjogot, hanem az annak biztosítására szolgáló követelést terheli; mivel a zálogjog csak járulékos természetű és követelés nélkül nem létezhetik. Az I. b) esetében, éspedig : Az I. b) 1. pont esetében az elárverezett ingatlan, vagy ingatlanok, melyekre vonatkozóan a költségek felmerültek. Az 1. b) 2. pont esetében azok az ingatlanok, melyek után az adók vagy illetékek kiszabattak. E szerint egyidejűleg több ingatlan elárverezése esetén, a mennyiben az eladás együttesen történt, a minden egyes ingatlan külön becsértékéhez arányított vételár irányadó a kielégítés tekintetében, ha pedig külön adattak el, akkor a minden egyes ingatlant külön terhelő összeg ennek vételárából elégítendő ki. Az I. b) 3. pont esetében a megváltott ingatlan vagy az ártéri birtok az előbbi pontban irt módon. A I. b) 4. pont esetében az elárverezett bányavagyon. III. Terjedelme. A) A tárgy tekintetében. A törvényes zálog- és előnyös kielégítési jog kiterjed annak tárgyára s ennek tartozékai- és növedékére, arra való tekintet nélkül, hogy a tartozék- vagy növedék-minőség a zálogjog kezdetekor már megvolt, vagy azután lett azzá. Ingóknál tehát, ha valamely műnek hiányzó alkatrészei pótoltatnak, állatoknál a később nőtt gyapjú, keleckezett méhmagzat, tej stb.-re is kiterjed a törvényes zálogjog.