A Jog, 1902 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 44. szám - Közvetett- és szolgabirtok. Kritikai tanulmány a német polgári törvénykönyv és a magyar általános polgári törvénykönyv tervezete alapján. Folytatás

A JOG 315 ezek az erkölcsi kötelékek ethikai alapos indok nélkül elhanyagoltassanak; és ha azt tapasztalja, hogy az örökhagyó melegebb és intenzivebb szeretettel van valamelyik törvényi örökö-e, vagy talán idegen személy iránt és ezeket egy másik törvényi örököse rovására túlságosan favorizálja, segélyt nyújt a megsértett erkölcsi kötelékek reparálására. A kötelesrész intézménye a törvényi örökösök erkölcsi kegyeletének épségben-tartását juttatja érvényre. A Tervezet a családi szeretet rendjét a maga ethikai jelentőségére emelte az által, hogy elsősorban az ivadékot, és ennek nem-létében, másodsorban a házastársat deklarálta törvényi örökösnek. Ugyanezt az ethikai alapelvet viszi keresztül a Tervezet a köteles-rész intézményének szabályozásában is, amidőn elsősorban az ivadéknak, és ennek nem-létében, az eddigi joggal szakítva, másodsorban a házastársnak juttat kötele-részt. A házastárs eként a sorrendben közvetlenül az ivadék után következvén, megelőzi a szülőket, akik az 1,811 —1,814. §. korlátain belül a róluk az örökhagyóra szállott javak fele értéke erejéig, és csak abban az esetben követelhetnek köteles-részt, ha különben törvényi örökléshez lehetne igényük, vagyis ha a vagyon átháramlása óta az öröklés megnyíltáig 32 évi időtartam még el nem mult. A kötelesrész, érdemetlenség miatt a Tervezet 1,976—1,978. £§-ban felsorolt okok miatt vonható csak el; amelyek közt az erkölcsi érzület súlyos megsértései is, nevezetesen: az örökhagyó iránt a tartási kötelezettség megsértése, a közerkölcsiségbe üiköző botrányos életmód, nemkülönben a házastárssal szemben a házassági életközösség tisztasága és a szeretet hiánya szintén szerepelnek; de a megbocsátás erénye az erkölcsi kötelékekre nézve az egész vonalon fenn van tartva. A köteles-!észt védi a Tervezet az ajándékozás ellen is; úgyszintén az erkölcsi érzület sugallta speciális rendelkezéseket tartalmaznak az 1.980. és 1,981. §-ok, amelyek az érdemetlen ivadék köteles-részét fentartják annak erkölcsileg hibátlan ivadékai részére: nemkülönben igen bölcsen rendelkezik a törvényhozó a pazarló és igen eladósodott ivadéknak ivadékaira nézve, abból az erkölcsi indokból, hogy a szülőjük erkölcsi botlásának kirivó hatása lehetőleg enyhittessék. íme az erkölcs magasztos kihatása és érvényrejutása a jogban; és ime a jogállam bölcs rendelkezése, amely az erkölcsi érzületeket jogokká minősiti és teljes védelemben részesiti! Meg csak azt érintem meg, hogy szerény fejtegetésem során eddig mindig erkölcsi akaratról tettem emlitést. Ezzel legközelebb a kötelmi jog jellemzésénél fogok körülményesebben foglalkozni. (Folytatása következik.) A pálinka a atelepitési alap» által jó drágán árusitta- I tik ; ezenfelül azonban Japánból is becsempésztetik ezen ital és titokban a szigeten is főzetik. Az egész család iszik és mert a pálinka méregdrága, egész vagyonukat arra költik ; sőt a prostitúcióhoz is folyamodnak, hogy azt megszerezzék. A telepítés sikertelenségének főbb okai közé tartozik a család körében uralkodó rendetlenség, kicsapongás és a prostitúció. 1900-ban 23,134 volt a fejlett férfiak száma, a nőké pedig 4,542, tehát 16"4%-a az egész lakosságnak. Ezek közül vadházasságban élt 1,126 férfi, 1,126 nő. Hogy milyen szempontból nézte a hatóság ezen vadházasságokat, erről Liaponnof kormányzónak 1899 június 29-iki napiparancsa nyújt felvilágosítást : Azt tapasztaltam. — úgymond — hogy a transzportált nők annak helyébe, hogy a törvény által reájuk szabott büntetésüket elszenvednék, arra lettek kötelezve, hogy a transzportált telepesekkel vadházasságban éljenek. Ezen utasítás ki/árólag a hatóság részéről történt, a nő minden megkérdeztetése nélkül. Ezáltal a törvényes büntetés lealacsonyitássá fajul, ezenfelül pedig a javításra irányuló intézkedéseket paralizálja. Megtiltom tehát ezen a sziget telepítése érdekében \ netán szükséges egybekelést a nők kifejezett írásbeli beleegyezése nélkül ; az ehhez hozzá nem járuló nők a börtönben őrizendők és munkára alkalmazandók.)) Drill érdekes részleteket közöl az ezen rendeletet megelőző időkből. «A nők legnagyobb része — úgymond férjeiken, vagy ezek szeretőin illetve saját szeretőjük feleségén vagy kedvesén elkövetett gyilkosság miatt lett transzportálásra ítélve. Ezek tehát izgékony és szenvedélyes természetűek és nem lehettek közömbösek azon kilátással | szemben, hogy ezentúl oly férfivel kelljen együtt élniök, akit Közvetett- és szolgabirtok. Kritikai tanulmány a német polgári törvénykönyv és a magyar általános polgári törvénykönyv tervezete alapján. Irta KLEIN EDE dr., szepsi ügyvéd. (Folytatás.*) A legtöbb törvényes rendelkezésnél nem az a lényeges, hogy az igy vagy amúgy szabályozza a jogviszonyt, lényeges csak az, hogy a jogviszony minden kétséget kizáró módon szabályozva legyen, hogy biztos mérvszabálylyal bírjunk arra nézve, miképp viselkedjünk. Hozsannával fogadjuk, forró lelkesedéssel üdvözöljük a kodifikációt, mert azt reméljük, hogy az immár a kinos jogbizonytalanságnak véget vet. De ha a törvény a legprimitívebb esetekre rébuszoxat tartalmaz, akkor az nem javítja jogi helyzetünket, akkor az egyszerűen reformatio in peius. Akkor az nem oldja meg a kontroverziákat, hanem uj életre fakasztja és szaporítja azokat. Nem habozom kijelenteni, a közvetett birtok egy elméletileg ki nem forrott, Iegiszlative kellőleg elő nem készített, gyakorlatilag ki nem próbált jogintézmény. Hasonló BrillatSavarin híres fácánsültjéhez, mely rosszul volt lőve, rosszul pácolva, rosszul sütve, rosszul tálalva és rosszul — megemésztve. Mért illesztették bele a német polg. törvénykönyvbe f Ennek oka szerény nézetem szerint a németek szenvedelmes nemzetiségi fanatizmusában, határtalan intranzigens sovinizmusában, mértéket nem-ismerő rajongó fajszeretetében rejlik. A német soviniszta képes rajtunk megbotránkozni, ha Stefan Lochner, Hans Schulein vagy pláne egy «feiner Zeitblom» festményeinek láttára extázisba nem esünk, avagy Isten ments! Rafael vagy Tizian fenséges remekeit ezek fölé helyezni merészkedünk ; akinek pedig Petőfi jobban tetszik, mint teszem Paul Heyse vagy mondjuk Emmanuel Geibel, 2ÚL egyszerűen vad barbár Botokudl A német jogi közvéleményben az első rangot foglalják el jelenleg a germanistád és ezek élén Sohtn és Gierke. Nevezett tudósok szerint pedig a legfontosabb, a legelső kérdés a kódex megbirálásánál, elég német-e a törvény? Ennek alárendelnek minden egyéb szempontot. A dologbeli részre nem tudott Sohm nagyobb dicséretet zengeni, mint hogy az «deutsch vom Scheitel bis zur Sohle», a közvetett birtokot meg éppen «nationale Grossthat»-nak magasztalja. «Das Sprengen der Sclavenfesseln der rechtlichen Fremdherrschaft» 1815 óta különben is a germanista programm főpontja, nemzeti ideálja vala. Még a költőt is inspirálja : «SolI nicht auch der deutchen Erde Eignen Rechtes Blum', entsprossen *) Megelőző közleményt 1. a 34. számban. I nemis ösmernek. De a nő személyes hajlama, netalán fenforgó liaisonja, kivánata, hogy csakis hajlama szerint választhassa meg jövendőbelijét — mindez nem vétetett figyelembe. Gyakran választották el a feleséget a férjétől, hogy azt másnak konkubinátusba adják oda. A konkubinátus megtagadása mindenféle büntetést, bebörtönözést, ujabb konkubinátusra való kötelezést egy távoli faluban stb. vont maga után. És ez utóbbi intézkedés szükségképp a prostitúció melegágyává lett. Egy faluban, melynek lakossága 80 transzportált telepesből és 6 katonából állott — mindössze 4 nő volt! Az erkölcstelenség ezek folytán rémmód elharapódzott. Voltak telepesek, akik nőt kértek, hogy annak prostitúciójából jövedelmi forrást szerezzenek. A feleségeik és lányaik által kisért transzportáltak néhány kopekért engedik meg azok prostituálását. «Boldog az, kinek itt felesége és leánya van, — mondá egy ily transzportált — mert van neki két fejőstehene !» A szabad nők is, akik férjeiket önszántukból követik, ebben a mételyezett környezetben, gyorsan demoralizálódnak a romlott férj despotizmusa mellett és minden más kenyérkereset teljes hiján. Szalomon szerint is «a két nem egyenlőtlen elosztása maga után vonja a korlátlan szemérmetlenséget, melyet sem az életkor, sem az egyház által megáldott házas frigy nem képes korlátozni, — nemis szólva a szigeten annyira elharapódzót: paederastiáról !» Es a szerencsétlen itt született, vagy idehozott gyermekek, már serdülő korukban lesznek ebben a környezetben minden gonoszságban kiképezve. Tükör módjára visszasugárzódik ezen gyermekek lelkületében az ottani szomorú élet sötétsége. «Mamát megverte a szeretője, mert mással hált» — meséli az egyik gyerek ; vagy :