A Jog, 1902 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 42. szám - A német jogászgyülés. Vége

A JOG 303 mivelt. A lehetőleg legelhanyagoltabb jogszolgáltatást ott — ameddig saját hatásköre terjed — a kátyúból kiemelte és ezen — nemzetiségek-lakta és azért kettős fontosságú területen mintaszerű rendet és magasabb igényeknek is megfelelő judikaturát teremtelt. Ezzel pedig nemzetpolitikai szempontból is magasztos feladatot végez, mert a biió a nemzetiség-lakta vidéken egyúttal a magyar állameszme apostola és leghivatottabb terjesztője. Eszközei pedig a lehetőleg legegyszerűbbek. Egyfelől gondos megfigyelése és kiválasztása a kinevezésre váró birói aspiránsoknak. Ezzel karöltve jár az alárendelt bíróságok személyzetének és tevékenységének mennyiségi és minőségi alapos ismerete, ami nem csekély időt és munkát igényel. Másfelől szükséges ehhez vasszigor: a tudatlansággal, lustasággal és részrehajlással szemben, — végül pedig buzdítás és soronkivüli előléptetés azok részére, akik kötelességüket teljesitik vagy ennél még többet is tesznek. És Lászy ezen varázsvesszővel a kezében egy ambiciózus, minden nehézséggel játszva megküzdő birói kart teremtett, mely az alkalmatlan vagy kétes elemet soraiban meg nem türi és az elintézés gyorsaságában is, mint ezt alább látni fogjuk, párját keresi. És ez kezdetben nem is volt oly könnyű dolog. Hogy csak egy példát említsünk: a temesvári kír. törvényszéknek időközben elhunyt elnöke, éveken át hamis kimutatásokat terjesztett fel. Lászy csakhamar keresztül látott a szitán; de kénytelen volt az elnök hosszas betegsége alatt az erélyesebb intézkedéseket függőben tartani. Az uj elnök első feladatává tette: a hivatalosan kimutatott adatokat újból gondosan átvizsgálni, — és akkor kisült, hogy 1,500 per elintézetlenül az irattárba tétetett és ott heverte az igazak álmát, — csak azért, hogy a kimutatás lehetőleg kedvező legyen. És a temesvári tszék még most is sínyli ezt a szemfényvesztést, de abból remélhetőleg mielőbb ki fog szabadulni, mert Lászy nem tür restanciát. De nemcsak adminisztratív tekintetben, hanem a szellemi téren és — the last but not the least — birótársaival és az ügyvédi karral való hivatalonkivüli érintkezésében is, az s elnök elsőrangú gentleman-nek bizonyul. Temesvárott egy jogászegylet alakult. Senki sem volt annak buzgóbb pártolója és senki <=em vett annak üléseiben élénkebb részt, mint a tábla elnöke. Példája buzüitólag hatott a tábla és a tszék birói karára is; sokan közülök tagjaivá lettek az egyletnek és kivették a részüket a vitákból és felolvasásokból. Hogy az egylet mindannak dacára csak stagnál, és minél kevesebb életjelt ad működéséről, — ennek kizárólag az ügyvédi kar az oka, mely a felolvasásokat vajmi ritkán látogatja. Remélhetőleg itt is majd az ügyvédi kamara elnöke Niamessny kollégánk uj rendet csinál és Temesvár jogászhirnevét újból reaktiválja. Utolsó érdekes felolvasásán, mely e lapokban lát legközelebb napvilágot, az ügyvédi és birói karjelesei mind jelen voltak. Az ügyvédek, ugy, mint a birák, nem győzik eléggé dicsérni Lászy előzékeny, konciliáns modorát, pártatlanságát és erélyét is ott, ahol kell. Nagy dolog ez vidéken, ahol a birák nem élhetnek oiy elzárkózottan csakis hivatásuknak, mint a fővárosban; minden vidéki városban a biró és főleg a fölebbviteii biró egy fontos, előkelő társadalmi tényező, mely irányadó példával szolgál a többieknek, és az érintkezés nívóját önként emeli. Merevség és elzárkózottság itt nem járja, — a biró külön kasztot nem képezhet. És azért kettős íontosságu, hogy az érintkezés biró és ügyvéd közt teljesen harmonikus legyen; hogy az utóbbi, ha birói polcáról lelép, az ügyvédben teljesen egyrangu jogásztársát és barátját lássa, — anélkül, hogy e barátságnak pajtáskodássá kelljen fajulnia. Ügyvéd, biró és a nagyközönség egyaránt zengik Temesvárott Lászy és a tábla dicséretét. Képzelhető-e a biróra nézve kellemesebb elégtétel nehéz pályája fáradalmaiért ? Még egy szó a temesvári tábla helyiségeiről, az u. n. régi dikaszteriális épületről. Ez egy nagy, sivár, zárda benyomását keltő, lehetőleg legrosszabb berendezésű épület, melynek tisztasága is kivánnivalót hagy hátra, amint ezt a tág udvaron érezhető, nem éppen rózsaillatú szag dokumentálja. Lászy elnök ur szívességéből közöljük az alábbi adatokat. A tábla rendszeresített személyzete volt 1901-ben 4-2 (1900: 44) éspedig 1 elnök és 2 tanácselnök (Fiuk Ádám és Hollerung Alfréd dr.), 16 biró (Avarffy Gyula, Bálás Döme, Burián Pál, D ö m ő k Jenő, G i d r ó László, Hu s z k a Mihály, Jávor Endre, Kovács Béla, L u d v i g János, Pap László dr., R ö 11 h László, Scherff János, Somjgy János, Stein József, Szekeres János, Szmoligovics Dénes, Wesztermayer Vidor), 4 tanácsjegyző albiró és egy jegyzőbői; a segédhivatali személyzet 17 (19) — a takarékossági mániának áldozatul esett egy i r n o k és egy d i j n o k ! Érkezett 3,935 polgári, 6 úrbéri, 420 váltó, keresk. és csőd, 2,496 büntető, 69 fegyelmi és 1,819 elnöki = 8,745 ügy; ebből hátralékban maradt: 6 fegyelmi, 568 polgári rendes, 17 felebbv. sommás, 154 büntető és 23 pénzügyi kih. ügy -— 768. Felebbvitt rendes per volt 2.581 f2,575), ebből közpolgári 2,136 (2,058), házassági 179 (154), váltó' 194 (293), kereskedelmi 69 (62). Elintéztetett ebből 2,3^6 (2,489), éspedig helybenhagyólag 1,155 (1,249), megváltoztatólag 783 (806), megsemmisítéssel 104 (87). Ülés tartatott: 3 tagu 133 (113), öttagú 112 (100); itélet ho- j zatott 745 (821); bírságolás 8 (16). A 19 fegyelmi közül 1 íeddés I és egy pénzbüntetés fordult eiő, ami eléggé vall a bíróság kebelében működő személyzet kötelességtudása mellett. Felülvizgálat volt 140 (113); ebből helybenhagyatott 69 (47); megváltoztatódott 11 (15). Szóbeli tárgyalás volt 48 (42): itél=t hozatott 87 (61). Felfolyamodás volt 10 (10), ebből helybenhagyatott II. fokban 1, III. fokban 2 (3), megváltoztatódott 1. Rendes büntetőügy volt 764 (1,374); ebből hh. 328 (851), megváltoztatódott 151 (409), megsemmisíttetett 82 (35). Elintéztetett összesen 724 (1,592). Főtárgyalás tartatott 104 (44). és tanácsülés 65 (111). ítélet hozatott 519 (1,257). Pénzügyi kih. ügy volt 120 (88), elintéztetett 97 (86); ' ebből hh. 72 (70), mv. 15 (9), megsemmisíttetett 2 (5). Telekkönyvi vizsgálat volt 24 (26), képesittetett 15 (16). Teljes ülések száma volt 4; elnöki tanácsülés 12; az egyes birák működése — tekintve azt, hogy vegyest, hol polgári, hol büntető tanácsokban kénytelenek résztvenni, teljesen kielégítő, habár korántsem oly mérveket öltő, mint pl. a budapesti kir. táblánál. De ennek csak őszintén örvendünk, mert az az alaposság javára esik. dr. Révai Lajos (Folytatása következik.) Külföld. A német jogászgyülés. y Vége. »Fenntartandó-e a német jogban a gondatlanságból származó, bíróság előtti hamis, eskü alatti vallomás és behozandó-e ez az osztrák jogban ?» (a napirend 7. pontja). Véleményező: S t e n g1 e i n lipcsei nyug. birodalmi tszéki biró, e kérdésre nemmel felel. Előadók: Olshausen dr., lipcsei birodalmi tszéki főügyész és Lenz dr. cernovitzi tanár. A szakosztály e kérdést nem vette tárgyalás alá, hanem az állandó bizottságra bizta az a fölött való határozathozatalt, vájjon és mikor tűzendő az ujbó! napirendre. A teljes-ülés ezen határozatot magáévá tette. * * «Revideálandó-e a német büntető törvény* (a napirend 5. pontja). Véleményezők: Liszt dr., berlini tanár és van Calker Straszburgból; előadók: Ka hl dr., berlini tanár és Kronecker dr., felebbbv. tszéki biró (Kammergerichtsrath.) Liszt kiküszöbölendőnek véli a törvényből a rendőri kihágásokat. A büntetés kiszabásának módja és mérve tekintetében nem a cselekedet külső eredménye, hanem a tettesnek gonosz (társadalomellenes,) lelkülete a döntő. A büntetésnemek fönnálló rendszere fönntartandó, ellenben az elzárás, várfogság és a megrovás kiküszöbölendők; a pénzbüntetés a jogászgyülés korábbi határozatai szerint átalakítandó; 14—21éves gonosztevők, amenynyiben javítóintézetnek át nem adhatók, 2—5évi fogházra mint javító intézkedésre itélendők és ott megfelelően gondozandók. Megrögzött gonosztevőknél a fegyház nem 5, illetvelO éven alul alkalmazandó, biztonsági büntetés (Sicherungs-strafe) gyanánt. Közveszélyes bűnösök, kik beszámithatlanságuk miatt felmenttettek, vagy csökkent beszámító képességük folytán er.yhébb büntetésre ítéltettek, elmegyógyintézetekbe utalandók, — az előbbiek azonnal, utóbbiak büntetésük kiállása után. A feltételes elitélés birodalmitörvényhozásilag szabályozandó. Calker is fönntartja a jelenlegi büntetési rendszert, az elzárás (Haft) kivételével. A büntetés mérve és módja tekintetében ő is figyelemmel van a cselekedet külső sikere mellett a gonosz szándék intenzitásának fokára. Ott, ahol a bűntett in concreto nemes érzésnek a folyománya, az illető várfogságra Ítélendő. Védelmi eszközök alkalmazandók oly egyénekkel szemben, akik a társadalomra nézve tartós veszélyt képeznek (közveszélyes személyek). A rendőrséghez átutalandók, külön elhelyezés céljából, azok, akik beszámithatlanság miatt felmenttettek,vagy csökkent beszámitóképességük miatt enyhébb büntetésre Ítéltettek. A rendőrséghez átutalandók továbbá dologházban való elhelyezés céljából, az oly egyének, akik ismételt visszaesésükkel alaposan gyanittatni engedik, hogy büntetésük elszenvedése után ujabb büntettet fognának elkövetni. Kahi előadó, nagyszabású— (itt csak kivonatilag közölt) beszédében a büntető perrendtartás reformját a btk revíziója befejeztéig elodázandónak véli, mert sok döntő pontban a btk. prejudiciális a bptra nézve. Reformálandó a felségsértés, — a monarkizmus védelme és erősbitése érdekében; továbbá a hamis eskü vétségei és a vallás elleni vétségek ; az erkölcsiség elleni büntettek és vétségek; a becsületsértések és párbajok iránt fönnálló törvényes szabályok, végül az élet és vagyon elleni büntettek és vétségek. Vezérelv gyanánt elfogadandó a pénzbüntetés reformja és az élesebb megkülönböztetés (Differenzirung) fegyház és börtön közt. Méltányiandók lesznek e mellett a szabadságelvonások azon formái, melyek óvó és biztonsági intézkedések gyanánt a szabadságbüntetések mellett nélkülözhetlenek. Különös figyelmet érdemelnek a mellékbüntetések is. A rendőri felügyelet alá helyezés — amint az ma tényleg fönnáll — nemcsak nem jár haszonnal, hanem egyenesen káros. Megbélyegez és az evvel sújtottat a becsületes munka elnyerésétől elzárja; evvel pedig újból a bűnösségbe visszataszítja. A büntetés végrehajtásánál a feltételes elitélés is figyelembe veendő.