A Jog, 1902 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 33. szám - A spanyol büntetőjog általános tanaiból

132 A JOG tatni arra, hogy a sértett édes anyja H. Sándorné előtte odanyilatkozott, hogy mivel a vádlott rajta, mint az addig családjánál alkalmazott bábán túladott, bosszúból tette meg teljesen alaptalan feljelentését; V. Mihály zalamindszenti lakost, mint tanút arra kívánta kihallgattatni, hogy midőn ez a sértettet kocsiján a vizsgáló biró előtti kihallgatásra vitte, a sértett a tanú előtt útközben ugy nyilatkozott, hogy a vádlott őt nem bántotta ugyan, de azért mégis feljelentette. P. Ida tanukénti kihallgatását kívánta arra a körülményre, hogy a N. B. sz. alatti irattöredéket nem ő találta; s miután D. Cyrillné tanú azt vallotta, hogy azt P. Ida találta, B. Jenő tanú szerint pedig azt G. Imre postakocsis találta, a kihallgatás után meg lesz állapitható, hogy az említett irattöredékre vonatkozó egész dolog tervszerű koholmány ; B. János senyeházi lakost tanuként arra kívánta kihallgattatni, hogy K. János tanú azéit vallott a vádlott terhére, mert erre a sértett édes anyja kérte és ha őt előbb a vádlott kérte volna arra, az igazat vallotta volna. S. József zalalövői lakost arra kívánta mint tanút kihallgattatni, hogy J. Mihályné tanú arra kérte a most nevezett tanút, hogy a vádlott tanuságtételéért neki is juttasson valamit; — S. Józsefet, Sch. Jánost, V. Sándort és V. Sándornét arra kívánta kihallgattatni, hogy a vádlott csupán arra kérte jelenlétükben I. Mihályné tanút, hogy bíróság előtt csakis az igazat vallja; végül S. Ferenc csendőrt, mint tanút arra kívánta kihallgattatni, hogy ő a vádlottal oly helyen és időben találkozott, hogy az a sértett által a jelzett időben a H. kápolnai erdőben a bűncselekményt el nem követhette. A kir. it. tábla a védő részéről előterjesztett kérelmet a Bp. 393. §-a alapján megtagadta. Mert — eltekintve attól, hogy nem is állitatott, miszerint a vádlott nejének ujabban, vagyis annak hatodik gyermeke születése óta, bába segédkezésére szüksége lett volna, a minek folytán a H. Sándornénak a védelem által imputált bosszú alappal nem bírhat; ha a kihallgattatni kért Sch. Mórné a védelem részéről jelzett módon vallana is, ez még a valónak bizonyult feljelentés alaptalanságát nem igazolná; mert H. Teréz sértett nyomban a bűncselekmény elkövetése után N. Jánosnak, majd J. Mihálynak és J. Mihálynénak az esetet egyöntetűen elbeszélte, amit a jóval később, állítólag V. Mihály előtt tett nyilatkozat tartalmának valósága esetén észszerüleg alig tehetett volna, és igy a védelem által hivatkozott V. Mihály tanúvallomása, — figyelemmel sértettnek a főtárgyaláson esküvel is megerősített vallomására, — a megállapított, tényállást meg nem változtatná; mert az a körülmény, hogy a 9 N. sz. a. irattöredéket nem P. Ida, hanem más találta, az ügy eldöntésére nézve lényegtelen; mert K. János a főtárgyalás folyamán tett vallomását esküvel megerősitette, az általa vallott körülményeket pedig K. Jánosné és N. Jánosné tanuk is egybehangzóan vallották, tehát ha a nevezett tanúnak vallomását B.János vallomása esetleg gyengítené is, az a másik két tanú által is bizonyított ugyanazt a ténykörülményt meg nem cáfolná; mert J. Mihályné az arra történt figyelmeztetés után a főtárgyaláson eskü alatt vallotta, hogy nem ő kért, hanem a vádlott tett neki Ígéretet, ha annak javára kedvező tanúságot tesz és az ügy lényegére vonatkozó vallomását J. Mihály és N. János tanuk is mindenekben megerősítik; ekként az ügy érdemében tett vallomását a kihallgattatni kért S. Józseí, Sch. János, V. Sándor és V. Sándor vallomásai megdönteni annál kevésbbé alkalmasak, mert J. Mihályné szerint akkor, a midőn vádlott ő neki a kedvező tanúskodásért a tehenet igérte, a tanuk jelen nem voltak; végül, mert arra való tekintettel, hogy vádlott a terhére rótt cselekményt sürü erdőben követte el, s hogy sértett ez okon az idő meghatározásában könnyen tévedhetett, S. József csendőrnek esetleg a védelem értelmében teendő vallomása is közömbösnek mutatkozik, miután nem tartható kizártnak, hogy a vádbeli bűncselekmény, amint azt a tanuk vallomásai alapján megállapítani lehet, délután 6 órakor, sőt azt előzőleg követtetett el. Mindezeknél fogva pedig kétségtelen, hogy a bizonyítani kívánt ténykörülmények a már megállapított tényállást meg nem változtathatnák, és igy azok az ügy eldöntésére lényegtelenek. A m. kir. Kúria (1902. június 17-én 5,806. sz.) A védő semmiségi panasza elutasittatik. A közvádló semmiségi panasza azonban alaposnak találtatván, a kir. Ítélőtábla ítélete a szabadságvesztés büntetésről rendelkező részében a Bp. 437. §. 3. bekezdése értelmében a BP. 385. §. 3. pontja szerint meghatározott semmiségi okon megsemmisíttetik és B. Gusztáv vádlott a Btk. 232. §. alapján a Btk. 91. §-nak alkalmazásával 2 évi fegyházra ítéltetik. Indokok: A kir. Ítélőtábla akkor, midőn a különvédő részéről bizonyitani kívánt ténykörülményeket az ügy eldöntésére nézve lényegteleneknek találva, a bizonyíték felvételét megtagadta, a BP. 193. §. 3. bekezdésének 1. pontja szerint a törvény értelmében határozott; s igy a bizonyítás kiegészítésének ekkénti mellőzése által a kir. Ítélőtábla nem követelt el oly szabálytalanságot, mely a törvénynek a védelem szempontjából lényeges rendelkezését vagy elvét megsértené. E szerint a különvédőnek a BP. 384. §. 9. pontja alapján használt semmiségi panasza alaptalan. De alaptalan a különvédőnek a BP. 385. §. l.ajés b) pontjaira alapított semmiségi panasza is; mert a kir. it. tábla által valóknak elfogadott és a BP. 437. §. bekezdésében foglalt rendelkezésnél fogva a 426. §. itt fenforgó 4 pontja esetében a k,r. Kúria határozatának alapjául szolgáló tények szerint vádlott a sértett felet a kerkás-kápolnai erdőben a kocsiról lelökte s a közösülésre tett sikertelen felszólítás után tettleg bántalmazta, földhöz vágta, szoknyáját felhajtotta, reáfeküdt a sértettre és ellenállását legyőzve, hímvesszőjének a sértett fél nemző részével való erőszakos egyesítése által a sértett féllel nemileg közösült s mert az ezekre a tényekre fektetett vádbeli tett büntetendő cselekmény tényálladékát állapítja meg, és a Btk. 232. §. 1. pontjába utkozo s e szerint minősülő erőszakos nemi közösülésnek bevégzett bűntettét képezi; mihez képest a Bp. 385. §. 1. a) és b) pontjában megjelölt semmiségi okok fenn nem forognak. Mindezeknél fogva tehát s minthogy hivatalból észlelendő semmiségi ok sem állapítható meg, az alaptalan perorvoslat a Bp. 437. §. 4. bekezdése alapján elutasítandó volt. A kir. főügyésznek a Bp. 385. §. 3. pontjára fektetett semmiségi panasza azonban alaposnak találtatott, mert a kir. itelo tábla által valóknak elfogadott tények alapján, vádlott javára csupán a tett idejében némileg volt ittas állapota mérlegelhető enyhítő körülményként, amely azonban magában állóan és a vádlott által a vádbeli cselekmények lekövetésénél kifejtett eiószak nagyobb foka, mint súlyosító körülmény ellenében a Btk. 92-ik §-nak alkalmazását nem indokolja; s mert ehhez képest a kir. ítélő tábla e szakasz rendelkezését helytelenül alkalmazván, ez a Bp. 385-ik szakaszának harmadik pontjában megjelölt anyagi okot képez, miért is a királyi ítélőtábla ítéletének a szabadságvesztés büntetéséről rendelkező részét, a Bp. 437-ik szakasz harmadik bekezdésében foglalt rendelkezésénél fogva, a 345-ik szakasz harmadik pontjában megjelölt anyagi semmiségi okból megsemmisíteni s erre nézve a- törvénynek megfelelő ítéletet hozni kellett. Kivonat a Budapesti Közlöny-böl. Csődök : A zilahi tszéknél Grósz Lőrinc, szilágysomlyói kereskedő ellen, bej. szept. 27, fsz. okt, 24, csb. Baróthy Zoltán, tg. Gáspár Gyula dr. — A nyitrai tszéknél Félix szül. Lévai Ilona érsekújvári lakos ellen, bej. aug. 30, fsz. szept. 30. csb. Névery Ignác, tg. Guth Jenő dr. — A bpesti keresk. váltótszéknél Füchsl Julié és társa helybeli cég ellen, bej. szept, 24, fsz. okt. 23, csb. Szaffka Dénes dr., tg. Berényi Sándor dr. — A fehértemplomi tszéknél Késchánszki János volt verseci kereskedő hagyatéka ellen, bej. szept. 30, fsz. okt. 28, csb. Szalontay György, tg. Nikolajovics István dr. — A csíkszeredai tszéknél Stul Berkó borszéki kereskedő ellen, bej. szept. 1, fsz. szept. 24, csb. Jerzsák János, tg. Tiltscher Ede dr. — A marosvásárhelyi tszéknél Leitner Zsigmond helybeli kereskedő ellen bej. szept. 27, fsz. okt. 27. csb. Kovács .Béla, tg. Sárkány Miklós. — A veszprémi tszéknél Lőffler Sámuel pápai lakos ellen, bej. szept. 22, fsz. okt. 10 csb. Misley Sándor dr. tg. Baranyai Zzigmond. — A szatmárnémeti tszéknél Klein Ignác helybeli kereskedő ellen, bej. szept, 25, fsz. okt. 6. csb. Kossuth Zsigmond, tg. Makár Károly dr. — A nyitrai tszéknél Korányig Dávid szenei kereskedő ellen, bej. szept. 1, fsz. okt. 5, csb. Névery Ignác, tg. Tomasovits Ferenc. — A pozsonyi tszéknél Esch és társa ;helybeli cég ellen, bej. okt. 18, fsz. nov. 11, csb. Würtzler Ödön, tg. Kozma Gábor dr. Pályázatok : A pestvidéki tszéknél jegyzői áll. aug. 26. — A devecseri jbiróságnál aljegyzői áll. aug. 26. — A kolozsvári közjegyzői kamaránál közjegyzői áll. aug. 26. (183) —A gödöllői jbiróságnál a 1 b i r ó i áll. aug. 29. — A budapesti VII—X. kerületi jbiróságnál a 1 b 1 r ó i áll. aug. 29. Kúriai és táblai értesítések. Kérjük t. előfizetőinket, hogy ismételt tudakozódás esetén a megtudott iktató számot is irják meg, ne csak a felek neveit. Brassó W. J. dr. Moldovenescu ügy érk. 5,409/902. p. sz. a. előa. Illés Jenő, n. e. — Buziás N. F. Flohr- Patasinszky—Klup érk. 5,487/902. p. sz. a. előa. Sárói Szabó L. n. e. — Mohács N. L. Szaffenauer—Robey et Co. érk. 1,185/902. v. sz. a. előa. Oeffner, n. e. — 3,121/902. (előa. Debreczeni) n. e. Ügyvédjelölt, esetleg a gyorsírásban is járatos gyakorlott irnok, szeptember elsejétől Molnár József ügyvédi irodájában Rimaszombatban alkalmazást nyerhet. Ajánlat esetén feltételek szívesen közöltetnek. Egy felvidéki szab. kir. városban levő közjegyző családi körülményei miatt cserélni óhajt. Tót nyelv szükséges. Cime a kiadóhivatalban. 3 2 A magyar, német s tót nyelvben teljesen jártas egyén, ki a közjegyzői teendőkben, különösen a hagyatéki tárgyalások vezetésében s a közönségesen előforduló vagyonátruházási okiratok fölvételében kiváló gya= korlottsággal bir, több évig kir. közjegyző irodájában működött és kitűnő bizonyítványokkal rendelkezik, valamelyik vidéki közjegyzői irodában segédi állást keres. Cime a kiadóhivatalban. Gyakorlott közjegyzőhelyettes alkalmazást keres. Cime a kiadóhivatalban. PAUAS RÉSZVÉNY TÁRSASÁG NYOMOÁM BUOAPEÍTW.