A Jog, 1902 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 2. szám - Észrevételek az örökösödési eljárást szabályozó 1894. évi XVI. t.cikk és az ezt életbeléptető 895. évi 43,195. sz. I. M. R. egyes szakaszaira vonatkozólag - A jogi oktatás reformja

8 A JO 3 mert különben is biztosított B. Gyula 1898 aug. 31-én elhaláloz- . ván, már a perielvételi határnap (1898 szept. 1.) előtt megnyílt 1 felperesnek mint kedvezményezettnek a biztosítási összegre néző igénye ebben az időpontban tehát alperes a vitatott ajánlatot, telperesre követelőleg el sem fogadhatta volna. Alaptalan alperesnek a kereset időelőttiségére fektetett kitogása is, mert felperes az általános biztosítási feltételekben foglalt annak a kikötésnek, hogy a halált, halálokot és a jogosultságot igazoló okmányok bemutatandók részint a keresethez, részint a válaszhoz, A. F. és G. alatt csatolt okiratok bemutatásával eleget tett. Végre nem volt figyelembe vehető alperesnek az a kérelme, hogy a marasztalási összegből alperes javára az első évi biztosítási díj, ennek kamata és l°/0 illeték levonásba hozassék, mert habár alperes, tekintettel arra, hogy a biztosítási dij a kockázat ellenértékét képezvén^ ezt a kockázati ellenértéket képező első évi biztosítási dijat a keresked. törv. 473. § a értelmében követelni joga van, ez iránti kérelmét csak az ellenvégiratban és így elkésetten terjesztette elő. Mindezeknél fogva alperes a kereseti tőke, és tekintettel arra, hogy felperes a jogosultságot igazoló okmányok egy részét csak a válaszirathoz csatolta, a válaszirat beadásától járó 5% kamat stbi. megfizetésére volt kötelezendő. Bűnügyekben. Az a körülmény, hogy a vádlottak a vádbeli cselekményt a miatti felizgatott kedélyállapotukban követték el, mert az elhalt tőlük minden anyagi segitséget megtagadott, mint enyhítő körülmény jelen esetben el nem fogadtatott. Ha az enyhítő körülmények tulnyomóak, a btk. 91. §-a szerint a halálbüntetés életfogytig tartó fegyházra változtatható át, és csak abban az esetben, ha az enyhítő körülmények annyira nyomatékosak vagy olyan nagy számmal forognak fenn, hogy a 91. §. alapján kiszabható életfogytig tartó fegyház is aránytalanul súlyos lenne, a btk. 92 §-a szerint a halálbüntetés helyett állapitható meg határozott időtartamú fegyházbüntetés, mely azonban i5 évnél kisebb nem lehet. A kassai kir. törvényszék (1901. szept. 21-én 7615. sz. a.) S. Lajos vádlottat, miután az esküdtek a hozzájuk intézett azon kérdésre: bünös-e S. Lajos abban, hogy Úszódon 1901. aug. 15. és 16 közti éjjelén ipái. K. Pált ennek dinnyés földjén lévő gunyhója előtt a fejére ásóval mért többszöri csapással előre megfontolt szándékkal megölte? hétnél több szavazattal igennel feleltek, — a btkv. 278. § ába ütköző gyilkosság bűntettében a btk. 70. §-hoz képest mint tettes, S. Lajosné szül. K. Julianna az 1901. aug. 22-től vizsgálati fogságban levő vádlottat, miután az esküdtek a hozzájuk intézett azon kérdésre: «bünös-e S. Lajosné vádlott abban, hogy férjét S. Lajost az ez által ipán K. Pálon Úszódon 1901. aug. 15—16. közti éjjel elkövetett bűncselekményre szándékosan reábirta felbujtotta)? hétnél több szavazattal igennel feleltek — a btk. 278. §-ába ütköző gyilkosság bűntettében a btkv. 69. §-ának első pontja szerint mint felbujtót bűnösöknek mondja ki és mint ilyeneket S. Lajost a btkv. 278. és 289. és 57. §-ai alapján a btk. 91. §-ának alkalmazása mellett életfogytig tartó fegyházra és tíz évi hivatalvesztésre itéli. S. Lajosnét pedig a btk. 278., 289., 71. és 57. § ai alapján mégis a btk. 92. §-a alkalmazása mellett 15 évi fegyházra és 10 évi hivatalvesztésre ítéli. K. Pálné szül. V. Lídia sértettet egyéb igényeivel polgári perutra utasítja. Indokolás: Jelen ügyben megtartott főtárgyalás folyamán a bizonyítási eljárás befejezte után az esküdtek meghozott és kihirdetett határozattuk szerint bűnösnek ismerték fel S. Lajos vádlottat abban, hogy Úszódon 1901. aug. 15—16. közli éjjelen ipát K. Pált ennek dinnyés földjén levő gunyhója előre megfontolt szándékból a fejére ásóval mért többszöri csapással megölte, továbbá ugyancsak az esküdtek bűnösnek ismerték fel S. Lajosnét, abban, hogy férjét az ez által fentemiitett bűncselekményre szándékosan reábirta, — minthogy pedig az esküdtek által felismert bűnösség álapjául szolgáló cselekmények a btk. 278. §-ába ütköző gyilkosság bűntettének tényálladékát képezik, ezeknél fogva S. Lajost a gyilkosság bűntettében mint tettest és S. Lajosnét a gyilkosság bűntettében mint felbujtótkellett bűnösöknek kimondani s a fenti büntetésekkel sújtani. A büntetés kiszabásánál mind a két vádlott töredelmes őszinte beismerése, hogy a bűncselekményt szorult anyagi helyzetük és K. Pálnak a kezességet megtagadó nyilatkozata által előidézett feilzgatott kedélyállapotban határozták el s hajiották, végre —hogy S. Lajos hasonló bűncselekményért neje K. Juliana pedig büntetve egyáltalán nem volt és hogy S. Lajosné a tettet megbánva, önként jelentkezett a nyomozást teliesitő csendöröknél, mint enyhítő körülmnéyek figyelembe veendők — s ezek alapján S. Lajosra vonatkozólag a btk. 91. §-a nejére, vonatkozólag pedig a btk. 92. §-a alkalmazandó volt. A m. kir. Kúria (1901. dec. 14-én 7615.sz. a.) által S. Lajos vádlottnak és védőjének, valamint S. Lajosné vádlottnak semmiségi panasza a bp. 437. §. 4-ik bekezdése értelmében elutasittatik, ellenben a közvádló semmiségi panaszának hely adatik, az esküdtbíróság ítéletének S. Lajosné vádlott büntetésére vonatkozó része a bp. 437. §. 3. bekezdése értelmében megsemmisíttetik és nevezett vádlott a btk. 92. §-ának mellőzésével, de a btk. 91. §-nak alkalmazásával életfogytig tartó fegyház a és a mennyiben határozott ideig tartó fegyházbünetést állana ki, annak kiállásától számítandó 10 évi hivatalvesztésre Ítéltetik. Indokok: S.Lajos vádlott és védője a bp. 385. §-ának 3. pontja alapján azért jelentettek be semmiségi panaszt, mert nevezett vádlott büntetésének kiszabásánál a btk. 92. §. nem alkalmaztatott. — Annak előre bocsátásával, miszerint az a körülmény, hogy vádlottak a vádbeli cselekményt a miatti felizgatott kedélyállapotukban követték el, mert K. Pál, az elhalt tőlük minden anyagi segitséget megtagadott, mint enyhitő körülmény jelen esetben el nem fogadtatott, tekintve, hogy S. Lajos vádlott mellett fenforgó többi enyhitő körülmény nem annyira nyomatékos, hogy ezek figyelembe vételével a btk. 92. § át alkalmazni lehetne, azért a kir. Kűria a fenti módon rendelkezett. S Lajosné vádlott a bp. 385. §-ának 1. b. pontja alapján jelentett be semmiségi panaszt, minthogy azonban az esküdtek által valónak fogadtatott el az a tény, hogy ezen vádlott a férjét az ez által az ipán K. Pálon elkövetett gyilkosságra szándékosan reábirta, ezen tény pedig a vád alapjául szolgáló büntetendő cselekményt megállapítja, ugyanezért az esküdtbíróság a cselekmény minősítésénél a törvény rendelkezését helyesen alkalmazván, a semmiségi panasz el volt utasítandó. S. Lajosné vádlottra vonatkozólag a közvádló a bp. 385. §. 3. pontja alapján azért jelentett be semmiségi panaszt, mertezen vádlott büntetése a btk. 92-ik §-ának alkalmazásával szabatott ki. Tekintve azonban emez ítéleti rendelkezéssel szemben azt, hogy a most nevezett vádlott az esküdtek határozata alapján az esküdtbíróság által a btk. 278. §-ába ütköző gyilkosság bűntettében a btk. 69. §. 1. pontja szerint mint felbujtó mondatott ki bűnösnek; tekintve, hogy a btk. 71. §-a szerint a felbujtók az elkövetett bűntettre határozott büntetéssel büntetendők; tekintve, hogy a gyilkosság büntette a btk. 278. §. szerint halállal büntetendő; tekintve, hogy ezen a törvény által meghatározott büntetésből a btk. 91. es 92. §. szerint csakis túlnyomó és ille 1 ve igen nyomatékos enyhitő körülmények fenforgása esetén lehet eltérni; tekintve, hogy ha az enyhitő körülmények tulnyomóak: a btk. 91. §-a szerint a halálbüntetés életfogytig tartó fegyházra változtatható át, és csak abban az esetben, ha az enyhitő körülmények annyira nyomatékosak vagy olyan nagy számmal forognak fenn, hogy a 91. §. alapján kiszabható életfogytig tartó fegyház is aránytalanul súlyos lenne, a btk. 92. §. szerint a halá'büntetés helyett megállapítható meghatározott időtartamú fegyházbünte tés, mely aznuban 15 évnél kisebb nem lehet; tekintve, hogy a nevezett vádlott mellett fenforgó enyhitő körülmények t. i. hogy magát önként feljelentette és hogy büntetlen előéletű, azzal a súlyosító körülménynyel szemben, hogy férjét a saját édes atyjának meggyilkolására birta reá nem tekinthetők annyira nyomatékosakneh, hogy ezek alapján javára a btk. 92-ik §-át alkalmazni lehetne, hanem, hogy ezek csakis a btk. 91 §-ának alkalmazását indokolják, ugyanezért a fenti módon kellelt rendelkezni. Kivonat a „Budapesti Közlöny<4-böl. Csődök. : A budapesti kir. tszéknél Nádasdy József Ferenc helybeli gyógyszerész ellen, bej. febr. 29 , fsz. márc. 15., csb. Gaír Vilmos dr., tg. Tóth Ernő dr. — A budapesti keresk. és váltótszéknél Bálint ^rmin helybeli kereskedő ellen, bej. jan. 31., fsz. febr. 28., csb. Vályi Sándor dr.. tg. Fuchs Mór dr. — A komáromi tszéknél Raab Simon komáromi kereskedő ellen, bej. febr. 8., fsz. febr. IS., csb. Zsindely Ferenc, tg. Schiosser Ferenc dr. — A debreceni tszéknél Klein Jakab helybeli kereskedő ellen, bej. febr. 28., fsz. márc. 11., csb. Deák Ferenc, tg. Tervey Tamás dr. — A budapesti kir. tszéknél özv. Deutsch' Józsefné helybeli kereskedő ellen, bej. febr. 18., fsz. márc 18 csb Andorffy Károly dr.. tg. Kétly István dr. — A szatmárnémeti ts'zé<néi ifjabb Tóth Mihály nagykárolyi építőmester ellen, bej. febr 15 fsz febr. 27., csb. Dezső Kálmán dr., tg. Papp Béla. Pályázatok: A budapesti keresk. és váltótszéknél aljegyzői all. jan. 17. — A budapesti büntető tszéknél aljegyzői áll. jan. 17. — A szatmárnémeti tszéknél jegyzői, esetleg aljegyzői áll! jan. 17. (1) - A debreceni tszéknél j e g y z ö i, esetleg aljegyzői áll. jan. 22. — A titeli jbiróságnil alj egyzői áll. jan. 22. (3)"— A debreceni kir. ügyészségnél ügyészi áll. jan. 23. (4) Kúriai és táblai értesítések. Bánffyhunyad B. L Bánffv gróf-Trenk (79/901 Urb.) előa Tergovcsics, dec. .H0. hh. Békés I. K. Izsák-Farkas nem érk Somogy.-Szücs érk. 7,131/901 p. sz. a. előa. Asztalos, n. e. - Kaposvár L. O. dr. Honig-Goldschmied nem érk. - Mármarossziaet G. J. dr. Szemenyuk-Fesztinger (76/901) dec. 31. hh. — Módos V A dr. Hrdlicska-Horváth érk. 1,722'901 sz. a. előa. Illyés Károly n e. f7károKA- A- dr- Philipp-Károlyi gróf (7,389/9( 0) dec. "25. hh. — Marton—Erdőhegyi nem érk - Nagykőrös S/.Gy. LabanczLabancz 17(11/901) dec. 31 hh. - Nagyszeben B. I. dr Liedler-M A V. nem található. - Pozsony L. (- dr. Müller-Gubi (7,519/900) dec. 26, hh - Ligetfalvi hit. int. - Adler (888/901) dec. 80. rmv - Szegzard S. L. dr. Horváth-Kis érk. 6,158/901 sz. a. előa. Fráter n e Tiszafüred D. K. Magyar-Kovács (1,361/901) dec. 31. hh. -' Turócszentmárton R. J. Czipcziar-Czipcziar a Kúriára még nem érk Versec S. K. dr. Stadler-ügy (5,612/901) jan. 7. hh PAJ.LA8 R€SZVÉN*TÁf»eA8ÁG NYOMDÁJA BUCAPE8TEN.