A Jog, 1902 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 32. szám - A kir. tszékek, mint sommás fölebbezési biróságok hatásköre

230 A JOG tulajdonos, bekebelezett tulajdonjoga alapján indított keresetet a nádasi 223. tjkönyvben felvett ingatlan ^-részének birtoka iránt, R. Petru tényleges birtokos ellen, kérve azt az ingatlan birtokának átengedésére s a költségek megfizetésére kötelezni. R. Petru viszont 3,251/95 P. sz. keresetében azt kérte, hogy a nádasi 223. sz. tjkönyv B. 4. tétele alatti bejegyzés részbeli törlésével a H. Vaszaliné által fentebb követelt, de tényleg R. Petru által használt 1[s-rész tulajdonjoga neki megítéltessék s annak tkvi átíratására feljogosittassék. Keresetének támogatására felhozta következőket : a nádasi 223. tjkvi ingatlannak vitás Vs-része a P. Ravéka tulajdona volt. Ezzel a P. Ravékával R. Petru vadházasságban élt s ebből a viszonyból folyólag P. Ravéka a birtok őt illető 1/s-részét rendeletileg reá hagyta, míg az ingatlan másik ^„-részét P. Máriától megvásárolta, ugy hogy őt tulajdonjogilag a nádasi 223. tjkvi birtoknak %-része illetné, amint azt tényleg használja is. Hogy a tkvi állapot a tényleges állapottal ellentétes, annak oka az, hogy a kir. köz'egyző a P. Anna és Ravéka hagyatékát tárgyaló jkönyvet hibásan vette fel s ebből folyólag a tkvi állapot is hibásan lett bekebelezve a hagyatékátadó végzés alapján. H. Vaszaliné tagadta a R. Petru előadásainak valóságát. S. P., H. T. és H. P. a P. Anna és Ravéka hagyatékának a kir. közjegyző által Nádason történt tárgyalásánál jelen volt tanuk egybehangzókig igazolták, hogy P. Ravéka örököse H. Pável, nem H. Vaszaliné, hanem R. Petru javára mondott le a P. Ravéka tulajdonát képezett ^'j-részről s R. Petru ezért H. Pávelnek 30 frtot kötelezett fizetni. S P. és H. T. tanuk e mellett arra is felvilágosítást adtak, hogy az 1893. évi november hó 13-áról felvettnek feltüntetett közjegyzői hagyatéki tárgyalási jkönyv azért lehet téves, inert a kir. közjegyző a helyszínén s a tárgyalás alkalmával csak irónnal késziteit jegyzetet, de a jegyzőkönyvet nem akkor vette fel. Minthogy pedig a tanuknak ezt a vallomását a hagyatéki iratoknál levő, 1878. évi március hó 25-én kelt s érvényre nézve meg nem támadott végrendelet is támogatja s ezzel szemben a H. Vasziliné által védelmül fel sem használt, de je len ügy szempontjából teljesen érthetetlen s a hagy. iratoknál A. a. levő nyilatkozat figyelembe nem vehető : H. Vaszalinét keresetével elutasítani s a R. Petru keresetének a rendelkező rész szerint helyt adni kellett. H.-nét a bíróság azért marasztalta el az ellenfél költségeiben, mivel a hagy. tárgyalásánál jelen lévén, tudnia kellett, hogy jelen keresetével olyan jogot akar érvényesíteni, amely őt jog szerint meg nem illeti. Az iratoknak a közjegyzői kamarához való áttétele az 1874. évi 35. t.-c. 170. §-án alapul. (6.663/96 P.) A kir. tszék felebbezési tanácsa, a kir. közjegyző felebbezésére következőleg végzett: A felebbezés hivatalból visszautasittatik. Mert: az 1893: 18. t.-c. 125. §-a szerint kétségtelen, hogy a kir. jbiróságtól fölebbezett sommás perekben a felébb, bíráskodást azon kir. tszék gyakorolja, melynek területéhez a perben első bíróságkép eljárt kir. jbiróság tartozik; nem szenved kétséget másrészt azonban, hogy a kir. tszék épen a hivatolt törvény szavaiból kitünőleg csakis a kir. jbiróság mint perbíróság által a perben álló felek peres jogviszonyait érintő rendelkezéseire nézve képez felebbviteli bíróságot; felebbező kir. közjegyző perben álló félnek ezen esetben nem tekintethetvén, a kir.jbiróságnak az 1874 : 35. t.-c. 175. §-ában biztosított felügyeleti hatásköréből kifolyólag hozott az a rendelkezése, mely szerint az iratokat a kir. közjegyzői kamarához rendelte áttétetni, habár az ítélet szövegébe foglaltatott is, a kir. tszék, mint felebbezési bíróság elbírálása alá nem tartozik. (1897. D. 13 sz.) Nyilt kérdések és feleletek. Kit terhelnek a végrehajtási költségek az ítélet megváltoztatása esetén ? (Kérdés.) Azon esetben, ha a fölebbezésre való tekintet nélkül végrehajthatónakkimondottitéletjogétvényesen megváltoztatódik és felperes az alperestől végrehajtás utján behajtott összeget viszszafizeti, köteles-e a foglalási és végrehajtás-kérési költségeket is az alperesnek visszafizetni ? Van-e erre nézve ujabban állandó bírói gyakorlat ? Dr. Fehér Manó, ügyvéd Pécskán. Vegyesek. A «póruljárt balek> az alábbi sorok közlésére kér fel bennünket. — Evvel a kontroverziát részünkről befejezettnek nyilvánítjuk. «Dr. Polgár Ármin bazini kir. járásbiró ur alaptalannak mondja azon állításomat, hogy «a pétervári nemzetközi bűnügyi kongresszuson elsősorban a csoportelnökök, a központi iroda elnöke és tagjai és az egyesület ama tagjai nyernek utazási szabadjegy-kedvezményt, akik a kongresszus előkészítésénél közreműködtek*. Nem akarok vitatkozni Ennek helyébe ide iktatom a Pétervárott 1902 június 20-án kelt, Foinitsky elnök és Drill D. vezértitkár által aláirt körlevél szószerinti francia szövegét: «La commission d' organisation croit devoir notifier en outre, que la dite faveur (des billets de faveur pour le parcours sur les chemins de ferre russes) sera accordée en premier lieu aux Présidents des groupes respectifs, au Président et aux membres du Bureau central et á ceux des membres de l'Union (internationale de droit penal), qui ont immédiatement concouru á la préparation de l'oeuvre du Congres, ou y ont été specialement invités par le Bureau ou le Groupe russe.» Minderről az előző körlevelekben egy árva betűvel sem volt említés téve. A «questionnaire-t» illetőleg Polgár ur maga sorolja fel az 5 kérdést, melyre válaszolni kellett. Vájjon egy oly magas nivón álló, a társadalom legintelligensebb tagjainak sorából alakult egyesületnél van-e szükség az ily questionnaire-re, ennek megítélését bátran bizhatom e lapok olvasóközönségére. Ezek után méltán kérdezhetem: vájjon mi t cáfolt tulajdonképen Polgár ur ? AZ, hogy Polgár ur jegyet kapott, a felhozottak után csak nem tekinthető cáfolatnak ?> A nemzetközi büntetőjogi egyesület magyar tagjai közül első helyen szerepeimint az egyesület első elnöke P 1 ó s z Sándor dr. igazságügyminiszter. Csoportelnökség Magyarországból : H ó d o s s y Imre elnök, Baumgarten I. dr. és E. Illés Károly jegyzők, Daruváry Sándor, W I a s s i c s Gyula vall. és közokt. miniszter, Fayer László dr. és Friedmann B. dr. választmányi tagok. A magyar tagok száma 62; ezek közt van 1 miniszter (W 1 a s s i cs), 1 koronaügyész (Székely), 2 kúriai biró (Kelemen Mór és Szeyffert Ede), 1 tszéki elnök, 8 tszéki és járásbiró, 2 ügyész, 5 egyetemi és jogakad. tanár, 5 igazságügymin. tisztviselő (B a u inga r t e n min. tan., Rickl és Reiner oszt. tan., L é v a y és Balázs titkárok), 11 fővárosi és 13 vidéki ügyvéd, 1 orvos (Schlichter dr.), 3 közjegyző, 1 főkapitány, 1 szolgabíró, 1 árvaszéki ülnök, 2 tszéki jegyző, 1 ügyvédjelölt, 2 magánzó. Feltűnő és a magyar csoportelnökök mulasztásául felróható, hogy Horvátország mint különálló ország szerepel a kimutatásban, holott annak csak a magyar csoporton belül volna helye. Horvátország, mely külön csoportelnökséggel is bir, Klein igazságügyi kormányfőnök elnöklete mellett, — 37 tag által van képviselve, köztük 2 lőispán, 10 ügyvéd, 1 szeptemvir, 4 egyet, tanár, 1 tszéki elnök, 1 báni táblai alelnök, 3 báni táblai biró, 2 főügyész, 2 tsz. és jbiró, 2 ügyész; az igazságügyi kormányból 8 tag van képviselve, végül a lepoglavai fegyház igazgatója és 1 közjegyző. Magyarországot hir szerint Fekete Gyula tsz. biró fogja képviselni a kongresszuson. A központi iroda (bureau-central) állPlószésPrinss elnökökön, Liszt jegyzőn és Van-Hamel pénztárnokon kivül a nemzeti csoportok képviselőiből. Minden, nem az egylet székhelyén lakó, az üléseken megjelent tag ülésenkint 80 márka uti átalányt kap. Nemzeti csoportok működnek: Belgiumban 1 elnök, 2 jegyző = 3; Dániában:! elnök, 1 jegyző, 1 pénztáros és 4 vál. tag = 7; Németországban: 1 elnök, 1 jegyző, 17 vál. tag. = 19; Franciaországban: 1 elnök, 2 alelnök, 1 jegyző-pénztáros = 3; Horvátországban: 1 elnök. 1 hely. elnök, 1 jegyző = 3; Norvégiában: 1 elnök, 2 vál. tag = 3; Portugáliában: 1 elnök, 1 alelnök, 1 pénztárnok = 3; O r o s zországban: 1 elnök, 1 jegyző, 1 pénztárnok, 4 vál. tag == 7; Svájcban: 1 elnök, 1 alelnök, 1 jegyző-pénztáros = 3; Magyarországban: 1 elnök, 2 jegyző, 4 vál. tag = 7, összesen 62 tag. A budapesti büntető járásbíróságnál a védelem egy idő óta oly védőügyvédek kezében kezd összpontosulni, kik részben a hivatalszolgák ajánlása, részben pedig önajánlásuk folytán jutnak a klientelához. A szolgák — nem mindig önzetlen — sáfárkodásának a járásbíróság vezetője, az önajánlásnak pedig a kamara ügyésze vethetne véget, —- ha ugyanazok, akik ezen, mindenesetre a concurrence déloyale jellegével biró müveleteket nálunk felpanaszolják, mindkét forumot a kellő adatokkal, bárcsak bizalmas uton is, ellátnák, mert delator szerepére senki sem vállalkozik. Mi is készek vagyunk az illetőket névleg megnevezni, ha az illető közlő a konkrét adatokért a felelősséget elvállalja, — természetesen csak a sajtóhatósággal szemben. •MJLM MtavtHVT/jMM^O NYOWUUA tUOAFMTM.