A Jog, 1902 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 30. szám - Jegyzések a lapszélen. 2. [r.] - A jogtalan önsegély

120 A JOG evi XXXI. t.-c. 95. §. rendelkezésébe ütközvén, amennyiben bűncselekmény tényálladékát állapítják meg, a btk. 333. és 334. §. alapján a bünnder est. bíróság által bírálandó el s így bírósági hatáskörbe tartozik. A m. kir. Kúria erdei kihágás miatt vádolt B. József és társai elleni erdei kihágási ügyben következő végzést hozott (1902 ápr. 29. 3,100/902. sz.): A csurgói járás fó'szolgabirája, mint elsőfokú, és a somogyvármegyei közigazgatási bizottságból alakult másodfokú erdei kihágási bíróság ítélete megsemmisíttetik stbIndokok: Az 1897. évi XXXI. t.-c. 90—95. § ainak egybevetéséből nyilvánvaló, hogy csak azok az erdei lopások képeznek erdei kihágást, amelyek erdei termékeken követtetnek el és az erdei kihágási bíróság hatásköre csak ezekre terjed ki. Ellenben az erdő fájában fészkelő méhek, valamint az ezek által termelt méz az erdei termékek fogalma alá természetüknél fogva nem sorolhatók, minthogy azok keletkezése sem az erdő növényzetével, sem annak talajával kapcsolatba nem hozható. Ezeknek az ingó dolgoknak jogtalan eltulajdonítása tehát nem az 1879.XXXI évi. t.-c. 95. §. rendelkezésébe ütközvén, amennyiben bűncselekmény tényálladékát állapítják meg, a btk. 333. és 334. §. a'apján a rendes bünt. bíróság által bírálandó el s így birósági hatáskörbe tartozik. Ehhez képest, midőn a főszolgabíró mint elsőfokú és a közigazgatási bizottságból alakult erdei kihágási bíróság mint II. fokú hatóság ezt a cselekményt saját hatáskörében bírálta el, hatáskörét túllépte s minthogy ezzel a rendes bünt. birósági hatáskörbe tartozó cselekménynyel a tettesek ugyanazonosságánál fogva alanyi összefüggésben áll a tölgyfa megrongálása miatt ugyanezeknek a vádlottaknak tulajdonított erdei kihágás is és minthogy vádlottaknak ez a ténykedése a méz eltulajdonításának eszközeként jelentkezik s azt egymástól emez összefüggésnél fogva sem lehet elválasztani: annálfogva az ítéleteket egész terjedelmükben megsemmisíteni és a vád tárgyát képező cselekmények elbírálását rendes birói hatáskörbe kellett utasítani. Minthogy a Btk. 350. §-ába ütköző zsarolás vétségének tényálladékához a vagyoni haszonszerzés mint legfőbb alkatelem megkívántatik, ennek hiányában a vétség meg nem állapitható. A mármarosszigeti kir. törvényszék (1900. okt. 10. 4,279. sz.) zsarolás vétsége miatt vádolt P. Icig elleni bűnvádi perben következő Ítéletet hozott: A kir. ts ék szabad lábon levő P. Icig vádlottat, ki ... . stb., azért, mert 1899. évi november hó 6 án Trebusa községben a nála dolgozó Sch. József sértett ácsmestertől ennek fejszéjét és fürészét jogtalan módon erőszak alkalmazása mellett azon célból, hogy a tőle felvállalt ácsmunka bevégzésére kényszerítse, elvette — bűnösnek mondja ki a B. T. K. 350. § ába ütköző zsarolás vétségében, s ezért a most hivatolt szakasz alapján a büntetés foganatba vételének napjától számítandó 5 (öt) napi fogház büntetésre ítéli stb. Indokolás: A nyomozat és főtárgyalás adatai által a kir. törvényszék azt a tényállást állapította meg, hogy P. Iczik vádlott, 1899. november 6. napján Trebusa községben Sch. József ácsmestertől, kit bizonyos ácsmunkák teljesítése céljából fogadott fel, azon okból, hogy nevezett ácsmestert a felvállalt munka teljesítésére kényszerítse, a fejszét és fürészt erőszakkal, tehát jogtalan módon elvette, hogy ily módon megakadályozza azt abban, hogy másnál dolgozzon. Vádlott tagadta azt, hogy a szerszámokat erőszak alkalmazása mellett vette volna el, s azzal védekezett, miszerint azokat sértett zálogul adta neki át; Minthogy azonban vádlott a főtárgyalás folyamán is beismerte azt, hogy a szerszámokat sértettől abból a célból vette el, hogy ezáltal meggátolja, hogy másutt dolgozhasson, s igy azt akaratán kívül arra igyekezett kényszeríteni, hogy a nála felvállalt munkát foganatosítsa; Minthogy a főtárgyalás során kihallgatott tanuk vallomásaival bizonyítást nyert az is, hogy vádlott a szerszámokat erőkifejtés mellett rángatta ki a sértett kezéből, ugy hogy a szerszámok feletti huzálkodás közben sértett keze is megsérült; — minthogy ezek által bizonyítást nyert vádlottal szemben, hogy saját vagyoni érdekének biztosítására, illetve vagyoni haszonnak jogtalanul való szerzése céljából sértettet jogtalanul igyekezett a munka tovább folytatására kényszeríteni s attól jogtalan módon szerszámait is elvette; minthogy vádlottnak ez a cselekvése a zsarolás minden alkotó elemét kimeríti, annálfogva őt zsarolás vétségében bűnösnek kellett kimondani s a büntetés kiszabásánál enyhítő körülményül mérlegelve, hogy vádlott a sértett által felvállalt munka félbehagyása miatt felhevült állapotban volt, s hogy büntetlen előéletű, a rendelkező részben meghatározott büntetést találta a kir. tszék az elkövetett cselekménynyel arányban állónak, stb. A debreceni kir. ítélőtábla (1901. márc. 28. 737. sz.) az első fokban eljárt bíróság ítéletének büntetési tételére vonatkozó részét hivatalból megsemmisíti és vádlott büntetésát a BTK. 92. §. alkalmazásával az 1892. XXVII. t.-c. 3 §-ában megjelölt, célra fordítandó, 15 nap végrehajtás terhe alatt fizetendő, behajthatatlanság esetén öt (5) napi fogházra átváltoztatandó ötven (50) korona pénzbüntetésben állapítja meg. Egyebekben ugyanazt az ítéletet helyben hagyja. Indokolás: A kir. iléiütábla az első fokban eljárt bíróság ítéletében vádlott javára felhozott azokon az enyhítő körülményeken felül, hogy cselekményét a sértett által felvállalt munka félbehagyása miatt felindult kedélyállapotában követte el, s hogy büntetlen előéletű, a kifejtett erőszak kis fokát is enyhítőül mérlegelte, s minthogy ezen nyomatékos és nagyszámú enyhítő körülményekkel szemben vádlott terhére súlyosító körülmény nem merült fel, a Bp. 385. §. végső bekezdése értelmében hivatalból is figyelembe veendő anyagi semmiségi okot szolgáltatott az elsőfokban eljárt bíróság az által, hogy a feníorgó nyomatékos és nagyszámú enyhítő körülmények dacára a BTK. 92. §-át nem alkalmazta, ugyanezért az elsőfokban eljárt bíróság ítéletének a büntetés tételére vonatkozó részét a Bp. 385. § 3. pontja és végső bekezdése alapján hivatalból megsemmisítette, vádlott büntetését bűnössége fokával arányban álló pénzbüntetésben állapította meg, egyebekben ugyanazt az ítéletet vonatkozó indokainál fogva hagyta helyben. A m. kir. Kúria (1902. máj. 12. 4,384. sz.) mind a két ah ó bíróság Ítéletét a Bp. 385. §. 1. a) pontja alapján megsemmisíti s P. Icziket a btk. 350. §. alapján zsarolás vétsége miatt emelt vád és következményeinek terhe alól felmenti. Indokok: A kir. Ítélőtábla által valónak elfogadott tényállás szerint vádlott azért tartotta vissza a Sch. József ácsmestertől elvett fejszét és fűrészt, mert a most nevezett sértettet ezzel a felvállalt ácsmunka befejezésére akarta szorítani. P. Icig célja tehát oda irányult, hogy magát a sértett szerződéssegéséből származó károsodástól megóvja s igy cselekményében hiányzik a vagyoni haszonszerzésre mutató célzat. Minthogy pedig a BTK. 350. §-ába ütköző zsarolás vétségének tényálladékához a vagyoni haszonszerzés mint legfőbb alkatelem megkívántatik, ennek hiányában ez a vétség meg nem állapitható; ehhez képest, minthogy vádlott fentebb vázolt cselekményeaBTK. 350. §-ba ütköző vétség tényálladékának alkatelemeit nélkülözi: őt az alsóbirósági ítéletnek a B. P. 385. §. 1. a) oontja alapján való megsemmisítése mellett fel kellett menteni. Kivonat a Budapesti Közlöny-böl. Csődök : A szombathelyi tszéknél Krausz Lipót hosszupereszlegi lakos ellen, bej. aug. 25, fsz. szept. 15, csb. Prugberger Vince dr., tg. Porlitz Tivad.r dr. — A fehértemplomi tszéknél Demetrovics Dávid volt fehértomplomi kereskedő hagyatéka ellen, bej. okt. 1. fsz. okt. 28, csb. Szalonta' György, tg. Bottlik Dezső dr. — A miskolci tszéknél Lőwenberg Johanna helybeli kereskedő ellen, bej. szept. 8, fsz. okt. 2, csb. Gallovich István, tg. Zubrinszky Dénes dr. — A soproni tszéknél Krump Ede volt soproni szabó ellen, bej. és fsz. szept. 16, csb. Lukács Béla, tg. Zergényi Jenő dr. — A nyíregyházai tszéknél Ruds József helybeli órás ellen, bej. szept. 1, fsz. szept. 30, csb. Gangéi Károly dr., tg. Murányi László dr. — A temesvári tszéknél Grünvald Miksa helybeli kereskedő ellen, bej. aug. 18, fsz. szept 18. Herrmann Béla, tg. Sugár Tivadar dr. — A temesvári tszéknél Nagy A. és társa helybeli cég ellen, bej, aug. 19, fsz. szept. 17, csb. Herrman Béla, tg. Goldmann Fülöp dr. — A pozsonyi tszéknél Gompercz Adél helybeli lakos ellen. bej. szept. 16, tsz. okt. 4, csb Würtzler Ödön, tg. Dohnál Rezső dr. — A debreceni tszéknél Steuer Gyula helybeli szabó ellen, bej. szept. 16, fsz. aug. 28. csb. Harsányi Gusztáv, tg. Kálmánczhelyi Mór. — A szolnoki tszéknél Lipcsey Mór és Lipcsey Mórné helybeli lakósok ellen, bej. szept. 15, fsz. okt. 13, csb. Pálka Kálmán, tg. Báthor Gábor. Pályázatok: A sepsiszentgyörgyi jbiróságnál albirói áll. aug. 2. (163) — A veszprémi tszéknél albirói áll. aug. 3. — A dévai tszéknél albirói áll. aug. 3. (164) — A kaposvári tszéknél aljegyzői áll. aug. 5. (165) — A dicsőszentmírtoni jbiróságnál albirói áll. aug. 8. (168). Kúriai és táblai értesítések. Kérjük t. előfizetőinket, hogy ismételt tudakozódás esetén a megtudott iktató számot ts írják meg, ne csak a felek neveit. Csorna S. A. dr. 0,898/901. (előa. Hűvös) 7,279/901. (előa. Oeffner) 922/902. (előa. Egry) n. e. — Somogyi — M. A. V. érk. 3,967/902. p. sz. a. előa. Staud, n. e. — Gyöngyös B. J. dr. Maticsek-b. ü. jul. 1. 4,555/902. sz. a. hh. a tszék ítélete. — Halmi N. J. Csatlód—Komáromy érk. 5,368/901. sz. a. előa. Hűvös. n. e. Szabadságon van az előadó. — A másik ügy még nem érk. — Kecskemét B. Gy. RózsaBárdi érk. 201/902. p. sz. a. előa. Zöld, n. e. Pécs M. J. dr. Ig. Spiller és Nikolsburger—Grossman érk. 5,454/901. p. sz. a. előa. Óeffner n. e. — Tóth—Tóth érk. 6,584/901. p. sz. a. előa. Sárói Szabó n e — Tab P. I. dr. Erdős—Balassa érk. 3183/901. p. sz. a. előa. Piukovics, dr. Malik—Zemanovics érk. 3256/902j p. sz! n.. — Vágujhely F. előa. Uhlyárik, n. e. A kapuvári királyi közjegyző helyettest keres. 4—4 Ugyvédjelölt jurisdoctor a fővárosban avagy vidéken irodát keres. Szives megkereséseket Sz. B. Szeged, poste restante címzéssel kér. PMXA8 RtSZvéN'TÁRMMO NYOMDÁM BUDAPESTEN. A szerkesztésért felelősek: Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. V., Kálmán-utca 16. V., Rudolf-rakpart 3