A Jog, 1902 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 26. szám - A bányajog-alkotás legfőbb problémái

208 A JOG sitás terheinek viseléséből,..amidőn már teljességgel lehetetlen szemet hunyni a modern " bányásztársadalomnak e részbeli, megvalósítást sürgető szociálpolitikai feladatai előtt. — A közérdek követeli továbbá, hogy jövőre-a bányarendészet, a bányákra való állami felügyelet is intenzivebben gyakoroltassák; itt is uj kötelességek statuálása (pl. a bányaművelésnek hatóságilág jóváhagyott üzemterv szerint való folytatása — a bányaművezetésnél minősített szakegyének kötelező alkalmazása stb.) és talán némileg kényelmetlen uj rendszabályok kibocsájtása várható. — Csakhogy ezeket a megterheléseket csak a legfölületesebb bírálat minősítheti a bányászatot lesújtó követelményeknek, terhes áldozatoknak ; mert hiszen végelemezésben mindez oly terhet képvisel, mely következményeiben a bányavállalkozók saját jól felfogott érdekeit is gyámolítani és előmozdítani fogja, — s nemcsak a közérdeket, hanem a vállalati érdekeket is bőségesen fogja részesíteni dúsan termő gyümölcseiben. * * Az elmondottakból kitetszik, hogy eddigi bányajog-alkotási kísérleteink sikertelenségének oknyomozó kritikája mellett alig lehet csodálkoznunk aífelett, hogy bányajogunk kodifikálása oly soká elhúzódik, s hogy nem csupán mi, hanem más kultur-nemzetek is érezik a bányajog-alkotás nehézségeit. Különben a magyar bányatörvény megalkotására irányuló törekvések eddigi sikertelenségének is megvan a maga jó oldala ; mert ha pl. 1874-ben az akkori Z i c h y-féle bányatörvényjavasat törvényerőre emelkedik, ma már ott állanánk a bányatör vény revíziójának szükségessége előtt, miután az a javaslat ma már nem elégítené ki a modern bányászat igényeit s az ujabbkori jogfejlődés követelményeinek sem felelne meg többé. Ezen állítás igazsága kételyt kizáró módon ki fog tűnni későbbi közleményeimből, melyekben kitűzött célomhoz híven a bányajog-alkotásunk legfőbb problémáit fogom fejtegetni. Bányajogi kodifikálási munkálataink eddigi lassú csigalépésü menetének, amelynek megvannak — mint láttuk — a maga természetes okai, amiért tehát az intéző köröket késedelmezéssel vagy mulasztással vádolni abszolúte nem lehet — alig lehet kétségbe vonni azt a jó következményét, hogy oly hosszú vajúdás után most már egy jobb, megfelelőbb, tökéletesebb s remélhetőleg hosszú életű bányatörvényre lehet kilátásunk. Mindenki, aki az ország javát, közgazdasági helyzetünk javulását igazán szivén hordja, csak benső örömmel gondolhat ezen bányajogi kódexnek elvégre talán már a közelebbi jövőben történő megalkotására. Elég volt egy évszázados remény, — jöhet már a megvalósulás, mert oly sok és fontos országos érdek kér itt már régóta védelmet és támogatást I (Folytatása következik.) Sérelem. Igazságügyi mizériák Versecen és Fehértemplomban.*) — Válasz a J og Sérelem-rovatában f. évi június hó lr.-én megjelent hasonló cimü cikkre. — Ezúttal is szórul-szóra fentartom a Jog f. évi június hó elsején megjelent számában e rovat alatt általam közölteket Amit ott eló'adtam, nem kirohanás, hanem összegezése a száraz tényeknek, amelyeket senki, de Ödönfi Miksa dr. budapesti ügyvéd kedvéért .em hazudtolhatok meg és ha jogtalan támadását elhárítottam, ezt csak a hivatalos iratokon alapuló tényeknek megfelelően, az igazság érdekében tettem. Én nem szorulok tájékoztatásra, mert Ödönfi Miksa dr. ügyvéd ur panaszolt Mizériáival immár egészen tisztában vagyok. De hogy ö is tisztában legyen, hát kénytelen vagyok öt tájékoztatni, hogy ujabb kirohanása ismét csütörtököt mondott; ugyanis nem felel meg a valóságnak az, hogy a május hó 25-én megjelent cikkében azt irta, hogy első ügyét január 29-én adta be, — mert igenis ott azt irta, hogy ezen ügyét január hó 22-én, azaz huszonkettedikén adta be. Ne csűrjön-csavarjon most már, itt tények beszélnek! Vagy talán itt is a szerkesztő ur a hibás ? Látja, én csak a száraz tényekből kovácsoltam fegyveremet és Ödönfi Miksa dr. bpesti ügyvéd urat nyilván ez boszantja, azért tulajdonit tollamnak olyan dolgokat, amiket én nem irtam és nemis írhattam. Hol panaszkodtam én, hogy a május 1-én beadott biztosítási kérvényét csak május 14-én kaptam meg ? Engedelmet kérek, de ez rossz vicc, ezt én sehol nem irtam és nemis panaszoltam, hanem az ügyvéd ur leledzik ismét tévedésben, ha azt állitja, hogy biztosítási kérvényének elintézéséhez és expediálásához a fehértemplomi kir. törvényszéknek l-l, azaz tizennégy napra van szüksége. Korábbi cikkemben elég világosan megírtam, ezt a kérvényét május hó másodikán vette kézhez az előadó és az innen 7-én expediáltatott. Ezt mutatják hivatali könyveink.^ Hogy hol kószált ez a darabja hetedikétől tizennegyedikéig, hét napig, — arra nézve ne kívánjon a cikkíró a fehér*) Ezzel befejezettnek nyilvánitjuk a vitát. A szerkesztőség. PHAI NÍtZVÍMYTÁM« temp'omi kir. törvényszéktől kommentárt, hanem tájékoztassa magát a jövőben a posta és a kézbesítők által, nehogy előforduló esetben ismét a kir. törvényszéknek tudja be a mások késedelmét. Tájékoztatásul tudatom még a czikkiróval, hogy a fehértemplomi kr. törvényszék váltóosztályánál beosztott egy albiró és egy aljegyző havonkint átlag 750 beadványt intéz el a kereskedelmi ügyekkel együtt és a biró ezenfelül még köztörvényi rendes és válópereket referál, s a szükséghez képest hetenkint egyszer, néha kétszer is bűnügyi főtárgyalásokon vesz részt. Kár tehát hasonlatot vonni a bpesti kir. keresk. váltótszékkel, melynek személyzete valamivel több, mint az itteni váltóosztályé. Érje be a cikkíró ennyivel és hagyjon nekünk békét, mert nekünk egyéb munkánk is van. Páthy János, ftemplomi tszéki albiró. Irodalom. Ipari veszély. Irta Baumgarten Nándor dr, budapesti ügyvéd. Különlenyomat a Jogtudományi Közlöny 1902. évi folyamából. Grill bizománya. Ára 60 fillér. Szerző, kinek ösmert neve van a szakirodalom terén, az ipari felelősség kérdésében követett judikatúránkat taglalja, s több mint 30 esettel illusztrálja a Kúria idevágó praxisát. A polgári törvénykönyv tervezetének 1782—85. §-ait nagyonis szigorúaknak s az iparüzők javára revideálandóknak tartja. Zeitschrift für ungarisches Öffentliches und Privatrecht. Szerkeszti Sgalitzer Gyula dr, ügyvéd VIII. 1—4. füzet. Taralmazza többi között a perrendtartás javaslatának német szövegét a szerkesztő fordításában. A kir. ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. Összegyűjti és összeállítja Térfi Gyula dr, budapesti kir. törvényszéki biró. Bpest. Kiadja a Franklin-társulat. Az előttünk fekvő munka ötödik kötete annak a hasznos gyűjteménynek, melyet szerző a sommás eljárási uj törvény első idejében megindított. Ez a gyűjtemény erősen hozzájárul ahhoz, hogy az uj eljárás alapelvei teljesen átmennek már a birói és az ügyvédi kar köztudatába. E gyűjtemény eddigi kötetei valamennyi kir. Ítélőtáblának a sommás törvény életbelépte óta hozott összes felülvizsgálati határozataiból 3714 elvi határozatot és mindazt tartalmazzák, ami akár az alaki, akár az anyagi jog szempontjából értékes. Ezen kötet ára 12 korona. Vegyesek. A budapesti ügyvédi kamara könyvtára, ugy mint eddig, minden csütörtökön és minden szombaton este 6 órától 8 óráig a kamara tagjainak rendelkezésére áll, amikor a kamara megválasztott könyvtárnoka, Tóth Kálmán dr. szintén jelen van. Sürgős esetekben ezen könyvtári órákon kivül kivételesen d. e. 9 órától 11 óráig a kamara irodai tisztviselői is rendelkezésre bocsájthatnak egyes megjelölendő müveket. A telekkönyvi ügyekben birói hatáskörrel felruházott kir. járásbíróságok száma 1901. évben 273-ról 279-re emelkedett s ennélfogva a 67 törvényszék közül 65-né1, a 384 járásbíróság közül 279-nél, tehát összesen 344 bíróságnál 342 különböző székhelyen kezeltetnek a telekkönyvek, minthogy a székesfővárosban a budapesti kir. törvényszéken kivül a pestvidéki kir. törvényszék és a budapesti I—III. ker. kir. járásbíróság is telekkönyvi hatóságot gyakorol. Azon járásbíróságok száma, melyek telekkönyvi ügyekben birói hatáskörrel fölruházva nincsenek, mivel ezen hatóságot a székhelyükön levő kir. törvényszék gyakorolja: 71; végül a törvényszéki székhelyeken felállított azon kir. járásbíróságok száma, amelyek telekkönyvi hatósággal eddig fel nem ruháztattak: 34. Ügyvédi irnok, aki a magyar, német, horvát, szerb és tót nyelvekben, a telekkönyvi ügyekben, kérvények és keresetek önálló szerkesztésében tökéletes jártassággal bir és 12 év óta takarékpénztári ügyésznél van alkalmazásban, f. é. július l-re, esetleg 15-re óhajtana alkalmazást nyerni olyan ügyvédi irodában, hol a föntemlitett nyelvek ösmeretére szükség van. Cime a kiadóhivatalban. 1—á Ügyvédjelölt, dr. juris, oki. gyorsíró, tud németül és tótul, Budapesten és vidéken dolgozott, júliustól alkalmazást keres vidéken. Cime a kiadóhivatalban. Gyakorlott közjegyzőhelyettes alkalmazást keres. Cime a kiadóhivatalban. Dr. juris utriusque, — német, francia nyelvismerettel, némi gyakorlattal, — a fővárosban alkalmazást keres. Cime a kiadóhivatalban. 1 NYOMORA luDAnmn.