A Jog, 1902 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 18. szám - Az igazságügyi költségvetési vita eredményei 2. [r.] - A vizsgálati fogság beszámítása és levonása

Huszonegyedik évfolyam 18. szám. Budapest, 1902 május hó 4. Szerkesztőség: JT y Előfizetési arak: V., Rudolf-rakpart 3. sz. mmL. Ilim ( | Helyben, vagy vidékre bér>V / mentve küldve: K- , .i • x 1 . .. . — .. .. N^/Aév" Negyed évre ._ -i korona íadonivatal: (ezeiő« MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) ^—6 V., Rudolf-rakpart 3. sz. HETIUP iZ IG1ZSttY tóMBB KÉPViSELKTÉRE. A MAGYAR ÜSTTÍDI, BÍRÓI, CGTÉSZf ÉS KÖZJEGYÉ KAR KÖZLÖNYE. Egég2 ~ ,„ ) Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Kéziratok vissza nem adatnak. RÉVAI LAJOS dr. - STILLER MOR dr. Az előfizetési pénzek ügyvédek. legcélszerűbben bérmentesen Megrendelések, felszólalások a ~ ' postautal ványnyal kiadóhivatalhoz intézendök. Megjelen minden Vasárnap. küldendők. TARTALOM : Az igazságügyi költségvetési vita eredményei. Irta Stiller Mór dr. — A vizsgálati fogság beszámítása és levonása. Irta Balpataky József, eperjesi kir. alügyész. — Néhány szó a B. P. 110. §-ához. Irta Szabó Gyula dr., lévai kir. albiró — Belföld. (A kassai kir. Ítélőtábla. Irta Révai Lajos dr. — Az igazságügyi költségvila a képviselőházban. - A Magyar Jogászegylet ülése.) - Sérelem (Kártalanítás bűnjelként lefoglalt dologért. Irta O n i s o r Viktor dr. besztercei ügyvéd.) — Vegyesek. TÁRCA: Vámbéry Rusztem : A házasság védelme a büntetőjogban. Jrta — g—n. .MELLEKLET: Jogesetek tára. — Felsöbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a líudapesti Közlöny-bői. Az igazságügyi költségvetési vita eredményei. y IL A meglehetős hosszura nyúlt, bár mindig élénk igazságügyi költségvitában elhangzott beszédek közt kétségtelenül a legérdekesebb az, melyet Plósz igazságügyminiszter tartott. Nem annak nagy külső hatásából indulunk ki ezen ítéletünkben. Sem annak rendkívülien találó polemikus modorát, egyszerű közvetlenségét, vagy a támadások túlzásaival szemben egészséges humorát akarjuk kiemelni. Ezek méltánylást találtak abban, hogy az igazságügyi kérdések iránt szokásos közömbös Ház figyelmét csaknem két órán át valóságosan lebilincselni képes volt. Mindez azonban, bár értékessé teszi a miniszteri beszédet, mégis inkább annak külső sikerére vonatkozik. A mit. mint értékest jelezni kívánunk e beszédben, az több mint szén külsőség. Az. azon nagyfontosságú nyilatkozatok tártai ma. mely tiszta, meggyőző, mert átlátszó világosságot vetett az igazságügyi kormányzat nagy és változatos mezejére, és azon becsületes, serény munkára, mely annak egész területén szakadatlanul folyik a tervező építész főfelügyelete, sőt egyenes közreműködése mellett. Hogy a hazai igazságügy ezen építési területén számos építmény még csak alapterveiben van meg, hogy mások csak részben készek, ismét mások, bár haladottabb állapotban, de még mindig tető alatt nincsenek, — ki tagadhatná ? Azt is el kell ismerni, hogy a már teljesen elkészültek és rendeltetésükhöz képest használatban lévők tatarozásra, toldásokra pótépitkezésre szorulnak. De ez mind a fejlődő élet szükségleteinek, a jobb- és alkalmasabbnak a tapasztalatok alapján való felismerésének, szóval a haladásnak természetes következménye. Azonban az elfogulatlan szemlélőnek bizonyára örömmel kell igazolni azt is, hogy ami még nem kész ez alkotásokból, az tervszerűen és azért biztosan halad befejezése felé, és hogy különösen a munkálatok egész vonalán egy erős céltudatos vezérlő akarat érvényesül, ami a célba vett alkotások sikerének első és biztos záloga. Még azok is, kiknek a munka egymásutánjára, annak egyes részleteire, az ütemre, melyben végeztetik, tán kifogásaik volnának, kénytelenek elismerni azon megnyugtató tényt, hogy a műhelyben, honnét a munka irányittatik. oly férfi ül, ki teljes erkölcsi tudatában van azon nagy feladatoknak, melyeket a hazai igazságügy kiépítése annak vállára rak, aki állásánál fogva azok teljesítésére hivatott. Elismerik azök is. hogy azon férfiú e mellett bir azon nélkülözhetetlen szimatLapunlc mai siáat t a 1 az élet szükségletei és követelményei iránt, mely nélkül a gyakorlati államférfiú tevékenysége örökké meddő marad, hogy bir elég tudással és komoly akarással is, hogy azokat teljesítse. Igazán meglepő tanúságot tett erről Plósz beszéde, melyből megtudtuk, hogy mindaz, ami tevékenysége birálatánál akár baráti, akár ellenzéki táborból panasz vagy reformként hangoztatott, nála már rég a megfontolás állapotából kibontakozott, és fejlődési folyamatában halad a in e gvalósítás felé. Amit a n.iniszter a vándorbiróságok uj intézményéről, a tőzsdebiróságok hatásköréről, az ügyvédrendtartás alapelveiről, azugirászatról, a bűn te tőtörvény novellájának irányáról, a kihágások statuálásának tultengéséről, az uzsoratörvény revíziójáról, és a végrehajtási törvény legsérelmesebb részeiről, a birtokrendezési és telekkönyvi reformjáról, a birák kinevezésének és fizetésük rendezésének kérdéseiről, a bírói és ügyvédi kvalifikáció egységesítéséről mondott. — hogy többet ne említsünk. — igazán oly megnyugtató mindezen reformok közel jövőben való megvalósítása és a megvalósítás irányára nézve, hogy csak az találhat gáncsolni valót, ki minden kákán csomót keres. A magyar elfogulatlan jogászság túlnyomó része — és végre is igazságügyi kérdések megítélésénél ez a legilletékesebb — teljes bizalommal viseltetik a jelenlegi igazságügyi kormányzat iránt, mert meg van győződve, hogy becsületes törekvéssel azon fáradozik, hogy megvalósítsa azt az igazságügyi eszményt, melyet St. Giron oly szépen fejezett ki e szavakkal :*) «Pour une bonne organisation de la justice il faut: un j u g e impartial et éclairé, une 1 o i, qui lui permette de reconnaitre le droit; une rég le, qui donneaux parties le moyen de s'adresser au juge compétent.» Stiller Mór dr. A vizsgálati fogság beszámítása és levonása. Irta BALPATAKY JÓZSEF eperjesi kir. alügyész. A btk. 94. § a és az ennek értelmezése tárgyában hozott 4. sz. kúriai bűnügyi döntvény, valamint a bp. 327. §-a 2. bekezdésének e) pontja az előzetes letartóztatás és vizsgálati fogság beszámításának föltételét, arányát és az alapul veendő idő terjedelmét oly határozottan körülírják, hogy a bíróságok az ítéletben a beszámítás kérdését a legpontosabban megoldhatják. Azonban megeshetik, hogy az itélet valamely ok miatt nem tartalmaz, vagy nem tartalmazhat intézkedést a beszámítás iránt. Viszont ha az itélet intézkedik is a beszámítás felől, az itélet meghozásától a büntetés tényleges megkezdéséig még több-kevesebb idő telhetik el. Intézkedni kellett tehát az iránt, hogy az előzetes fog ságnak a büntetés megkezdéséig terjedő egész ideje fölött legyen határozat hozható. *) S e p a r a t i o n d e s P o u v o i r s, 412. 1. : «A jó igazság-z"lyáltatáshoz szükséges : b i r ó, ki jó és felvilágosodott legyen — törvény mely lehetővé tegye neki, hogy az igazságot felismerhesse. — el j ári'mely a feleknek módot nyújtson az illetékes bíróhoz fordulhatni. • 12 oldalra terjed.