A Jog, 1902 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 15. szám - Erkölcsi alapelvek a magánjogban. 1. [r.]

60 A JOi minek lehetősége a B. T. K. 270. §. 2. pontja szerint a közhiva­talnok elleni rágalmazás feltétele. Ilyképen nem forogván fenn büntetendő cselekmény tény­álladéka, a kir. ítélőtábla Ítélete a B. P. 385. §. 1. a) pontjában megjelölt semmiségi okot foglalja magában. Azért a B. P. 437. §. 5. pontja alapján megsemmisítendő volt és a törvénynek megfelelő ítélet volt hozandó. Ezt az ítéletet a B. P. 387. §. utolsó bekez­dése értelmében, B. Antalnak a B. P. 385. §. 1. a) pontjára fek­tetett semmiségi panasza alapján V. Szilárd és V. Antal vádlot­takra is kiterjeszteni kellett, mert bár ezeknek semmiségi panaszai, melyek a semmiségi okot nem jelölték meg világosan, a B. P. 430. §. értelmében visszautasitandók lettek volna: mégis, minthogy a B. Antal javára szolgáló körülmény a cselekmény egységénél togva a többi vádlottakra nézve is fenforog, a kir. ítélőtáblai Ítélet a most nevezettekre vonatkozó részében is megsemmisítendő volt s a vádlottak is felmentendök voltak. Tényként megállapittatott, hogy a vádlott neje nevét kibo­csátó és forgatóként irta alá a váJtóra, a sértett jelenlétébenés ennek tudtával; tehát a nejére vonatkozólag valamely kötelezettség fennállása iránt a sértettet tévedésbe nem ejtette. E szerint a vád­lott cselekményében a btk. 401. §-aban megkívánt az a lényeges ismérv, hogy a hamis magánokirat valamely kötelezettség vagy jog létezésének bizonyítására használtassék, meg nem állapitható. A temesvári kir. törvényszék (1901. ápril 13-án 3,404 sz. a.) ifj. S. Illést bűnösnek mondja ki a btk. 401. § és a 403. § 1. pontjában meghatározott magánokirathamisitás bűntettében, elkö­vetve az által, hogy a bűnjelt képező, Temesvárott 1898. jan. 1-én kelt, 1899 febr. 28-án lejárt 250 ftos váltóra a neje S. Szavetta tudta és beleegyezése nélkül, ennek kibocsátói és forgatói aláírá­sát reá vezette s az ekként elkészített váltót hitelezőjének B. Jánosnak átadva használta, és emiatt a btk, 403. §. 1. bekezdése és a 92. § alapján 8 (nyolcj havi börtönre itéli. Indokok: A főtárgyalás során kihallgatottak vallomásává1, ugy a felolvasott Írásszakértői véleménynyel kiderített tényállás szerint, ifj. S. J. vádlott Szécsányon B. Jánostól egy gyapjufésülő gépet vett 100 koronáért, amely vételről Szécsány községházánál egy írásbeli szerződést állítottak ki, majd vádlott a saját házánál a vételár biztosítására az eladónak egy 350 ítos váltót adott át, amelyen épugy, mint a szerződésen, együtt kötelezett aláíró­ként neje is szerepelt, jóllehet ez a szerződés kiállításánál maga jelen nem volt, sem az, hogy a váltót sajátkezüleg aláirta volna, megállapítási nem nyert. B. János utóbb a 350 (tos váltót elvesztvén, vádlottól idő­közben 250 frtra leolvadt tartozásáról egy ujabb ily összegű váltó kiállítását kérte. Ennek folytán a vádlott Temesvárott a józsefvárosi koronavendéglö egyik szobájában a bűnjelt képező 250 ítos váltóra ugy a saját elfogadói, mint a neje kibocsájtói és forgatói aláírását reávezette és azt B. Jánosnak átadta. Az 1. n. sz. alatti váltóperbeli iratokból kitűnik, hogy S. Szavetta az ellene B. János által a 250 ftos váltótőke iránt meg­indított per során esküt tett arra, hogy a bűnjelt képező váltót sem maga alá nem irta, sem mást annak aláírására fel nem ha­talmazott Vádlott tagadta azt, hogy a bűnjelt képező váltóra a saját nevén kívül a neje nevét is áláirta volna; neki arról, hogy a vál­tóra neje neve miként került, tudomása nincs. Minthogy azonban ugy a vádlottnak saját előadása, vala­mint B. János sértettnek, nemkülönben a szerződést készített ifj. R. Pál községi jegyző tanuk vallomása szerint kétségtelen, hogy a szerződésen a vádlott neje együtt kötelezettként szerepelt; an­nál fogva, mert a vádlott teljesen vagyontalan lévén, az eladónak a vételárra nézve az egyedüli biztosítékot a vádlott nejének va­gyona nyújtotta; minthogy B. Jáncs hittel és szembemondással erősítette, hogy a bűnjelt képező váltóra a vádlott ugy a maga mint neje nevét az ő jelenlétében irta alá és azt a saját elfogadói, mint a neje kibocsátói és forgatói aláírásával ellátva adta át neki ; minthogy a 9. n. sz. alatti szakértői vélemény szerint is a váltón látható S Szavetta-féle kibocsátói és forgatói aláírás a vádlott kezétől ered; minthogy végül a hamisítás senki másnak, mint a vádlottnak érdekében nem állott, mert hitelt épen a neje vagyonára való tekintettel kapott, és miként azt ifj. R. Pál tanú vallotta, maga a vádlott jelentette ki előtte, hogy a szerződésben azért szerepel a neje is együtt kötelezettként, mert atyjával rossz viszonyban áll; mindezeknél fogva kétségtelenül beigazolva lévén, hogy a vádlott vólt az, ki a bűnjelt képező váltót hamisította és azt a vételár biztosítására az eladónak átadva használta, a btk. 401. §-a és 403. §-ának 1. pontjában körülirt magánokirathamisitás bűntetté­ben való bűnössége megállapítandó volt. A büntetés kiszabásánál enyhítő körülményül vétetett a vádlott büntetlen előélete és az, hogy a váltót azon reményben hamisíthatta, hogy neje névírását a magáénak eli-merni fogja. E nyomatékos és rendkívüli enyhítő körölményekkel szem­ben, súlyosítóul csupán a váltó nagyobb összege szerepelvén a btk. 92. §-ának alkalmazása indokoltnak vétetett. A temesvári kir. Ítélőtábla (1901. jul. 4-én 1,285 sz. a.) az elsőbiróság Ítéletét indokaiból helybenhagyja. A m. kir.J Kúria (1902. febr. 7-én 1,103. sz. a.) által a vád­lott és védője által használt semmiségi panasznak hely adatván, mindkét alsófoku bíróság ítélete a bprdt. 385. § 1. a) pontjában meghatározott semmiségi ok alapján megsemmisíttetik és a vád­lott az ellene emelt vád alól a bprdt. 326. § 1. pontja alapján felmentetik. Indokok: A kir. ítélőtábla valónak elfogadta ugyan a kir. törvényszék Ítéletében is megállapított azt a tényt, hogy a vádlott irta jlá a váltóra a neje nevét kibocsátó — és forga­tóként, — minthogy azonban való tényként azt is fogadta el a sértett fél beismeréséből, hogy a vádlott a neje nevét a sértett jelenlétében és annak tudtával irta alá a váltóra, tehát a nejére vonatkozólag valamely kötelezettség fennállása iránt a sértettet té­vedésbe nem ejtette; minthogy e szerint a vádlott cselekményében a btk. 401 §-ában megkívánt az a lényeges ismérv, hogy a hamis magánok irat valamely kötelezettség vagy jog létezésének bizonyítására használtassék, meg nem állapitható; ugyanezért tekintettel arra, hogy mindkét alsófoku bíróság ama kérdésben, váljon a vád alapjául szolgáló tett megállapitja-e valamely büntetendő cselekmény tényálladékát, a büntető tör­vény megfelelő rendelkezését tévesen alkalmazta: mindkét alsófoku bíróság ítéletének megváltoztatásával vád­lott a vád alól felmentendő volt. Kivonat a Budapesti Közlöny-böl. Csődök : A budapesti tszéknél Wiener M. helybeli kereskedő ellen, bej. máj. 1, fsz. máj. 23. csb. Gaár Vilmos dr., tg. Reinitz Jakab dr. — A besztercebányai tszéknél Drechsler Jakab szucsányi kereskedő ellen, bej. jun. 2, fsz. jun. 21., csb. Lehoczky István, tg. Mel­ferber Zsigmond. — A besztercebányai tszéknél Szmetana Simon mosóci kereskedő ellen, bej. máj. 13, fsz. máj. 30, csb. Lehoczky István, tg. Mudrony Pál. — Az újvidéki tszéknél Fischer Sándor bácsföldvári kereskedő ellen, be., máj. 26, fsz. jun. 16, csb. Rehák Ferenc, tg. Boro­misza Tivadar. — A zombori tszéknél Beller Béla helybeli órás ellen, bej. ápr. 30, fsz. máj. 17, csb. Markovyth Lajos dr.. tg. Czeizel Lajos dr. — A mármarcsszigeti tszéknél Katz Izrael helybeli lakos ellen, bej. ápr. 14, fsz. ápr. 17, csb. Gabona Lajos dr.. tg. Korányi Gyula dr. — Az egri tszéknél Mátyás Károlyné tiszafüredi kereskedő ellen, bej. máj. 1, fsz. jun. 2, csb. L. Farkas Kálmán, tg Tomanóczy Endre. — Az eperjesi tszéknél Kovács Béla helybeli kereskedő ellen, bej. jun. 17, fsz. jul. 14, csb. Urbán Gyula, tg. Kakusz Béla dr. — A szatmár­németi tszéknél Gergely József szinyérváraljai kereskedő ellen, bej. máj. 10, fsz. máj. 12, csb. Dezső Kálmán dr., tg. Magos Menyhért. Pályázatok: A tordai tszéknél aljegyzői áll. ápr. 19. — A szolnoki tszéknél aljegyzői áll. ápr. II). — A szatmárnémeti tszék­nél albirói áll. ápr. 19. — A temesvári tszéknél aljegyzői áll. ápr. 19. (76) -— A győri tszéknél aljegyzői áll. ápr. 23. (79) Kúriai és táblai értesítések Arad P. L. dr. A febr. 16-iki számban nem találjuk azt a kárté­rítési ügyet s igy nemis tudhatjuk, miről van szó. Szíveskedjék kérdé­sét körülményesebben megismételni. Eger U. J, dr. Nagy — Nagy (7253/901.) előa. Vörösmarty, n e. — Győr P. J. Ág. ev. egyház ev. ref. egyház crk. 4701/901. p. sz. a. előa. Bene, n. e. — Hajdúböször­mény F. I. Kovács-Porkoláb (3ü0'902.) ápr. 8. hh — Jászberény M. B. dr. Guba—Kaszab (4423/901. előa. Vörösmarty n. e —Tamási — Timási (6525/901. előa.) Kacskovics) n. e. — Sándor—Hirschler (2877/901 ) márc. 5. mv. — Kolozsvár Gy. B. A. dr. Gvalui Rosenberger—Brecher (1140/902.) ápr. 1. hh. — Mezőtúr Sz. P. Kúrián': Laczka—Mezei érk. 2125/902. sz. a. előa. Horváth, n. e. — Horváth—Reisz ügy nem talál­ható. — Nagy —Fazekas érk. 5331/901. p. sz. a. előa. Oeffner, n. e. — Táblán: Szilassy (Német)—Klein érk. 2102/901. ujabban 822'902. sz. a. előa. Lehoczky. n. e. — Tóth—Tóth érk. 8674/901. sz. a. márcz. 26. hh — Szilassy—Márkus érk. 1572/902. sz. a. márc. 19. hh. — Hegyi— Szilassy érk. 6496/901. sz. a. előa. Lehoczky, n e. — Szilassy (Német) —Szűcs érk. 5849/901. sz. a. előa. Lehoczky, n. e. — Nagykanizsa F. A. A kérdett ügy stádiumának a kipuhatolására, sajnálatunkra, nem vállalkozhatunk. Csupán a Kúrián és Táblán levő ügyekről van módunk­ban értesítést adni. — Nagyszeben H. K. dr. Kohn—Kohn érk. 957/902. sz. a. előa. Pecháta, n. e — Krausz-Krausz érk. 6635/901. sz. a. előa. Tergovcsics, n. e. — Pécs B. A. dr. Berger—Csejthely (6783'90l.) febr. 5. hh. — Pécs M. J. dr. Tencz—Reith (1275/902.) márc. 28. hh. — Sümeg B. K. Adorján-Németh érk. 1170/902. sz. a. előa. Staud, n. e. Azonnali belépésre gyakorlattal biró ügyvédjelöltet keresek kedvező fizetési feltételek mellett. Román nyelv ismerete föltétlenül szükséges. Ajánlatok hozzám inté­zendők Nagy Ignác dr., Hátszegen. Közjegyzőjelölt, volt gyakorló ügyvéd, aki f. évi március elsejéig mint hivatalból kirendelt helyettes is működött, nagyforgalmu közjegyzői irodába helyettesnek ajánlkozik. Nagyforgalmu vidéki takarékpénztár ügyésze keres bejegyezhető, főleg telekkönyvi ügyekben már némi jár­tassággal biró joggyakornokot, mielőbbi belépésre. Föl­tételek egyesség szerint. Cim a kiadóhivatalban. 3—1 PALLAS RÉ8ZVÍNVTÁJWA4Á0 NYOMDÁJA BUDAPESTEN.

Next

/
Oldalképek
Tartalom