A Jog, 1902 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 15. szám - Erkölcsi alapelvek a magánjogban. 1. [r.]

120 A JOG Irodalom. A magyar magánjog mai érvényében. Márkus Dezső dr. ítélőtáblai biró ily cimű munkájának első kötete jelent meg a Grill-féle Magyar Törvények kiadásában. Akinek valaha feladata volt, hogy a magyar jogban vala nely imagánjogi szabályt felkutasson, annak jelenlegi érvényességét és egy adott jogviszonyra alkalmazhatóságát megállapítsa, — az mindenesetre meg fogja becsülni az ilyen munkát, mely könnyen kezelhető alakban, fölösleges szószaporítás nélkül összehord minden adatot, mely egyáltalán jogforrásnak tekinthető és melyre valamely magánjogi kérdés megvilágításánál szükség lehet. A magyar magánjog alkalmazása ma nemcsak azért nehéz, mert a szabályok jórésze a törvények és rendeletek mellett csak a birói gyakorlatból állapitható meg, hanem azért is, mert minden alkalommal gondos körültekintéssel meg kell állapítani azt is, vájjon a létező szabály az adott jogterületen is alkalmazható-e ; vájjon nem erdélyi, volt határőrvidéki vagy fiumei magánjogi viszony elbírálásáról van-e szó, vagy nem veendő-e figyelembe a konkrét esetben valamely speciális statútumnak (jász-kun, hajdú városok) magánjogi szabálya. És éppen ebben látjuk Márkus Dezső munkájának igen nagy érdemét, hogy amikor az évszázadokon át minden rendszer nélkül létrejött jogszabályokat biztos rendező kézzel rendszerbe foglalta, egyúttal tájékozást n- ujt arra nézve is, hogy minden egyes közölt szabály milyen jogterületre bir érvénynyel. A törvényeket, rendeleteket, a szokásjogot és a joggyakorlatot felölelő óriás anyagnak igazán gondos kiválasztása és összeállítása nem szorul külön méltatásra olyan szerzővel szemben, aki a közkézen forgó Milleniumi magyar törvénytárnak és a Felső bíróságaink elvi határozata i-nak létrehozásával az egész magyar jogászközönség elismerését méltán kiérdemelte. Marschalkó János dr., budapesti kir. tszéki biró. Magyarország közjoga. Irta Ferdinándy Gejza dr. egyetemi tanár, Politzer Zsigmond és fia kiadása. Nem a küUöldi közjogi irók munkáinak utánzata, hanem a magyar felfogásnak kidomboritása, s ismertetése lebegett a szerző szeme előtt. Ezen szempont vezérelte a mű megiróját, midőn nemcsak az élő közjogot vizsgálta, hanem a multat, az ősi intézményeket is figyelemben részesítette. Célja e tekintetben nem az volt, hogy egyes közjogi intézményeinknek alapját s csiráját valamely elavult alkotmánybiztosítékban kutassa, hanem hogy kimulassa őseinknek közfelfogását. A miinek egyik íú'érdeme annak kimutatása, hogy bár legtöbb közjogi intézményünk eredetét nem is lehet tán a régi korból levezetnünk, mégis még az idegenből átvett intézményeink is akként alakultak át a közszellem hatása alatt, hogy régi s ujabb alkotmányos életünk szerves kapcsolatba hozható. Az iró célja tehát az volt, hogy gátat vessen az ujabban lábrakapott azon szokásnak, a mely hazai intézményeinket idegen alkotmányok elvei szerint iparkodik magyarázni s ezáltal azokat eredetiségükből s lényegükből kiforgatja. A mű tárgyalási módszere is szerencsésnek mondható, amennyiben a közigazgatási jogot nem vonta tárgyaláskörébe, s ez által több tért szentelhetett az alkotmányjogi elvek tüzetes kifejezésére. Ara 10 korona. A pénz keletkezése és fejlődése. Szociológiai tanulmányok. Irta E n g e 1 Zsigmond. I. füzet. A budapesti tudomány-egyetem jog- és államtudományi kara kitűzött egy pályadijat «A pénz fogalma és közgazdasági jelentősége* cimű kérdésre, melyet a fenti mű szerzője nyert el. E pályanyertes művét dolgozta át szerző olyképen, hegy azt szociológiai alapra helyezte. Művében evolucionisztikus alapon tárgyalja, mint keletkezett a pénz organikusan a társadalmi viszonyokból s mint függ azokkal össze a fejlődés folyamán. Már ezen első füzetben kimutatja szerző a pénz és vallás összefüggését, a mai állami pénzrendszer lényegét stb. Az érdekes mű, Politzer Zsigmond és fia cégnél jelent meg. Ára 2 korona. A magyar biztositási törvény magyarázata. Irta R ó s a Ferenc. Ró s : műve az első, mely az anyag teljes kimerítésével nagy elméleti és gyakorlati apparátussal veszi tárgyalás alá a magyar biztositási törvényt, nemcsak nagy készültséggel magyarázza kereskedelmi törvényünknek a biztositási ügyletre vonatkozó intézkedéseit, hanem joggyakorlatunk feltüntetésével és bírálatával együtt a külföldi törvényhozások álláspontjával s bírósági gyakorlatával is megismertet, s de lege ferenda is megteszi a megjegyzéseit. A 28 ives munkát Politzer Zsigmond és (i a cég adta ki. Ára 10 K. A közigazgatási hatóságok elé utalt kihágások. Összegyűjtötte Sárkány Ármin pécsi rendőrkapitány. Kiadta Politzer Zsigmond és fia. Ára angol vászonkötésben 5 kor. Szerző ezen munkájában mindazon törvényeket és miniszteri rendeleteket gyűjtötte egybe, melyek közel 3,000 cselekményre vonatkozva, azok elkövetőit a közigazgatási hatóságok elé utalják büntetés végett. Vezérfonalat ad könyvében az által, hogy könnyen áttekinthetőleg csoportosította az összes ide vonatkozó jogforrásokat. Tizenkét részben sorolja fel az egyes kihágásokat, s közli a rájuk vonatkozó összes törvényeket és rendeleteket. Nagy előnye a munkának a nagy gonddal összeállított, 30 oldalra terjedő táblás kimutatás a kihágási ügyekben illetékes biróságokrólés a kiszabott büntetések mily célra leendő fordításáról; a kimerítő betüsoros tárgymutató pedig nagyban emeli a munka használhatóságát. Vegyesek. Nagy Dezső dr. a bpesti ügyvédi kamara pénztárnokának 2,000 koronát küldölt be mint a kamara céljaira szolgáló adományát, a következő levél kísérletében: «Bpest, 1902. április 4. Tekintetes Nóvák Sándor urnák, a budapesti ügyvédi kamaia pénztárnokának Budapesten Kedves Barátom. Tizennégy évig volt szerencsém a kamara elöljáróságában annak tagjaként működni. Most, midőn ettől az előkelő testülettől megválók, viselt tisztségeim emlékéül némi csekély adománynyal kivánok járulni a szűkölködő kartársak támogatására szolgáló nemes célú alapok gyarapításához Ide csatolva küldök 2,000 K.-t, amelyből 1,000 koronát a kamarai segélya'ap, 500 koronát az ügyvédi nyugdijalap és 500 koronát a Zsigmondy Jenő-alap növelésére szánok. Kérem a mélyen tisztelt válaszmányt, hogy legyen szives ezt a csekély adományt elfogadni. Szives üdvözlettel őszinte barátod dr Nagy Dezső s. k.> Akamaraválasztmánya ezen nemeslelkü adományért meleg köszönetet mondott, melyet az alábbi átiratban közlött Nagy Dezső drral: «597/902. sz. Mélyen tisztelt Kartárs ur. A választmány f. hó 4-én tartott ülésében hálás köszönettel vette tudomásul, hogy mélyen tisztek Kartárs ur a kamara segélyalapjára 1,000 K.-t, az ügyvédinyugdij alapra 500 K, a «Zsigmondy Jenő alap»-ra pedig 500 K.-t összesen tehát 2,000 K.-t, adományozni szives volt. Midőn a kamara választmánya ezen nemeslelkü adományt elfogadja, meleg köszönetének és legnagyobb elismerésének ad kifejezést, mert ezen tényébó'l is látja, hogy mennyire szivén hordja mélyen tisztelt kartárs ur min lenkor az ügyvédség ügyét. Most, midőn a választások következtében beállott személyváltozások folytán nem szentelheti minden erejét és tehetségét kamaránk ügyének, nemes szivének sugallatát követ ve, humanitárius célú alapjainkat gyarapítja s így szűkölködő kartársaink sorsának javítására közreműködik. Fogadja mélyen tisztelt Kartárs ur nagyrabecsülésünk őszinte kifejezését. Bprsten, 1902. április 9. A bpesti ügyvédi kamara. Dr. S z i v á k Imre s. k., elnök. Dr. Pap József s. k , titkár.» A Kúria ügyforgalma s tevékenysége az 1902. év első negyedében. Elintézésre Elintéztetett Hátralék várt Polgári Váltó Úrbéri Büntető Fegyelmi Orsz. gyül. képvi viselőválasztási Összesen 5,246 1,964 3,282 1,159 393 766 46 27 19 s 419 167 252 4,183 2,843 1,335 264 113 151 353 325 28 11,670 5,837 5,833. PAiXA» RÍÍZVÍNYTÁMAl.O NYOMDÁJA BUDAPESTEN több polgári, 175-tel több váltó, 13-mal kevesebb úrbéri, 171-gyei több felülvizsg. sommás, 683-mal kevesebb büntető, 28-cil több fegyelmi, 28-cal több orsz. gyül. képvisdőválasztási, összesen 314-gyel több ügy van hátralékban az idén, mint tavaly ilyenkor. Szerkesztőségi üzenetek. H. N. tszéki elnök urnák Ipolyságh: Aktuális dolgozatának mielőbb helyet kerítünk. T. Gy. dr. albiró úrnak Beszterce és B. N. aljegyző urnák Nyitrán. Kis türelmet kérünk. Annyira tulhalmozva vagyunk már hónapok ota aktuális cikkekkel, hogy a kevésbé aktuálisakat szükségkép csak lassabban és beküldésük időpontjának sorrendiében vagyunk képesek közzétenni. Azért ugy önöktől, mint a többi itt meg nem nevezett munkatársainktól -- bármennyire méltányoljuk is türelmetlenségüket - rövid időre szives elnézést kérünk. vvvJlsó Leánykiházasitási Egylet m. sz. Március 25-én tartotta AAXiX. rendes közgyűlését a tagok élénk részvétele mellett ezen intézet, melynek fokozatos emelkedése évről-évre észlelhető. Amint a fontosabb mérlegtételekből és jelentésből kitűnik, az 1901 kezelési év, dacara az altalános uralkodó kedvezőtlen gazdasági viszonyoknak u»y tekintettel a tagok gyarapodására, valamint pénzügyi tekintetben eredményesnek mutatkozik. Uj beiratkozás volt 13,359 jutalékrész. Nászjutalék fejében kifizettetett: 630,265-21 K. a díjtartalék 1.568,981 koronával noveltetett és immár 6.939,367.79 koronára rug. A mérlea 7874335.14 K. vagyonállományt állapit meg. A jelentés és mérleg helyesléssel tudomásul vetetett és Krisztinkovics Béla dr. Braun Fülöp ügyvéd urak indítványára az összigazgatóságnak köszönet és elismerés szavaztatott. A szerkesztésért felelősek: Révai Lajos dr. stiller Mór dr ¥2 Kálmán-utca 16. V., Rudolf-rakpart 3. _