A Jog, 1902 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 15. szám - Erkölcsi alapelvek a magánjogban. 1. [r.]

118 A JOG alapj-'t a mindnyájunk által várva-várt polgári kódexnek, amelynek a magánjogi összes életviszonyainak konszolidációjára tapasztalatilag kétségtelen hatásán kivül. jelentékeny vívmány lesz az is, hogy végre-valahára a magánjog terén hazánkban szerteszét divó partikuláris jogokat mindenkorra meg fogja szüntetni. Hangsúlyozom azonban, hogy ezúttal nem kritikát akarok mondani, hanem tisztán jellemzést óhajtok adni, és ezt is csak általános vonásokban teszem ; más szavakkal és minden félreértés elkerülése végett nyomatékosan kijelentem, hogy nem a jogot, nem a jogintézményeket és a bennök rejlő anyagi, materiális elveket teszem szerény és igénytelen fejtegetésem és még kevésbbé bírálat tárgyává, • - ezeket teljes integritásukban érintetlenül hagyom, — hanem tisztán és kizárólag a materiális jobban, a szorosan vett polgári jog terén előforduló finom árnyalatú kihajtásokat, ezeket a gyöngéd ápolást igénylő ideálokat, az erkölcsi, ethikai alapelveket; a jogban, a materializmusban az idealizmust, a műnyelven úgynevezett jogi erkölcsöt kutatom, gyűjtöm, összeállítom és feltárom, amely ideálok a jog terén, a magánjogban, mint oly tényezők vannak elismerve, amelyek a joggal összeforrtak és ennek nem tartozékaivá, hanem több, — elválaszthatatlan részeivé, alkatrészeivé váltak. (Folytatása következik.) Belföld. A Magyar Jogászegylet í. hó 6-odiki ülésén Bálás Elemér dr., kir. alügyész előadást tartott a föltételes elítélésről, amelyben a külföld utánzásának egyik jelenségét látja. Nézete megokolásában a magyar nép jellemére, eszejárására, a hazai kulturális, jogi, közigazgatási és közgazdasági viszonyokra tereké a figyelmet. Ezen az alapon mutatta ki azt, hogy az uj intézmény a népben csak annak a gondolatát fogja fölébreszteni, hogy büntetlenül követhet el bünt, ami megint csak a kriminalitás éppen nem óhajtott növekedésének lesz az oka. A főváros gonosztevővilága csak serkentést kap benne, hogy még nagyobb számban kövessen el bűncselekményeket. Rámutatott az előadó arra is, hogy a rövid büntetések ijesztő nagy számát nálunk oly különleges okok idézik elő, amelyeken nem fog változtatni a fóltéte les elitélés behozatala. Ezzel kapcsolatban sürgeti a szabadságvesztés-büntetések jogának a közigazgatási hatóságoktól való elvételét s ezek helyett az első kis bűnnel szemben a pénzbüntetés, ellenben a visszaesőkkel szemben a mentül hosszabb és szigorúbb szabadság-büntetés alkalmazását. — Az előadáshoz V is o n t a i Soma dr., országgyűlési képviselő tartalmas beszédben szólt hozzá, melyben melegen védte a föltételes elitélést. A tözsdebirosági hatáskör korlátozása és a választott bíróság eljárási szabályainak módosítása tárgyában a budapesti áru- és értéktőzsde tanácsa részéről az igazságügyminiszterhez intézett felterjesztés. «Tanácsunk már a mult évi közgyűlés elé terjesztett jelentésében állást foglalt a tőzsdebiróság hatáskörének korlátozása mellett, midőn abban kiemelte, hogy: Bármennyire rajta vagyunk is, hogy a választott bíróság, illetve a tőzsdetanács tagjai iránt támasztható igényeknek megfelel jünk, mégis azon nézet felé hajlunk, hogy a törvény által elénk szabott hatáskörnek és illetőleg a törvény rendelkezései által reánk rótt tehernek korlátozására, illetőleg könnyítésére kell törekednünk. Az uj polgári törvénykezési rendtartás megalkotása megadja a várt alkalmat valamennyi érdekelt körnek, hogy a választott bitóságok s különösen pedig a mi tőzsdebiróságunk kérdésével foglalkozzék. Remélhetőleg sikerülni fog az uj perrendtartás olyatén megalkotása, hogy segélyével intézményünk visszaadassék annak az első sorban őt megillető hivatásnak, hogy tudniillik tisztán keresked^lmijogi oly kérdésekben, amelyek egyfelől speciális szakképzettséget, másfelől minél gyorsabb birói döntést igényelnek, a lehető legrövidebb idő alatt itélkezhessék». .. Ezek előrebocsátása után tanácsunk alaposan foglalkozván a korlátozás kérdésével, javaslata szerint a tőzsdebiróság hatáskörére vonatkozólag jelenleg érvényben álló törvényes intézkedések 1881: LIX. t.-c. 94. §.) következő szöveget nyernének: A budapesti áru- és értéktőzsde, valamint a vidéki terményés gabonacsarnokok küiön bíróságainak hatáskörébe utasíttatnak: a) A tőzsdén, vagy a gabonacsarnokban kötött minden kereskedelmi ügyletből felmerült peres kérdés, habár az ügylet csak a: egyik szerződő félre nézve képez is kereskedelmi ügyletet. b) Kereskedők, tőzsdetagok és kereskedők vagy tőzsdetagok között kötött kereskedelmi ügyletekből felmerült peres kérdések ha a felek magukat ezen kivételes bíróságnak Írásban alávetették, vagy — amennyiben a tőzsdei jogosított ügynöki intézmény visszaállíttatnék — ha az ügylet tőzsdei jogosított ügynök közvetítése mellett jött létre, s a felek a közvetítő ügynök által kézbesített és a tőzsdebirósági kikötést tartalmazó tőzsdeügynöki (alkuszi) kötjegyet kifogás nélkül elfogadták. c) Egyfelől kereskedők vagy tőzsdetagok, másfelől nem kereskedők között létrejött olyan ügyletből felmerült peres kérdések, amely ügylet tőzsdei forgalom tárgyát képező áruk, vagy az ezek feldolgozásából nyert termékek tekintetében jött létre, habár az ügylet csak az egyik szerződő félre nézve képez is kereskedelmi ügyletet, ha a felek magukat ezen kiv teles bíróságnak írásban alávetették. Nem terjed ki e kivételes bíróság hatásköre ezen pont alapján olyan ügyletből felmerült peres kérdésekre, melyeknél a nem kereskedő 1. oly mezőgazda, ki akár rrint tulajdonos, akár mint bérlő 50 katiszteri holdat meg nem haladó területen gazdálkodik; 2. szolgálati viszonyban alló, vagy valakitől rendes fizetést élvező egyén, amennyiben egyúttal nem földbirtokos; 3. kisiparos, amennyiben nem foglalkozik a tőzsdén hivatalosan jegyzett árucikkek feldolgozásával. d) Egyfelől a közraktári vállalat, másfelől a közraktári jegy ( árujegy, zálogjegy) birtokosa között - közraktári ügyletből fel merü t peres kérdések, ha ezen kivételes bíróságok illetékessége a vállalatnak közzétett üzleti szabályaiban (1875: XXXV11. t.-c, 436. § ) kikötve van. A b—d pontok eseteiben legalább az egyik félnek belföldinek kell lennnie.» * * * E javaslatok megokolása a következő. I. Meghagyandónak tartjuk az 1881: LIX. t.-c. 9i §.-a) pontját azért, mert kétséget nem szenvedhet, hogy az ezen pontban szabályozott ügyletek elbírálására első sorban, sőt kizárólag a tőzsdebiróság van hivatva; mert továbbá a tőzsdén, vagy a gabonacsarnokban kötött ügyletekből eredő perek a tőzsdebiróság Ítélkezése alól el nem vonhatók. II. Épugy meghagyandó és nem korlátozandó a b) pont ehö része sem, nem pedig azért, mert egyfelől tudomásunk szerint a tőzsdebiróság eredetileg is nem mint olyan bíróság, mely kizárólag csak tőzsdei ügyekben ítélkezzék, hanem mint kereskedelmi szakbiróság volt tervezve, melynek tagjai, mint kizárólag kereskedők, legjobban ismerik a kereskedelmi élet összes ágait, intézményeit, ezek pedig alapél veikben azonosak, akár tőzsdei áruk, akár más áruk képezzék az ügyletek tárgyát; de másfelöl, mivel a tőzsdebiróság elé vitt ezen perek két harmadrésze olyan, mely a b) pont alapján tartozik a tőzsdebiróság hatáskörébe. Ezen állitásunk igazolására szolgáljanak a következő statisztikai adatok: 1892. évben 2,233 per között 1,638 1893. » 2,328 » » 1,872 1894. » 2,682 » » 2,029 1895. » 2,537 » » 2,157 1896. » 2,021 » » 1.655 1897. » 1,716 » '» 1,362 1898. > 1,708 » » 1,439 1899. > 1,983 > > 1,653 1900. » 2.023 » » 1,714 1901. > 1,718 » » 1,377 ezen pontok alá tartozott. Konstatálnunk kell tehát azt, hogy a gyakorlati életben a felek éppen ezen pont alapján veszik legtöbb esetben igénybe ezen bíróság jogsegélyét. A tőzsdebiróság tehát, mint a kereskedelem egyik legfontosabb szerve, a gyakorlati élet ezen követelményei elől el nem zárkózhatik és el nem utasíthatja ezen fontos missziót, mert a korlátozás itt egyenlő volna a kereskedelmi forgalom és a felek szabad akaratának korlátozásával, azt pedig mi nem akarjuk, azt nem is akarhatjuk. Igaz ugyan, hogy éppen ezen pont alá tartoznak azon perek is, melyeknek elbírálása igen gyakran a tőzsdebiróság nagy megterhelletésével jár. Minthogy azonban a tőzsdebiróság kiváltkép hivatott arra, hogy a kereskedők közt felmerült és a legtöbb esetben nagy szakértelmet igénylő vitás kérdéseket eldöntse; minthogy továbbá nem zárkózhatik el azok jogos kívánalmai elől, kik saját akaratuknál fogva és saját jól felfogott érdekükben ezen bíróság Ítélkezését akarják igénybe venni, a nélkül, hogy az itteni jogkereső közönség előtt ama látszatot keltse, mintha kötelezettsége alul menekülni, vagy legalábbis feladatán könnyíteni akarna; bármilyen időveszteséggel és táradsággal járjon is ezen perek elbírálása, azokat hatáskörünk alul kivonnunk nem szabad, de másfelől lehetetlen is oly jogi formát találni, mely éppen ezen úgynevezett nehéz perektől a bíróságot mentesítené. III. A jelenlegi törvény b) pontjának második részét («Ha az ügylet tőzsdei jogosított ügynök közvetítése mellett jött létre s a felek a közvetítő ügynök által kézbesített és a tőzsdebirósági kikötést tartalmazó tőzsdeügynöki (alkuszi) kötjegyet kifogás nélkül elfogadták>) csak abban az esetben javasoljuk fentartandónak, ha a tőzsdei jogosított ügynökök intézménye, mely az 1881 évi LIX. életbeléptetése idejében még fennállott, 1897. augusztus 1-től fogva azonban tanácsi határozat alapján megszűnt, ismét visszaállíttatnék, ami ez idő szerint tanácsunk kebelében megtontolás tárgyát képezi. A most hivatkozott tanácsi határozat ugyanis a tőzsdei alkuszok működése tekintetében a magyar kereskedelmi törvénynek az alkuszokra vonatkozó IX. címében foglalt azt a szabályozást fogadta el alapul, mely szerint kereskedelmi ügyletek megkötésének közvetítése hatósági kinevezés, vagy megerősités„.nélkül