A Jog, 1902 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 14. szám - Közvetett- és szolgabirtok. Kritikai tanulmány a német polgári törvénykönyv és a magyar általános polgári törvénykönyv tervezete alapján. Második rész. Folytatás

A JOG 55 A bp. 42. §-a ugyanis azt mondja, ha a kir. ügyészség a vád képviseletét megtagadja, akkor sértett az elutasító határozat kézbesítésétől számított 8 nap alatt vagy átveheti a vád képviseletét, vagy a főügyészséghez folyamodhatik. Ha pedig a kir. ügyészség az eljárás alatt ejti el a vádat, ennek képviseletét a sértett átveheti. A kir. főügyészséghez tehát sértett csak akkor folyamodhatik, ha a kir. ügyész a vád képviseletét megtagadta, azért nyilvánvaló, hogy ezen egyetlen eseten kivül a kir. tőügyész a nyomozást vezetett kir. ügyészség határozatának felülbírálására perjogilag jogosítva nincs, mert a fentebb hivatkozott törvényszakasz határozottan kimondja, hogy a nyomozat megszüntetése tárgyában hozott határozat ellen perorvosiatnak nincsen helye. Az eljárás folytatásának, jogerős megszüntető határozattal szemben, csakis a bp. 445. §-a értelmében formaszerüen folyamatba teendő ujrafelvétel alapján lehet helye. Hogy ez a megszüntetett nyomozatra és igy a jelen esetre nézve is áll, kitűnik a bp. 445. §-ának a vele szerves összefüggésben levő 444. §-al való egybevetésebői, amelyben ugyanis a nyomozás világosan meg van említve és az a vizsgálattal egy tekintet alá esik. Az ujralelvétel pedig a bp. 445. §-a értelmében, a megszüntetett ügyre nézve illetékes első fokú bíróság által tárgyalás nélkül csak uj bizonyítékok alapján rendelendő el. Minthogy tehát a neheztelt vizsgálóbírói végzés, perorvoslattal meg nem támadható, ügydöntő és érdemleges természetű ügyészi határozattal ellátott ügyben, ugyanazon nyomozati adatok alapján, melyeken a megszüntető határozat nyugszik, forma szerint újra felvételi indítvány és az erre nézve előirt törvényszerű eljárás néikül rendeli el a vizsgálatot, azt a bp. 379. negyedik bekezdése alapján megsemmisíteni, az iratokat pedig a központi vizsgálóbírónak visszaküldeni kellett. A budapesti kir. Ítélőtábla 1.1901. okt. 24-én 5,785. sz. a.) a sértett felek felfolyamodását figyelmen kivül hagyja, az ügyet egyedül a kir. ügyész felfolyamodása folytán vizsgálja meg, a vádtanács végzését megváltoztatja, ehhez képest kimondja, hogy a vizsgálat elrendelésének kérdését érdemlegesen kell megvizsgálni és ezt teljesítve M. Gyula dr. bpestti ügyvéd ellen a btk. 401. §-ába ütköző, a 402. §. 2. második bekezdése szerint minősülő magánokirathamisitás, a btk. 400. §-ába ütköző és enn k 2-ik bekezdése szerint minősülő közokirathamisitás, végre a btk. 215. §-ába ütköző két rendbeli hamis tanuzásban a btk. 69. §-ának 1. pontja szerinti részesség büntette miatt, Gy. Sándor és F. Béla ellen a btk. 215. §-ába ütköző hamis tanuzás büntette miatt elrendeli. A bűnjelet képező, a kir. Ítélőtábla polgári osztályától beszerzett ajándékozási szerződést lefoglaltnak jelenti ki és a szolnoki kir. törvényszék vizsgálóbiráját ennek megfelelő eljárásra utasítja. Indokok: M. Sándor és M. Imre bűnvádi feljelentést adtak be a budapesti ügyészséghez M. Gyula, Gy. Sándor és ismeretlen tettes ellen magánokirathamisitás, közokirathamisitás, hamis tanuzásra való felbujtás, hamis tanuzás és lopás büntette miatt. A budapesti kir. ügyészség a nyomozást elrendelte és annak teljesítése után 12,047/901. számú határozatával a bűnjelt képező ajándékozási szerződés hamisítása és az ennek alapján kieszközlése által elkövetett magán- és közokirathamisitás bűntettei, valamint a hamis tanuzás büntette tárgyában a nyomozást, melyet F. Bélára is kiterjesztett volt, megszüntette; a feljelentés többi részére vonatkozólag pedig a vád képviseletét megtagadta. Ebben a végzésben a budapesti kir. ügyész arra figyelmeztette a felielentö felet, hogy jogukban áll a határozat kézbesítésétől számított 8 nap alatt a vád képviseletét átvenni és e végből a határozat felmutatása mellett a budapesti kir. büntető törvényszék vizsgáló birájánál jelentkezni, vagy pedig a budapesti kir. főügyészhez folyamodni. A kir. ügyésznek ez a figyelmeztetése a Bp. 101. §-a utolsó bekezdésének megfelelvén, a sértett felek a bp. 42. S-ának első bekezdése szerint helyesen jártak el, midőn a kir. ügyésznek általuk tévesnek tartott határozata ellen a kir. főügyészhez folyamodtak. A kir. főügyész a kir. ügyész határozatának azt a részét, melylyel a vád képviseletét megtagadta, helybenhagyva, azt a részét, melylyel a nyomozást megszüntette, megváltoztatta és a szolnoki kir. ügyészt utasította, hogy ez utóbbira vonatkozólag a szolnoki kir. törvényszék vizsgáló birájánál, mint ezen cselekmények elkövetése helyének bíróságánál indítványozza a vizsgálatot. A szolnoki kir. ügyész a vizsgálatot indítványozta és a vizsgáló biró azt el is rendelte. Terheltek felfolyamodása folytán a vádtanács a vizsgáló biró végzését megsemmisítette és ez ellen nemcsak a kir. ügyész, hanem a sértett felek is felfolyamodással éltek. A sértett felek felíolyamodását a kir. ügyész felfolyamodása mellett a bp. 383. §-ának III. 2. b. pontja, 389. §-a és 380. §-ának harmadik bekezdése értelmében nem lehetett ugyan figyelembe venni, a kir. ügyész felfolyamodását azonban a kir. ítélőtábla alaposnak találta, mert a kir. ügyésznek a nyomozást megszüntető határozata nem bírói végzés, mely jogerőre emelkedhetik, ítélt dolgot képez; hanem a kir. ügyésznek oly intézkedése, melyet a kir. főügyész felügyeleti jogánál fogva hatályon kivül helyezhet. Nem ellenkezik ez a bp. 445. §-ával, mert annak helyes értelme nem az, hogy a kir. ügyésznek a nyomozást megszüntető határozata alapján van újra feivételnek helye, hanem az. hogy az eljárásnak a bíróság által történt megszüntetése esetén lehet csak ujra-felvétel utján tovább eljárni. A vádtanács végzését tehát meg kellett változtatni és a bp. 379. §-ának negyedik bekezdése értelmében az ügyet a vizsgálat elrendelésének kérdésében itt kellett megvizsgálni azokra a pon tokra nézve, amelyek tárgyában a kir. ügyész vizsgálatot indítványozott, míg a feljelenlésben foglalt többi pont tárgyában azért nem lehetett határozni, mert a sértett felek azok tárgyában a vád képviseletét át nem vették. A kir. ügyész által indítványozott vizsgálat elrendelésének és a bűnjelt képező ajándékozási szerződés lefoglalása érdemében a kir. ítélőtábla a vizsgáló biró által felhozott indokokat togadta el, kivéve azt az indokot, mely néh. M. Adolfnak a bűnjelt képező ajándékozási szerződésen látható aláírásának bírói összehasonlítására van alapítva, mert a polgári per iratai a polgári osztályhoz tétetvén át, az azoknál fekvő eredetö aláiiásóknak a bűnjelt képező ajándékozási szerződésen látható aláírással való összehasonlítása e helyütt eszközölhető nem volt, ami azonban a vizsgálat elrendelését nem akadályozta, mert anélkül is elegendő számú nyomatékos gyanuok forog fenn. A m. kir. Kiíria (1S02. febr. 6-án 813. sz. a) által a felfolyamodás visszautasittatik. Indokok: A vizsgálat elrendelésének kérdésében a kir. ítélőtábla részéről hozott harmadfokú végzés az, mely ellen Gy. Sándor és F. Béla terheltek a felfolyamodást használták. Tekintve, hogy ebben a végzésben a vizsgálat van elrendelve; tekintve, hogy a bp. 107. §. szerint már a vádtanácsnak a vizsgálatot elrendelő végzése ellen ki van zárva a perorvoslat; már ebből is önként folyik az, hogy a kir. Ítélőtáblának, mint a bp. 378. §-a szerint a vádtanács végzéseit felülvizsgáló bíróságnak vizsgálatot elrendelő végzése ellen felfolyamodást a törvény nem enged; tekintve egyébiránt, hogy a bp. 378. §-ának második bekezdése szerint csak a vádtanácsnak és ennek is csak oly másodfokú végzése ellen van megengedve a további felfolyamodás, mely által előzetes letartóztatás, illetőleg vizsgálati fogság rendeltetett el, vagy fentartatott, vagy a vádlónak a vizsgálat elrendelése iránt tett indítványa elutasittatott; ennek a rendelkezésnek a §. első bekezdésében foglalt amaz általános rendelkezésével való összevetéséből is tehát, hogy végzés ellen, ha ezt a törvény ki nem zárja, egyfokú felfolyamodásnak van helye, világos, hogy a törvény szerint a kir. Ítélőtáblának már másodfokú végzése ellen sem lehet, — annál kevésbé lehet annak harmadfokú végzése ellen felfolyamodást használni: Ezeknél fogva a kir. Ítélőtábla harmadfokú végzése ellen Gy. Sándor és F. Béla terhelttk részéről használt felfolyamodást, mint a törvényben kizártat, a bp 380. §-ának harmadik bekezdése alapján alkalmazottt 389. §. szerint, a 379. §. harmadik bekezdése értelmeben vissza kellett utasítani. Kivonat a Budapesti KözlÖny-böl. Csődök : A szegedi tszéknél Dékány István volt helybeli lakos hagyatéka ellen, bej. máj. fsz. máj. 10. csb. Fehér Tamás dr., tg. Thuróczy Mihály dr. — A kecskeméti tszéknél Szántó Sándor ceglédi lakos ellen, bej. máj. 24, fsz. máj. 31, csb. Szeless László, tg. Halász László dr. — A szolnoki tszéknél Steiner Izsák fegyverneki lakos ellen, bej. jul. 1, fsz. aug. 1, csb. Pálka Kálmán, tg. Boleman Lajos. — A máramarosszigeti tszéknél Grósz testvérek helybeli cég ellen, bej. máj. 5, fsz. máj. 12, csb. Benkö Lajos, tg. Pap József. - Agyőritszéknél Potzi András, miklósfalvi iakos ellen, bej. máj. 1, fsz. máj ö, csb. Sipos László, tg. Hegedűs Kálmán dr. Pályázatok : A kolozsvárvidéki jbirósá gnál aljegyzői áll. ápr. 10. (70). — A budapesti tszéknél alj egy z ői áll. ápr. 11. (71). — A törökkanizsai jbiróságnál albirói áll. ápr. 12 (72). — A kőhalmi jbiróságnál b i r ó i áll. ápr. 15. — A szombathelyi tszéknél aljegyzői áll. ápr. 15. — A sátoraljaújhelyi tszéknél jegyzői áll. ápr. 15. (73). Kúriai és táblai értesítések. Békés-Csaba F. K. Valentinyi—Fiber (1.007/901. v.) márc. 26. msem. — Gyöngyös B. J. dr. Martinecz—Szilva érk. 7,270/901. sz. a. eló'a. Félix, n. e. — Hódságh L. F. Vuits—Vuits (3,749/901. p.) márc. 26. hh. — Nagyszeben B. J. dr. Popláka—Kis Torony (4,053/901. p.) ápr. 1. rmv. — Szepesváralja H. S. Mészkőbánva— ? Mór érk. 1,701/902. sz. a. előa. Staud, n. e. — Zombor G. I. d'r. Burány—Biebl (883/902.) márc. 20. hh. Azonnali belépésre gyakorlattal biró ügyvédjelöltet keresek kedvező fizetési feltételek mellett. Román nyelv ismerete föltétlenül szükséges. Ajánlatok hozzám intézendők. Nagy Ignác dr., Hátszegen. Közjegyzőjelölt, volt gyakorló ügyvéd, aki f. évi március elsejéig mint hivatalból kirendelt helyettes is működött, nagyforgalmu közjegyzői irodába helyettesnek ajánlkozik. A szerkesztésért felelősek: Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. V., Kálmán-utca 16. V., Rudolf-rakpart 3.