A Jog, 1902 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 12. szám - A mezőgazdasági tőzsdékről szóló osztrák törvényjavaslat. Vége

A JOG 95 1,271. §-án*) alapuló k erese thi án y folytán sem vissza nem követelhetők, sem meg nem támadhatók.))— «22. §. Hogyvalamelygabonavagy malomgyártmány iránti üzletre nézve, amely nem tőzsdei üzlet, a tőzsdei forgalomra vonatkozó feltételek alkalmazhatók legyenek, ezek alkalmazását a feleknek kifejezetten írásban kell kikötniök. Azonkívül ezen üzleti feltételek oly szerződő fél hátrányára, aki sem bejegyzett kereskedő, sem tőzsdelátogató, csak akkor alkalmazhatók, ha a körülményekből alaposan feltehető, hogy a szerződő fél az üzleti feltételek alá való vetésének jelentőségét ismerte vagy ismernie kellett. Bejegyzett kereskedőknél vagy tőzsdelátogatóknál az első pontban előirt írásbeli k if ej eze 11 k i k ö t é s t pótolja akötlevélnek ellenvetés nélkül maradt átvétele, amelya tőzsdeüzletek teltételeire vonatkozó hivatkozást tártaim az.» A határidő-üzleteket a javaslat el nem törli, hanem csak korlátolja. Ez talán az egyetlen agrár kívánság, amelyet a törvényjavaslat figyelmen kívül hagyott. Határidőüzlet — a javaslat szerint — felmondás nélkül le nem bonyolítható. A felmondást a tőzsdeigazgatóság által e célra külön megbízott közegnél (t ő z s d e t i t k á r) írásban (az e célra szolgáló felmondó ívvel) az eladónak kell teljesítenie. Az első felmondást a határidőt megelőzőleg a tőzsdeigazgatóság által megállapított napon kell eszközölni; ennek elmulasztása a felmondásra kötelezettet késedelembe hozza. A további felmondás késedelem nélkül teljesítendő. Tőzsdei közeg közbenjárása nélküli felmondás tilos. Aki az első felmondást teljesíti, a felmondás idejében a felmondott árura nézve rendelkezési joggá! kell birnia és a felmondó iven az áru raktározási helyét kitüntetnie. A rendelkezési jog annyiban van kötve a felmondó ívhez, hogy a valóságos szállításig az áru más felmondó-ív kiállítására nem használható. A budapesti tőzsdén már régebben érvényben levő szabály a javaslat azon rendelkezése, hogy a vevő, akinél a felmondás eszközöltetett, a szokásszerü szállítási határidőn belül az áru átvétele előtt annak megvizsgálását követelheti. Ha ennek eredményeként az áru szállításra alkalmasnak találtatott, a felmerült költségeket a vevő. ellenkező esetben az eladó viseli. Ez utóbbi esetben egyúttal a tőzsdeszokások által megállapított határon belül a legkisebb érték is megállapítandó, amelynek levonása ellenében a vevő, az áru átvételére jogosított legyen. Ha ennek dacára a vevő az;árut visszautasítja, a tözsdeszokások az eladó javára egy másik áru felmondása végett egy öt napot meg nem haladható ujabb határidőt határozhatnak meg. Ha ezen másik árut a vizsgálat a szállításra újból alkalmatlannak találja, az eladó késedelembe jut. A határidő-üzletekre vonatkozó speciális határozatok kibocsátásánál meg kell állapítani, hogy azon esetben, ha a szállított áru minősége a szokásosnál jobb vagy rosszabb, bizonyos korlátokon belül a kevesb-vagy többletérték megtérítése mellett a vevő az árut átvenni köteles ; továbbá, hogy a szállításnak a felmondástól kezdődőleg legkésőbb az ötödik napon kell kezdődnie. Hét terjedelmes szakasz (13—20. §§.) foglalkozik az árfolyamjegyzés kérdésével. Meglehetősen oonyolult módozatot állapit meg. Eszerint ugyanis a tőzsdei forgalom tárgyát képező áruk árfolyamának megállapítását minden tőzsdenapon a tőzsdezárás után nyomban a törvényileg erre hivatott személyek által szolgáltatott adatok alapján és az erre külön fennálló szabályok szerint a tőzsdeigazgatóság által kirendelt árfolyambizottság, a tőzsdebiztos felügyelete alatt köteles eszközölni. Evégből tartoznak a tőzsdénél alkalmazott felesküdt alkuszok az általuk közvetített tőzsdeüzletekről — mégis a szerződő felek neveinek megemlítése nélkül — és általában tisztségük gyakorlásában szerzett tapasztalatokról jelentést tenni. A tőzdén kötött üzletekről árfolyamlajstrom vezettetik. Ennek vezetésével a tőzsdeigazgatóság a tözsdebiztos jóváhagyása mellett egy vagy több külön közeget biz meg, akik hivatali kötelességeik teljesítése és főleg a hivatalos titok megtartása tekintetében esküt tesznek. Ugy az árfolyamlajstrom vezetőinek (Cursregistratoren), mint általában a tőzsdei hatóságok tagjainak (tőzsdeigazgatóság, választott bíróság) osztrák állampolgároknak *) Jóhiszemű és különben megengedett fogadások annyiban kötelezők, amennyiben a kikötött jutalom nemcsak igérve, hanem valóban ki is fizetve vagy letéve volt. A jutalom bíróilag nem követelhető. kell lenniök. Az árfolyamlajstrom vezetése egyéb tőzsdei functiók végzésével megbízott fizetéses közegekre (tőzsdetitkárok) vagy felesküdt alkuszokra is bízható. Tilos azonban nekik kereskedést folytatniok vagy tőzsdei üzleteket kötniök vagy valamely kereskedelmi cégnél vagy tőzsdelátogatónál szolgálatban állaniok. Közvetlenül a tözsdebiztos felügyelete alatt állanak, aki az árfolyamlajstromba bármikor betekinthet s előforduló kisebb hivatali rendellenességek esetén 100 koronáig terjedhető pénzbüntetést szabhat ki, ami ellen az országos politikai hatóságnál kereshető jogorvoslás. A hivatali kötelességek súlyosabb megsértése fegyelmi vétséget képez, amely ügyekben a tözsdeigazgatóság jár el s amelynél 1,000 koronáig terjedhető pénzbüntetés, a hivataltól való ideiglenes felfüggesztés és végleges hivatalvesztés képezik a büntetési fokozatokat ; az elsőfokú fegyelmi határozat ellen a politikai országos hatósághoz s innen a pénzügyminiszterhez fölebbezésnek van helye, ez utóbbi a kereskedelmi és földmivelési miniszterekkel egyetértőleg végérvényesen határoz ; a fölebbezési jog a tőzsdebiztost is illeti. Az árfolyamlajstromba vezetett üzletek alapján az árfolyam bizottság (Curs-Commission) megállapítja az á rtolyamjegyzéket. Ez 4 tagból áll, akik közül kettő a tőzsdeigazgatóság kormányilag kinevezett tagjaiból veendő. A tőzsdeigazgatóság ugyanis köteles tagjai sorából időszakonként kijelölni, hogy kik tartoznak bizonyos sorrend szerint mint árfolyambizottság működni. Az egyes tételeknek az árfolyamjegyzékbe való felvétele szótöbbséggel, szavazategyenlőség es-etén pedig a tőzsdebiztos döntése alapján történik. Az árfolyamjegyzék, megállapítása után haladéktalanul kifüggesztendő s ez ellen alapszabályilag megállapított időn belül észrevételek tehetők, amelyekre vonatkozólag az észrevételt tevő jelenlétében nyomban határozat hozandó. Ezek után az árfolyamjegyzék haladéktalanul közzéteendő. Az árfolyamjegyzék mikénti szerkesztésére vonatkozó árfolyam szabályzatot a tőzsdeigazgatóság és tőzsdebiztos meghallgatásával az országos politikai hatóság bocsátja ki s az országos törvénylapban közzéteszi. A szabályzatnak főleg a kö/étkező pontokra kell kiterjeszkednie: 1. Részletesen megjelölendők azon áruk, amelyek az alapszabályok értelmében a tőzsdei forgalom tárgyát képezik s amelyek részére a hivatalos árfolyamjegyzékben külön rovat nyitandó ; továbbá meghatározandó, hogy kivételesen mily feltételek alatt lehet rendes rovattal nem bíró áru is árfolyamjegyzés tárgya. 2. Rendszerint csak a szokásos feltételek mellett kötött üzletek árfofyama jegyezhető, mig a különös feltélek mellett kötött tőzsdei üzletek árfolyama csak ezen körülmény világos kitüntetésével vehető a jegyzékbe. 3. Gondoskodás történjék arról, hogy minden árfolyamra nézve lehetőleg a vonatkozó egész forgalommennyiség és a pontos tőzsdei idő megállapítható legyen és hogy a bizonyos időre megállapíthatóvá vált árfolyam még a tőzsde folyama alatt a tözsdehelyiségben kifüggesztessék. 4. Oly árukra nézve, amelyeknél a szokásos határidőre szóló árfolyam állapíttatott meg, szakértői mérlegelés alapján a lehetőség szerint középárfolyam is jegyzendő. 5. A hivatalos árfolyamjegyzéken a használt rövidítések magyarázata s általában : z árfolyamjegyzék megértésére szükséges adatok kiteendŐk. 7. Megállapítandó az is, hogy miként történjék az esküdt tőzsdei alkuszok által közvetített és az árfolyamlajstromba vezetett üzleteknek az árfolyambizottsággal való közlése. Az 5. cim (23- 26. §§.) büntető határozatokat tartalmaz. Nevezetesen az árfolyambizottság tagjai, valamint a tőzsdelátogatók, ide számítva a felesküdt alkuszokat is, amennyiben hivatali kötelességeiknek eleget nem tesznek, illetve ezen törvény rendelkezése ellen cselekesznek, kihágást követnek el és a tőzsdeigazgatóság által 5,000 koronáig terjedhető pénzbüntetésre és a tőzsdelátogatástól való eltiltásra, illetve a tőzsdeigazgatóságból való kizárásra itéiendők. Még súlyosabb elbírálás alá esik, amennyiben vétséget képez és egy héttől egy évig terjedhető fogházbüntetéssel sujtatik, a gabona vagy malomgyártmány tőzsdei árfolyama megállapításának befolyásolása céljából, színleges üzlet szándékos kötése, vagy az árfolyamképződésre lényeges befolyással bíró körülménynyel való szándékos megtévesztés. Végül a 6. cim az átmeneti és életbelépési intézkedésekkel foglalkozik (27—33. §§.). Különösen figyelemre méltó a 31. §., amely a mezőgazdasági tőzsdékre vonatkozó ügyekre nézve a kormány mellé véleményező közegül egy szaktanács («Beirath für Angeiegenheiten landwirtschaftlicher Börsens) felállítását kontemplálja.