A Jog, 1902 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 11. szám - A mezőgazdasági tőzsdékről szóló osztrák törvényjavaslat

44 A JO azonban a sértő kifejezések meg nem jelöltettek, a kamara választ­mánya a panaszt elutasította. Ezen határozatot a nagyváradi kir. ügyészség megfeleb­bezvén, ezen felebbezésében a következő kitételeket jelölte meg sértőknek : «a neheztelt végzésben foglalt könnyelmű, indokolatlan és tulszigorú szűkmarkúsággal mérlegelt költség megállapítás, mint a törvénnyel, igazsággal és méltányossággal össze nem egyeztet­hető* — továbbá ^kénytelenek vagvunk constatálni, hogy a tekintetes bíróság, ha nemis általánosságban, de némely ügyekben ügyvédi iszjnyban szenved; eléggé sajnáljuk, hogy igazságos ügyünknek is azok keretébe kellett esnie, habár ugy tudjuk, hogy az igazságot egy nlő mértékkel kell mérni». Ezen, panaszloU ügyvéd által felebbezésében használt kife­jezéseknek egyike sem sé tő az eljárt bíróságra nézve : az elsőben ugyanis tényt állit a panaszlott ügyvéd, melynek való­sága kifogásolva nem lett ; felállítja azt a tényt, hogy a bíróság 18 frt. 40 krt állapított meg ugyanezen ügyben a kiküldött bíró­sági végrehajtónak, a melyben a 70 kmterrel nagyobb utat tevő végrehajtó ügyvéd részére az igazolt 10 frt 80 kr. tényleges kia­dással együtt összesen 9 frt 50 krt állapított meg. Ennek a ténynek a tárgyilagos bírálatát foglalja magában azincriminált első kifejezés, de nem sértő az eljárt biróra nézve. Ép ugy nem foglal sértést magában az a kifejezés sem, hogy a bíróság némely ügyben ügyvédi iszonyban szenved. Nem foglalván ezek szerint magukban sértést az incriminált kifejezések, azért a panaszt elutasítani és a további eljárást ezen ügyben beszüntetni kellett. A m. kir. Kúria (1902. febr. 8-án 512 sz. a.) által az első­fokú fegyelmi bíróság határozatának megváltoztatásával, Sz. Tamás nagyváradi ügyvéd ellen az 1887. évi XXVIII t.-c. 3. § ba s az 1874 évi XXXX1V. t.-c. 68 § ának a) pontjába ütköző fegyelmi vétség jelenségei folytán, a fegyelmi eljárás és vizsgálat mellőzésé­vel a vád alá helyezés elrendeltetik. Az elsőfokú fegyelmi bíróság ennek megfelelő további el járásra utasittatik. Indokok: Az 1874. évi XXMV. t.-c. 52. §-ában bizonyí­tott teljes szólásszabadság joga az ügyvédre nézve kötelességgel van összekötve. Az 1877. évi XXVIII. t.-c. 3. §-a szerint pedig az illető fegyelmi bíróság által fegyelmi vétség miatt fenyítendő az az ügyvéd, aki meghatalmazotti minőségében a bírósághoz intézett beadványában a bíróságot sértő kifejezésekkel illeti. Ezeknek figyelembe vételével és a tényállást feltüntető első­birósági indokok eltogadásával a jelen határozat szerint kellett intézkedni azért, mert a vádlott ügyvéd által használt kifejezések a biróság irányában sértő jellegűek; a fegyelmi vétség jelenségei tehát fenforognak; a tényállás tisztábahozása végett pedig vizs­gálatra nincs szükség. Kivonat a „Budapesti Közlönyí4-böl. Csődök: A gyulai tszéknél Weiszbrunn Fülöp szeghalmi lakos ellen, bej. ápr 28, fsz. máj. 20, csb. Nyisztor Adorján dr., tg. Sárréti János. — A kaposvári tszéknél Löwy Ignác kadarkuti lakos ellen, bej. ápr. 10. f z. ápr. 15, csb. Babocsay Jenő, tg. Weisz Mór dr. — A budapesti keresk. cs váltótszéknél - teinitz Sándor helybeli kereskedő ellen, bej. ápr. 17. fsz máj. 15, csb. Simay Gyula dr., tg. Pajor Gusztáv. — A szegedi tszéknél Rosenberg és Dávid helybeli cég elkn, bej ápr. 12. fsz. ápr. 19, csb. Fehér Tamás dr., tg. Széli Gyula dr. — A soproni tszéknél Strausz Rudolf kismartoni építőmes­ter elén, bej. máj 1, fsz máj. 13, csb. Lukács Béla, tg. Szende Pál. — A veszprémi tszéknél Márton Gábor helybeli kereskedő ellen, bej. máj 31, fsz. jun. 30, csb. Misley Sándor dr., tg Illés Dezső dr. — A temesvári tszéknél Schelb Pál umradi kereskedő ellen, bej. ápr. (t. fsz. máj. 7. csb. Hermann Béla, tg. Rit ich Antal. - A szabadkai tszéknél Beck Zsigmond helybeli kereskedő ellen, bej ápr 8, fsz. ápr. 22, csb. Solti Károly dr., tg. Brenner József dr. — A dévai tszéknél Cziczek Mihály vajdahunyadi lakos ellen, bej. ápr. 15, fsz. ápr. 23, csb. Hidegh István, tg. Nemes Zoltán. Pályazatok: A nyíregyházai tszéknél aljegyzői áll márc 22. (54) — A kézdivásárhelyi tszéknél birói áll. márc. 25. (56") — A lugosi tszéknél birói áll. márc. 27. (58). Kúriai és táblai értesítések. Békés K J. Konsiczky-Békés nb. érk. 686/901. v. sz. a. előa Grecsák, okt. 29. hh. — Csáktornya Z. H. Attems gróf—Branilovics (1,328/901. p.) márc. 11. hh. - Dunaföldvár S. L. dr. Strausz - Hoff­mann (1,826 9 1 ) márc. 12. hh. — Gyöngyös K. D. dr. Heller-ü. érk. 1,851/902 p. sz. a. előa. Bellus, ne— Keszthely S. Zs. dr. Stefanics—Stefanics (1.878/901. p.) márc. 11. hh. Vidéki táblai központban jómenetelü ügyvédi irodához vagyonos társ kerestetik. Cim a kiadóhivatalban. 2—1 A magyar, német és tót nyelvben teljesen jártas egyén, aki a közjegyzői teendőkben, különösen a hagyatéki tárgyalások vezetésében, a közönségesen előforduló átruházási okiratok föl­vételében kiváló gyakorlottsággal bir, több évig kir. közjegyző irodájában működött és kitűnő bizonyítványokkal rendelkezik, vidéki közjegyzői irodában segédi állást keres. Cime a kiadó­hivatalban. 2—1 Magyar Jelzálog Hitelbank. HIK DETMÉNY, A Magyar Jelzálog-Hitelbank t. c. részvényesei az 1902 rrárcios hó 26-ik napján d e. {\i órakor a bank helyiségeiben (V. nádor­utcza 7. sz.i tartandó XXXIII-ik rendes közgyűlésre ezennel tisztelettel meghivatnak. NAPIREND: 1. Az igazgatóság és felügvelő-bizottság jelentése az 1001. üzletévről. 2. Az IQOI. évi mérleg megállapítása és a felmentvény megadása. 3. Határozathozatal a tis/ta nyereség hovaforditása iránt. 4. Az alapszabályok 10. íjának módositása (az 1901. július 20-iki köz­gyűlés határozata szerinti alaptőkeemelés keresztülvitelének kitüntetése.) 5. Igazgatósági tagok választása. 6. Felügyelő-bizottság választása. A részvények letehetők: Budapesten: a bank főpénztáránál ÍV., nádor-uteza 7. sz.) és a Magyar Lcszámitoló- és Pénzváltóbanknál; Bécsben : az «Union-Bank»-nál ; Parisban : a «Société Générale pour favoriser le développement du Commerce et de l'Industrie en France» cimü banknál. As igazgatóság. Alapszabályok kivonata. 23. §. 20 részvény tulajdona 1 szavazatra jogosit. 24. §. Részvényesek, kik szavazó jogukkal élnj akarnak, kötele­sek a közgyűlés összeillése előtt legalább 8 nappal részvényeiket térit­vény mellett letéteményezni. a letéteményezés a bank pénztáránál, vagy más, a hírlapokban kijelölt helyeken eszközlendő. 25 §. A szavazó jog személyesen, vagy meghatalmazott által gya­korolható Meghatalmazás csak részvényeseknek adható. Testületek, intézetek és kereskedelmi cégek, továbbá nők és kiskorúak a közgvü­lésén törvényes képviselőjük által vehetnek részt, ha azok különben részvényesek nem volnának is. Azoknak, kik szavazó jogukat igazolták, a részvények és az utánok járó szavazatok számának megjelölésével ellátott igazoló jegyek adatnak ki. A részvények a részvényes által sajátkezüleg aláírandó jegyzékbe, számszerű sorrendben és pedig a Magyar Jelzálog-Hitelbanknál egy. minden egyéb letéthelyen két pél­dányon bejegyzendők. A letevő a letett részvényekről téritvényt nyerés a részvények annak idején a közgyűlés megtartása után, csakis ezen téritvény visszaadása mellett fognak neki kiszolgáltatni. Az igor. évi mérleg és jelentés 1902. márczius hó 18-tól kezdve a t. c. részvényesek rendelkezésére áll. (Utánnyomás nem dijaztatik.) A vonatok indulása Budapest k p. udvarról. Érvényes 1901. október hó 1-től. Délelőtt 6 ó. 20 p. Trieszt, Nagy-Kanizsa, 6 ó. ön p. Gvfehérv., N.-Szehen, Kolozsvár, M -sziget. 9 ó 50 p. Bécs, Graz, 7 ó. 10 p. Kassa, Munkács, 7 ó. 15 p. Zigráb, Fiume, Roma 7 ó. 30 p. Ruttka, Berlin, Fehring, Graz, 7 ó. 35 p. Gödöllő,, 7 ó. 40 p. Belgrád, Brod, 7 ó. 50 Kassa, Csorba, 8 ó. Zágráb Fiume, Pécs, 8 ó. H) p. Arad, Brassó, 8 ó. 30 p. Kolozsvár, Brassó, 8 ó. 50 p. Bécs, Graz, Munkács, M.-Sziget 9 ó. 15 p. M.-Sziget, Stanislau, 9 ó. 35 p. Ruttka, Berlin. Délután: 12 ó. Kis-Körös, 12 ó. 25 p. Bicske, 12ó. 35 p. Hatvan, 1 ó. 30 p. Gödöllő, 2 ó. Kolozsvár, Arad, 2 ó. 15 p. Bécs, Páris, London, 2 ó. 20 p. Szolnok, 2 ó. 25 p. Bicsk 2 ó. 35 p. Kassa, Lemberg, 2 ó. 40 p. Belgrád, Konstantinápoly, Hatvan, 3 ó.Zágráb, Fiume, Róma, 3 ó. 20 p. Adony-Szabolcs, Paks, 3 ó. 35 p. Szabadka, 3 ó. 45 p. Ruttka, Berlin, 4 ó. 30 p. Győr, 5 ó. 20 p Ruttka, Berlin 5 ó. 45 p. Kolozsvár, Brassó, 6 ó. 25 p. Hatvan, 7 ó. 5 p. M .-Sziget, Sta­nislau ó , 7 20 p. Bicske, 7 ó. 35 p. N.-Kanizsa, Triest, u ó. Kassa, Csorba, 8 ó. 30 p. Zágráb, Fiume, Eszék, 8 ó. 55 p. Miskolc, Lemberg, Kassa, 9. ó. 15 p. Kolozsvár, Bukarest, 9 ó. 20 p. Pécs, Brod, 9 50 p. Fehring, Graz, 10 ó. Arad, Brassó, 10 o. 20 p. Belgrád, Eszék, Brod, 10 ó. 45 p. Bécs, Sopron, 11 ó. 10 p. Ruttka, Miskolc. A vonatok érkezése Budapest k. p. udvarra. Érvényes 1901 október hó 1-től. Délelőtt: 5 ó. Arad, 5 ó. 20 p. Berlin, Rutka, 5 Ó.15 p Mármaros-Sziget, 6 ó. 10 p. Brassó, Arad, 6 ó. 15 p. Bicske Sárbogárd, 6 ó. 35 p. Lemberg, Kassa, Miskolc, 6. ó. 40 p. Bécs, Sopron, 7 ó. 5 p. Belgrád, Brod, 7 ó. 10 p Brassó, Ko­lozsvár, 7 ó. 25 p. Graz, Fehring, 7 ó. 30 p. Hatvan, 7 ó. 50 p. Bukarest, Brassó, 7 ó. 55 p. Paks, Adony-Szabolcs, 8 ó. 15 p. Kassa Csorba, 8 ó. 20 p. Fiume, Zágráb, Eszék, 8 ó. 40 p. Róma, Fiume, 8. ó. 45 p. Hatvan, 9 ó. 15. p. Szolnok, 9 6. 20 p. Győr, 10 ó, 5 p. Szabadka, Rutka, 10 ó. 20 p N.-Kanizsa, Trieszt. Délután 12 ó. 25 p. Gödöllő, 12 ó. 5C p. Bc-rlin, Ruttka, 1 ó. 5 p. Konstantinápoly Belgr. 1 ó. 25 p. Gyékényes, Pécs, 1 ó. 30 p. Lemberg, Kassa, 1 ó. 50 p. London, Páris, Bécs, Ko­lozsvár, Arad, 3 ó. 10 p. Hatvan, 4 ó. 25 p. Bicske, 5 ó. 35 p. Gödöllő, 6 ó. 5. p. Győr, 6 ó. 20p. Brassó, Kolozsvár, 6 ó. 40 p. Belgrád, Eszék, 7 ó. Berlin, Ruttka.Szerencs, 7 ó. 15 p. Bécs, Gráz, 7 ó. 20 p. Brassó, Arad, 8 ó Fiume, Zágráb, Pécs, 8 ó. 10 p. Stanislau, M.-Sziget, 8 ó. 30 p. Munkács, M -Szi­get, 8 ó. 35 p. Róma, Fiume. Zágráb, 8 ó. 45 p. Kis Kőrös, 8 ó. 50 p. Kassa, Csorba, 9 ó. 15 p. Bécs, Graz, 9 ó. 20 p. Berlin, Ruttka, 9 ó. 40 N.-Szeben, Gyfehérv., Kolozsvár, M.-Szi­get. 9 ó. 45 p. Graz, Fehring, 10 ó. Munkács, Kassa. PALLA8 RéeZVÉNVT/ífWASÁO NYOMDÁM BUDAPESTEN.

Next

/
Oldalképek
Tartalom