A Jog, 1902 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 11. szám - A mezőgazdasági tőzsdékről szóló osztrák törvényjavaslat

88 A JOü lom elő; ezekhez egyik-másik irányban is férne ugyan szó, — de el kell őket fogadnom, mint a birói meggyőződésnek, az enyémtől bár eltérő de általam is respektált nyilvánulását. De érdekes mégis és felemütésre méltó, hogy mily helyzetbejutottam az első és másodbirósági Ítéletek folytán. Elestem mint foglaltató, több ezer írtra rugó végrehajtási tömegtől, de nem igényper, hanem a zárgondnok és az ungvári bíróság kölcsönös jóvoltából - és fölöslegből köteles vagyok ezer koronát megközelítő zárgondnoki dijat és saját képviselőm szintén elég bőven mért és megállapított költségeit, (mert e részben is a megsemmisített ítélet szolgált cynosurául) sajátomból viselni, — a törvény, jog és igazság aerájának nagyobb dicsőségére ! Joggal ellenvethetne bárki is : hogy miért nem éltem a felülvizsgálat remediumával? Tettem ezt is, de a Kúria felülvizsgálati tanácsa 1902 március 8-án kelt LG. 596/1901.sz. a. végzésével felülvizsgálati kérelmemet (jóllehet arra már tárgyalási határnap is ki volt tűzve) hivatalból visszautasittotta, «mert: a vhtv. 249.-a szerint az e'tárgyi ügyben az I. bíróság ítéletét helybenhagyó II. bíróság ítélete ellen felebbezésnek és így felülvizsgálati kérelemnek sincs helye. Annyi bizonyos : a v i dé k e n való perlekedéstől elment a kedvem egyszersmindenkorra ! Egy fővárosi ügyvéd Vegyesek. Helyreigazítás. A 1 f ö 1 d y Edének lapunk mult számabeli « A z ügyvédi dijak megállapításának rendszere* cimü cikkébe értelem-zavaró sajtóhiba csúszott. Az ügyvédi díjjegyzék táblázatának IV. tételénél ugyanis «Ceirás» helyett «Le v él» olvasandó. Kortesvilág. A szavazatok iránti kölcsönös versengésben a budapesti ügyvédek régi körpártja sem akar hátra maradni. Bár nagy nehezére esett, mégis összetákolt egy sokszavu de kevesetmondó programmot — ut aliquid fecisse videatur! Epárt portálja az eddigi celebritásokat, akik épen okozói az ügyvédi karnak 4—5 pártra való szakadásának, az általános elégedetlenségnek és az ügyvédvizsgáló bizottság számos tagjában az egész fővárosi ügyvédségét ért súlyos affrontnak. Céljául tűzi e párt <a magyar ügyvédség fokozatos fejlesztését, kellő előrelátás, kitartó, SZÍVÓS és céltudatos munkásság utján. «0|yan embereket kell a kamara élére állítani, akik ugy egyéniségüknél, mint a múltban kifejtett munkásságuknál fogva e cél elérésére kellő biztosítékot nyújtanak. » Csakhogy e férfijk már hosszú évek óta vannak a hatalom polcán, régóta fejtenek ki munkásságot és ennek dacára kénytelenek bevallani, hogy a magyar ügyvédséget kitartó, SZÍVÓS munkássággal fejleszteni kell. hz rájok nézve valóságos testimonium paupertatis. Miért nem látták ezt be eddig? miért nem alkalmazták eddig a munkásság ezen mértékét f Ha tehát — önbeismerésük szerint — eddigi működésük meddő volt, milyen jogcímet formálnak most a választók bizalmára? És hol a garancia, hogy most már a jó útra fognak térni és a «laisser fairé, laisser aller* elveta sutba dobni? Teljesen jogosultnak tartjuk a bizalmatlanságot ezen férfiakkal szemben, kik csak akkor kezdenek tüt-fát Ígérni, mikor az annyira kedvelt mandátum veszélyben forog, és ezzel a tekintély és talán némileg a jövedelem is megcsappan. Bizony szegényes egy programm ez! Újból és újból variálja az ügyvédi kar erkölcsi alapjának fejlesztését, szellemi és erkölcsi színvonalának emelését. Eddig bizony e terén édeskevés történt, mert a bizalom letéteményeseinek legkisebb gondja is nagyobb volt ennél. Ok állásuk előnyeit saját maguk részére iparkodtak kihasználni, — a kar érdekeire igy vajmi kevés idő juthatott. Követelik a «jogi szakoktatás és az ügyvédi vizsga reformját és a joggyakorlati idő meghosszabbítását*. Amiről ma a verebek a háztetőkön is csiripelnek, azt programm gyanánt el nem fogadhatjuk. Époly kevéssé programm az ügyvédi karba való fölvételnek erkölcsi biztosítékhoz való kötése, vagy a szigorú fegyelem betartása. Ezek mind maguktól értetődő dolgok. «Az ügyvédi rendtartás lehető legsürgősebb reformja; éber szemmel való őrködés a kamara elöljárósága részéről, hogy az ügyvédi kar ellen irányuló intézkedések az egyes törvényekbe utat ne találjanak; a kar iránt mesterségesen táplált ellenszenv mérséklése, elenyészletése és annak helyébe az ügyvédi kar működése iránti rokonszenv ébresztése*,— a programm további pontjai. És ennek dacára a programm azt állítja: «nem vagyunk barátai hangzatos jelszavaknak!* Komolyan veszi-e a régi körpárt, hogy a kamara elöljáróságának csakugyan sikerülni is fog az itt ecseteltekel megvalósitani ? Ha pedig nem, mi egyéb ez hangzatos jelszónál ? • Fejleszteni és tágitani kívánja a kar önkormányzati életét olyképen, hogy a kamara ne csupán lajstromozó és fegyelmi hatóság legyen, hanem gyupontjává váljék az ügyvédi közvélemény fejlesztésének és tényezője a jogosu t kari törekvések megvalósításának . Mi marad meg mind ezen Ígéretekből a választás ulán ? és milyen értékkel fogják kifizetni azt, aki ezen ígéreteket pár hó múlva beváltás végett praesentálja ? Hogy dicséreteset is említsünk, idézzük a programm végső pontjainak egyikét: «Meg kell akadályoznunk minden oly törekvés érvényesülését, amely az ügyvédi kar közti jó egyetértést megbontaná vagy amely éppen a felekezeti vagy rendi viszályt vinné oda be. Az ország értelmiségének nagy részét egyesítő ügyvédi karnak, amely mindenkor a jogegyenlőségnek egyik harcosa a törvénynek és az igazságnak őre, e téren jó példával kell eloljárnia.. A reformpárt ujabb programmja. Lapunk zártakor vesszük arefo rm párt ujabb terjedelmes p r o g r a m m j á t. Azok után, amiket már elmondottunk, csupán a programm főbb pontjainak regisztrálására szorítkozunk. De hangsúlyoznunk kell és egyúttal dicsérőieg felemlítenünk e programm higgadt, tárgyilagos,, az ellenpártok minden gyanúsításától ment hangját. Ugy látszik a múltkori megrovásunk használt, — és ez a programmnak és a pártnak csak előnyére válik. A meglevő szervezet keretében kívánja a párt: 1. A kamarai negyedévi értekezletek és 2. az ügyvédjelöltek értekezleteinek berendezését. 3. A jogosulatlan verseny megfékezését a kar kebelén belül, az úgynevezett ügyvédi nagy kereskedések feloszlatását. Viszont kifelé a védegyletek, egyeztető irodák és zugirászkodó ügynökségek eltiltását. 4. A gondnokságok tekintetében a hatósági protekciónak törvényhozási uton való megakadályozását (?) és addig is ellenőrzését olyképen, hogy a kirendelések a kamarával közöltessenek. 5. A szegényvédelmek terhének arányosabb elosztását. 6. A kamarai háztartás gazdaságosabb berendezését. 7. A megfeneklett nyugdijkérdés és segélyügy megoldását. 8. Hathatósabb és erélyesebb k a m a r a i képviseletet. De még sokkal fontosabbak ezeknél a de lege ferenda kérdéseink. Ezen kérdésekben a párt állandó akcióval akar résztvenni. 9. Az ügyvédi rendtartás gyökeres reformja. Ehhez képest követeli az ügyvédi autonómia felszabadítását a kir. Kúria bíráskodása alól, tehát a kar autochton tagfölvételi és kizárólagos fegyelmi hatóságának megállapítását; s ha a judicium pariumot el nem érhetnők, kívánja legalább, hogy a legfelsőbb fegyelmi tanács felerészben ügyvédekből álljon. Követeli továbbá az ügyvédjelölti gyakorlat meghoszabbitását. 10. Az általános polgári perrendtartás törvényjavaslata, még átjavivott szövegezése szerint is igen érzékenyen csorbítja karunk tekintélyét és érdekeit. Ellene a küzdelmet továbbra is a legerélyesebben folytatja. 11. A jogi szakoktatás reformjának közzétett tervezete élénk ellenmondásban van az ügyvédi kar jobb jövőjével. A doktorátus eltörlése és a jelenlegi kvalifikáció leszállítása csak ujabb tódulást és ujabb proletáriátust fog hozni e karnak. 12. A készül őjogreform o k tekintetében az ügyvédségnek érdekeit hatásosan és még jókor kell érvényesíteni. Hogy pedig sanctiót is adjon törekvéseinek, e párt a kamarai választások után is folytatja működését mindaddig, amig céljait el nem éri. Elhatározta hog.y a választások után is együttmarad. E végből állandó szervezettel fogja magát ellátni. A programm hátralévő személyes része azonos a lapunk mai első cikkében kifejtettekkel. Uj iparág. Egy fővárosi élelmes kollegánk, a tárgyalásoknál való helyettesítést g y á r s z e r ü 1 e g kezdi űzni. Körlevelében a helyettesítést — e célra külön szervezett irodája utján — ugy a székesfővárosi első bíróságoknál, mint a fölebbezési eljárás során, mérsékelt díjazás ellenében hivatásszerüleg és teljes felelősség mellett elvállalja. «M é r s é k e It díjazásnak* tekinti az elsőbiróságnál a megállapított skálaszerü dijfelét, a fölebbviteli bíróságnál annak Ü-részét. Az eljárás eredményét közlő levél dija 70 fillér. A készkiadás előre fizetendő, a munkadíj a t e 1 j e s i t é s után. A vállalkozó helyettesit ugy peres mint perenkivüli ügyekben, valamint a végrehajtási eljáiás minden fokozatán. Business is business! Kétséget nem szenved ugyan, hogy a sommás eljárás és később az uj perrendtartás is nagy igényt támasztanak az ügyvéddel szemben és őt gyakran megoldhatatlannak látszó helyzetbe sodorják, mikor egy időben több helyütt kell tárgyalnia. Mert annyi bejegyzett ügyvédsegédet még sem tarthat, hogy mindenik helynek egy jusson. Ezt a mai ügyvédi gyakorlat és kereset ki nem bírja. De eddig elég volt e bajokkal szemben a kollegák áldozatkészségét és szívességét igénybe venni. Ez egy darab poézis volna különben annyira rideg ügyvédi pályán. Most már ez is múlófélben van és maholnap talán már szabadalomsértés is lesz, ha az egyik kolléga a másikat s z i v e s sé g bő 1 helyettesíti. Haladunk, de ezen haladás nekünk sehogy sem akar tetszeni; az ügyvédi — amugyis ma fölötte sovány — kereset még jobban meg esz nyirbálva és kezdődik itt is a nagy tőke, a nagyban vállalkozók érája engros-árak és megfelelő rabatt mellett P«LLU násZVÍNYTÁfWAftO NYOMDÁJA BUDAPESTEN A szerkesztésért felelősek: Révai Lajos dr. StiUer Mor dr V" Kálmán-utca 16. V„ Rudolf-rakpart 3.