A Jog, 1902 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 11. szám - A kamarai választások

Huszonegyedik évfolyam 11. szám. Budapest, 1902 március hó 16. Szerkesztőség V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kiadóhivatal: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) Előfizetési árak: V / \cí \ Helyben, vagy vidékre bérHETIUP ÁZ ES Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják RÉVAI LAJOS dr. - STILLER MOR dr. ügyvédek. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendök. Megjelen minden vasárnap. mentve küldve: Negyed évre ._ 3 korona Fél « _ 6 « Egész « _ 12 « Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmentesen postautalvá ny nyal küldendők. TARTALOM : A kamarai választásokról. Irta Ödön fi Miksa dr, budapesti ügyvéd. — Néhány szó a hagyatéki ügyekről. Irta Fényes Vince, szerencsi járásbiró. — Belföld (A Magyar Jogászegylet ülése. — A budapesti ügyvédi kamara 1901. évi jelentése). — Külföld (A mezőgazdasági tőzsdékről szóló osztrák törvényjavaslat. Irta Vas vár y Ferenc dr , pécsi jogtanár). — Nyilt kérdések és feleletek ^Lefoglalható-e a sirkő ? I. Irta Kálmán Ignác dr., gyöngyösi ügyvéd. — II. Irta Schaller István, tamási kir. végrehajtó jelölt). — Sérelem (Ezek <i vidéki bíróságok. Irta egy fővárosi ügyvéd.) — Vegyesek. TÁRCA: Adalékok az 1867: XII. t.-c. 8. fához. Irta Horváth János dr., pestvidéki kir. alügyész. MELLÉKLET: Jogesetek tára. — Felsöbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a Budapesti Közlöny-bői. A kamarai választások.*) Irta ÖDÖNFI MIKSA dr, budapesti ügyvéd. Mire jelen sorok napvilágot látnak, már csak egy hét választ el bennünket a kamarai választ .soktól. A pártok már szervezve vannak s mindegyik közzétette már programmját, melyben hangzatos jelszavakkal hirdeti a maga igazait, de a mely hangzatos jelszavak egyik-másik pártnál tulajdonképen csak a személyes aspirációk takarójául szolgálnak. Pedig az a kérdés, hogy ki legyen mosta bpesti ügyvédi kamara elnöke. létkérdés az egész s főkép a fővárosi ügyvédi karra. Tudjuk nagyon jól. hogy az igazságügyi miniszternek legerősebb érve az u| polgári perrendtartás javaslata mellett az, hogy eredeti 1893-iki javaslatában is jórészt benne voltak a most oly tulsérelmesnek talált intézkedések és a*, ügyvédi kar még sem indított ellene oly óriási mozgalmat, mint jelenleg. Csakhogy ennek nem az ügyvédi kar egyeteme az oka, hanem épen az. hogy a kamarák és főkép a bpesti ügyvédi kamara vezetői nem törődtek a kamara érdekével. Azóta természetesen sok minden változott. A kamarák s főkép a budapesti ügyvédi kamara vezetőinek nembánomsága folytán az igazságügyi kormány egyre-másta hozta az ügyvédi karra sérelmes törvényjavaslatokat, melyek mind törvény erőre emelkedvén, az ügyvédi kar anyagi helyzetét teljesen aláásták, erkölcsi tekintélyét pedig mélyen megingatták. Ilykép gondolkozni kezdett az ügyvédi kar rossz anyagi helyzetének okai felett s természetesen nyomban megtalálta a bajoknak kutforrását, mely abban összpontosult, hogy a kamarai intézmény nem az ügyvédi kar érdekeinek a védője, hanem csak gradus ad parnassum : jövedelmező ügyvédi irodák teremtésére vagy egy jól dotált állásra egy klikk jóvoltából, melynek megtörése nélkül az ügyvédi kar érdekeit sikeresen előre vinni nem lehet. Az ezen irányban megindított reformmozgalmaknak volt annyi eredménye, hogy a klikken kivül álló néhány embert juttatott be a kamarába, kiknek sikeres fáradozása szülte azután azon erős mozgalmat a perrendtartási javaslat ellen, melynek eredménye már most is az, hogy az igazságügyminiszter kénytelen volt egyik-másik kérdésben az ügyvédi kar jogos kívánságait teljesíteni. A most következő három év alatt fog azután eldőlni a magyar ügyvédi kar sorsa igazán miután a polgári perrendtartásról szóló javaslat már a Ház asztalán fekszik ; az ügyvédi *) Közöljük e cikket, jóllehet — kiváltkép a perszonaliákban — magunkat cikkiró nézetével nem azonosíthatjuk. De elvünktől: hogy minden nézetnek és meggyőződésnek szabad tért nyitunk, ezúttal sem akartunk eltérni. Természetesen époly készséggel adunk helyet az ellenkező nézetnek is. A szerkesztőség. Lapunk mmi iiánarendtartás- és végrehajtási eljárásról szóló törvényjavaslatok pedig már szintén készen vannak s a mostani kamarai 3 év alatt feltétlenül a Ház asztalára kerülnek. Természetes tehát, hogy a kamarai klikken kivüi álló emberek oly egyént kerestek ki maguknak a bpesti ügyvédi kamara élére, aki kezességet nyújt az iránt, hogy az ügyvédi kamara elnöksége neki nemcsak egy lépcső állásának, tekintélyének és befolyásának emelésére. E férfiú pedig szerintünk Szivák Imre. Megválasztása fditos már azon okból is, mert a régi gárda : vezérét és a klikk vezetőit különben feltétlenül behozza Ez pedig egyértelmű azzal, hogy a polgári perrendtartás változatlanul törvényerőre emelkedjen, hogy az ügyvédi rendtartás és végrehajtási eljárás ujabb csapásokat mérjenek az ügyvédi kar exisztenciális érdekeire Nekünk egyszerű ügyvédeknek, akik nem élhetünk íreg az információk, csődök, gondnokságok és petíciókból, kúriai, táblai és egyéb összeköttetéseink révén nem látjuk jövőnket biztosítva, — tömörülnünk kell, hogy a szőnyegen forgó javaslatokból mindazt a törvényhozás utján kiküszöböltessük, ami vitális érdekeinket sérti. S minthogy S z i v á k Imre a patlamentnek egyik tekintélyes tagja, minthogy továbbá az ügyvédképviselők jórésze pártkülömbség nélkül, — sőt a polgári perendtartási javaslat egyik e'őadója is határozott ígéretet tettek Sziváknak, hogy az ügyvédikarérdekébenmeginditandó parlamenti akciót támogatni fogják, minek jeéül mintegy 30 képviselő már ez ideig is aláirta a Szivák Imre elnökségéttámogató programmot, — kétségtelen, hogy Szivák Imre választá-ával egyrészt jogcíme, másrészt erkölcsi kötelessége lesz teljes erővel sikra szállani a polgári perrendtartási javaslat minden oly intézkedése ellen, mely anyagi és erkölcsi exisztenciánkat fenyegeti. Ne hagyjuk magunkat azon üres frázis által félrevezettetni, hogy az elnökséget annak ajánlják fel, — ki az ügyvédi kamara 25 éves múltjában vezérszerepet játszott — de ezt a kar javára oly kevéssé tudta érvényesíteni, hogy minden törvény, melyet 1874. óta hoztak, egy ujabb csapás volt kani k exisztenciális érdekeire s a kamarai intézmény behozatala előtt jólétben és megelégedésben élő ügyvédi kart,.anyagi válságba és az erkölcsi tönk szélére juttatta. S mert környezete olyanokból áll, akik r szint a kamaránál kikorteskedett állások, részint családi és bírósági összeköttetéseik révén az ügyvédi kar anyagi bajait nem érzik, az ügyvédi kaiérdekeiért nemis tudnak, még ha akarnának is, őszintén sikra szállani. Ehhez járul még azután az, hogy nem lévén a parlamentnek sohasem tagja, az igazságügyi kormányzat vezető férfiaival állandó nexust nem tarthat fenn, — s a parlamentben sem képes ezen, karunk érdekeire oly fontos javaslatoknál érdekünkben szavát felemelni Kötelességet véltem tehát teljesíteni saját és kai társaim vitális érdekeivel szemben, midőn egyenes felhívást és kérelmet intézek a bpesti kamara tagjaihoz, hogy ha egyéb személyi kérdésekben bármelyik párt fértiai felé fordul is bizalmuk egy része, vagy személyes szimpátiájuk, — az «; 1 n ö k kérdését tekintsék kenyérkérdésnek, mert azon kérdés hogy vájjon a polgári perrendtartás javaslatának tárgyalásánál erélyes védőink lesznek-e a parlamentben, vagy sem, 500 budapesti és mégegyszer annyi vidéki ügyvédnek exisztenciális kérdését képezi! Ha a javaslat változatlanul emelkedik törvényerőre, néhány száz ügyvéd marad kéri yérk ereset nélkül! Viszont minden szakasz, melyet a 12 oldatra téried.