A Jog, 1902 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 10. szám - Vitás kérdések a petíciók beadási határideje körül

A JOG 30 két alsóbiróság ítélete megváltoztattatik s felperes keresetével elutazittatik stbbi. Indokok: A csődtörvény 27. és 244. 8-ainak egybevetéséből kétségtelen, hogy az idézett törvénynek a fizetések megszüntetésére vonatkozó rendelkezései, csak a kereskedőkre és a kereskedelmi társaságokra alkalmazandók. Felperes maga adja elő azt, hogy a közadós Sz. Gyula csak annyiban volt kereskedő, amennyiben tagja volt a «Sch. Mór> cég alatt bejegyzett közkereseti társaságnak, hogy ebből a társaságból 1899. dec. 10-én kilépett és ennek következtében tagsági minősége a cégjegyzékből a D. alatt csatolt 1899. dec. 18-án 19,579. sz. a. kelt végzéssel töröltetett, kereskedői minősége tehát megszűnt és a csőd ellene a C. alatti végzés szerint 1900. ápril 19-én már nem mint kereskedő, hanem mint földbirtokos ellen rendeltetett el. Fizetések megszüntetése alapján tehát Sz. Gyula közadós jogcselekményei csak annyiban volnának megtámadhatók, amenynyiben fizetéseit még akkor, mikor kereskedő volt, vagyis a nevezett közkereseti társaságból történt kilépése előtt, megszüntette volna Mert bár a csődtörvény 241. §-a szerint ennek a törvénynek a kereskedelmi csődre vonatkozó határozatai abban az esetben is alkalmazandók, ha a csőd a cég törlésétől számítandó 1 év eltelte előtt nyittatik meg: ez a rendelkezés csupán azt foglalja magában, hogy ily esetben is a csődnyitás és az egész csődeljárás tekintetében a kereskedőkre vonatkozó rendelkezések nyernek alkalmazást, de már a dolog természetéből következik, hogy ily esetben is a volt kereskedő közadósnak csak magára a kereskedelmi üzletre vonatkozó, illetve azzal kapcsolatos ama korábbi tényei eshetnek a kereskedőkre vonatkozó jogszabályok szerinti elbírálás alá, amelyek még abban az időben keletkeztek, midőn üzletét még folytatta s igy tényleg még kereskedő volt, kereskedői minősegének megszűnte után keletkezett tényeire azonban ezek a jogszabályok nem alkalmazhatók, s igy fizetések megszüntetéséről nála akkor, mikor már nem volt kereskedő, a csődjog szempontjából szó nem lehet. Ezekhez képest a közadós Sz. Gyulának az a jogcselekménye, mely szerint az A. alatt csatolt 1899. december 19-én kelt odrát szeri.it ingatlanait az alperes részére ennek követelésére szolgáló jelzálogi biztosítékul lekötötte és ezen az alapon alperes javára a zálogjog aszóban forgó ingatlanokra 1900. január 25-én bekebeleztetett, fizetések megszüntetése alapján megtámadható csak abban az esetben lehetne, ha a nevezett közadós fizetéseit még mint kereskedő, tehát még mielőtt a fentebb nevezett közkereseti társaságból kilépett, megszüntette és a fizetéseknek ez a megszüntetése külsőleg felismerhető tényeiben nyilvánult volna. Erre nézve azonban nincs semmi adat, mert a B alatt csatolt telekkönyvi kivonatból kitetsző az a két körülmény magukban véve, hogy 1899. nov. 13-án a köiadós ingatlanaira pusztán könyvkivonat alapján zálogjog, 1899. december 18-án pedig, tehát már a társas cégből történt kilépése után és a tagsági minőség törlésének birói elrendelése napián 200 frt követelés erejéig ugyancsak az ingatlanokra biztosítási végrehajtási zálogiog jegyeztetett ^elő, meg nem bizonyítja azt, hogy a közadós fuetéseit egyáltalában és pedig akkor, amikor még tényleg kereskedő volt, megszüntette volna, egyéb adat e tekintetben,—• figyelemmel arra, hogy a későbbi, különben is szintén csak előjegyzett telekkönyvi zálogjogok már a cégjegyzékből való törlés elrendelése után keletkeztek, — fenn nem forog. Azt ped g felperes nem is állitja, hogy a megtámadott telekkönyvi zálogjog a csődnyitási kérvény beadása után, vagy az azt megelőző 15 napon belül keletkezett. E szerint ez a zálogjog a csődtörvény 27. §-a alapján sikerrel megtárnidható nem lévén, felperes keresetével elutasítandó volt. Midőn valamely áru egy fuvarlevéllel több egymáshoz csatlakozó vasút vonalán szállíttatik, a feladó nem szerződik, külön a szállításban részes minden vasúttal, hanem csak egy fuvarozási szerződés létesül ; s ezt a feladó azzal a vasúttal köti meg, mely tőle az árut a fuvarlevéllel átvette es a csatlakozó vasutak ebbe a szerződésbe lépnek be. A fuvarozási ügylet elbirlásánál tehát kizárólag azok a feltételek irányadók, melyeket a feladó a felvevő vasúttal megállapított és igy a dij összegére nézve irányadó a felvevő vasút által közzétett díjszabás vonatkozó tétele. Ha valamely közvetlen díjtétel engedélyezéséhez egy vasút hozzá nem járult, ebből csak az következik, hogy ezen vasút a magahelyi díjszabásának megfelelő összeget attól a vasúttól követelheti, mely ezen díjtételt díjszabásába felvette, de nem a fuvarozási ügyletet nem vele megkötő feladótól. (Budapesti kir. tábla 1901. november 9. II. G. 87. sz. a) A váltótörvény 5i. S-ának i pontja szerint a forgató által kifizetett összeg fogalma alá az előző perbeli és végrehajtási költség nem vonható, mivel ez nem az anyagi váltójogból ered, hanem a viszkereső saját mulasztásából származik. (A m. kir. Kúria 1901. november 15. 497/1^01. sz. a.) Valamely érvénytelen kelléknek érvényessel való helyettesítése a fenforgó esetben a váltón eredetileg lévő ezen szavak "2 hó mulva» elé a «kelet után-> szavaknak utólag beírása, a váltótörvény 93. ij-ában megengedett utólagos kitöltés fogalma alá nem vonható. Ha a váltó a kereset beadásakor nem birt minden lényeges kellékkel, a per során azonban minden lénye ges kellékkel elláttatott, a keresetnem utasítható hivatalból visz sza. (A m. kir. Kúria 1901. november 20. 694/1901. sz. a.) «Azonértelmüleg» nem jelent ugyanazonosságot vagy változatlanságot, ellenkezőleg egy hasonsterü valamihez alkalmazandó vállalkozást. Közvetlen díjtétel két vagy több vasút közt csak együttes megállapodás alapján állhat fenn és igy ha eltérés van, hiányzik az együttes megállapodás, illetve a megkívántató és megfelelő viszonosság; közvetlen díjtétel megalapítása vagy valamely külöa megállapodás hiányában pedig a díjszabás tekintetében minden vasút a viszonylagos forgalomnál is a saját helyi 4 dij szabását alkalmazni jogosult. (A m. kir. Kúria 1930, decenber 7. G Í-6Í/1900. sz. a.) A K. T. 271. §-a kifejezetten ugyan csak azt kötelezi a ren des kereskedő gondosságára, aki valamely ügylet folytán, mely reá nézve kereskedelmi ügyletet képez, van egy n isik irányában gondosságra kötelezve; minthogy azonban általános jogszabály az, hogy az, aki valamely sajátszerű ismereteket igénylő teendőre vállalkozik, az ezzel járó fokozottabb gondosságra is van kötelezve : az alsóbiróságok helyesen mondották ki, hogy az alperesek mint közadós részvénytársaság volt igazgatói, a rendes kereskedő gondosságával voltak kötelesek eljárni a reájuk bizott ügyek kezelésénél és ellenőrzésénél. (A m. kir Kúria 1901 dec. 11. 317. sz. a.) A csőitarvény 182. §-ára alapított helyes iniokok szerint a felosztási terv akkép készítendő el, hogy abban a felosztandó alapból minden egyes valódinak elismert követelésre eső összeg nemcsak a tőkék, hanem a járulékok után is számítandó ki, már pedig a csődtörvény 191. s-ának rendelkezéséből nyilvánvaló, hogy a járulékok alatt a megállapított kamatok is értendők. (A m. kir. Kúria 19)1. dec. 11. 437. SÍ. a.) A kereset beadása megszakítja ugyan a váltójogi elévülést, de az attál kezdve isnét tovább folyik oly értelemben, hogy ha a váltóhitelezőt a peres eljárás folytatásának megszakasztásaban mulasztás terheli, vagyis ha az eljárás hitelező hibájából a törvényes elévülés egész időn belül nyugszik, akkor a valtóviszkereseti joga a keresetindítás dacára elenyészik és a váltójogi elévülés esik abnn a? esetben v in egyáltalán kizárva, ha a váltókövetelés jogerősen megítéltetett; kibocsátott, de a váltóadósnak nem kézbesített som más végzésnek ily hatása nincs. (A m. kir. Kúria 1901. dec 12. 853. sz. a.) 3ünügye«cben. A kir. ítélőtábla ítéletében valónak elfogadott ama tény, hogv vadioct a nita végrehajtás céljából megjele.it községi biró elótt az ajtjt ela.Ua, azc a házai be ne .1 eresztette s míg egyik kezével a kilincset tartatta, mísikit a biró mellére tevén, a birót sértő szavak mellett eltolta: az eljárás akadályozásának, sőt a célba vett hatósági intézkedés erőszakos megakadályozásának, tehát a btk. 165. §-ban körülirt bűncselekmény tényálladékának felel meg, teáát vádlott fel nentése a btk. vonatkozó rendelkezésének tevés alkalmazasin alapulván, az Ítélet a bp. 3S5. §. 1. a. pant|a alapián mégse n nisiteniá s a bp. 437. §. 3. bek. értelmében megfelelő ítélet volt hozandó. A kaposvári kr. tszék (1900. aug. 8-án 5,508. sz. a.) H. József vádlottat, a btk. 165. §-ába ütköza hatóság elleni erőszak bűntettének vádja és következményei alól, a bp. 323. §. jjl. p. alapján felmenti. Indokok: H. J. ellen azon az alapan emeltetett vád: hatóság elleni erőszak büntette miatt, hogy Kiskorpádon, midőn vádlott, lakásán 19)0. febr. ll-éa N. A. köíségi biró, N. M. esküdt és H. J. kisbíró kíséretében tandíj és iskolajárulé k behajtása végett megjelent s a szobába zálogalás végett bemenn i akart, vádlott a kösségi birót az ajtóból kezével visszanyomt a ily módon a végrehajtásban megakadályozta. A megtartott főtárgyalás folyamán beigazolást nyert ugyan hogy vádlott ama kijelentést tette, hogy lakásába «az úristen birája sem megyén be» — s hogy a birót könyökével az ajtóból félretolta, de figyelembe véve, hogy a vádlott most említett kijelentése nem tekinthető oly fenyegető nyilatkozatnak, hogy az eljáró községi bíróban valamely veszély közvetlen bekövetkezése iránt alapos félelmet gerjeszthetett volna, az pedig, ha*y a bírót könyökével félretolta, a btkv. 163. §-ban jelölt erőszak fogalmát ki nem meriti, annyival inkább, mert az eljáró hatósági közegek a zálogolást erélyes, komoly határozottsággal meg sem kísérelték. Minthogy pedig ezek szerint a vád tárgyává tett cselekményben a veszélyes fenyegetés vagy erőszak, mint a btkv. 165. §-ában meghatározott bűncselekmény legfontosabb ismérvei nem foglaltatván, az bűncselekménynek nem tekinthető, miért is vádlottat a bp. 326. '§. 1. pontja alapján felmenteni kellett. A pécsi kir. ítélőtábla (1901. febr. 27-án 346. sz. a.) az elsőbiróság ítéletét a bp 423. §. 3. bekezdése alapján helybenhagyja. Indokok: Hibár a kir. ítélőtábla N. Albert községi bírónak ugy N. M. és H. J. tanuknak esküvel megerősített valló-