A Jog, 1902 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 10. szám - Az ügyvédi dijak megállapításának rendszere

74 A JOG ügyvédek az igazság szolgálatában nem vállvetve működnek s hogy a bíró eljárásához sokszor gyanúsítás férkőzik. Olyan díjszabályzat megalkotása, mely minden eshetőségre kiterjedvén, a lehetetlenséggel határos és különben sem vezethetne célhoz, mert olyan törvény, mely a bíró kezét teljesen megköti, rosszabb a semminél. A törvénynek csak a helyes útirányt kell megjelölnie. Vessen véget a sötétben való tévelygésnek s vegye elejét a szélsőségekben való kalandozásnak. Meg kell határozni, hogy mely munkáért nem érdemel az ügyvéd dijazást, továbbá mikor illeti ineg díjazás oly munkáért is, mely nem volt okvetlenül szükséges, végül díjjegyzéket kell alkotni, mely a díjazás mértékének határait megszabja. Ami kü'önösen a díjjegyzéket illeti, köztudomású, hogy minden bíróságnak van úgynevezett «ská!ája», melynek az volna a célja, hogy egyöntetűséget teremtsen és irányadóul szolgáljon. Mármost az a kérdés, hogy ezek a díjjegyzékek menynyiben okoznak elégedet'enséget ? Semmi sem bizonyítja fényesebben, hogy ilyen díjjegyzékre szükség van, mint az a körülmény, mely szerint egy bíróság sem tud meglenni skála nélkül. Nemis az a sérelmes, hogy skálák léteznek, hanem az, hogy ezek a díjjegyzékek annyifélék, ahány bíróság van és csak az a bíró alkalmazza, akinek épen tetszik, sőt ez is csak akkor alkalmazza, amikor épen tetszik. A díjjegyzék megalkotásánál mindenekelőtt fel kell állítani az ügyvédi munkák kategóriáit. I. Kereset és más érdemleges perirat. II. Fölebbvitel és más érdemleges fölebbviteli irat. III. Egyéb beadvány IV. Okirat szerkesztése. V. Levél. VI. Érdemleges tárgyalás. VII. Egyéb t árgyalás. VIII. Érdemleges értekezés, jogtanács. IX. Eljárás (bíróságnál, más hatóságnál vagy egyebütt). X. Utazás. A díjazás mértékét az egyes munkák és az ügy tárgyának értéke közt levő viszony alapján lehet meghatározni. A kifejtettek szerint, a törvény-tervezet 455. §-át, több részre osztva, következően kell módosítani és kiegészíteni: §• Az ügyvéd a per folyama alatt vagy a per befejezése után kérheti a perbíróságnál, hogy a perben és ezzel összefüggően egyébként fölmerült dija és költsége ügyfelével szemközt megállapittassék. A kérelem mellett a költségjegyzéket be kell mutatni, annyi példányban, hogy mindegyik megbízónak külön kézbesíthető legyen és egy példány az iratoknál maradjon. §• A bíróság a költségjegyzéket azzal a figyelmeztetéssel kézbesitteti az ügyvéd megbizó|ának, hogy 8 nap alatt írásbeli észrevételeket terjeszthet elő vagy szóbeli tárgyalást kérhet. Az ügyvéd is kérheti a szóbeli tárgyalás elrendelését. Ha az érdekeltek egyike sem kívánt tárgyalást s a bíróság sem találta ezt szükségesnek, akkor az iratok alapján kell határozni. Ha a szóbeli tárgyalás elrendelése már a költségjegyzék bemutatásakor elkerülhetlennek mutatkozik, ebben az esetben a bíróság indokoltan tárgyalást rendel, egyúttal a költségjegyzéket idéző végzéssel kézbesitteti az ügyvéd megbízójának és figyelmezteti, hogy a tárgyalásig írásbeli észrevételeket is terjeszthet elő. A feleknek vagy ezek valamelyikének a tárgyalásról való elmaradása nem áll útjában a határozathozatalnak. §• A megbízó is kérheti a perbíróságnál, hogy ügyvédjének a perben és ezzel összefüggően egyébként fölmerült dija és költsége megállapittassék. Ha a megbízó az ügyvéd költségjegyzékét bemutatja s szóbeli tárgyalást nem kér, a bíróság belátása szerint vagy az iratok alapján határoz, vagy pedig szóbeli tárgyalást rendel. Ha a megbízó az ügyvéd költségjegyzékét nem mellékli, a bíróság az ügyvédnek a költségjegyzék bemutatására határidőt tüz. Ha az ügyvéd a felszólításra a költségjegyzéket bemutatja, a további eljárás tekintetében az előbbi § intézkedései megfelelően irányadók, ellenkező esetben pedig az iratok alapján kell határozni. A megállapítási eljárásban az ügyvédi képviselet nem kötelező. A bíróság bizonyítási eljárás mellőzésével határoz. A végzés ellen felfolyamodásnak van helye. Ha valamely vitás kérdés bizonyítási eljárás nélkül el nem dönthető, a bíróság erre vonatkozóan mellőzi a megállapítást s az ügyvédet a körülményekhez képest egész követelésével, vagy ennek egy részével pörre utasítja. Az ügyvédnek a költségjegyzék kiállítása és a megállapítás kérése körül fölmerült dija és költsége a megbízót terheli, a szóbeli tárgyalás költségeit pedig az viseli, aki a tárgyalás elrendelését alaptalanul kérte, vagy arra okot szolgáltatott. A bíróság a tárgyalási költségeket, a körülményekhez képest egészben vagy részben megszüntetheti. §• Az ügyvédi dijak és költségek megállapítására vonatkozó eljárás megindítása és jogerős befejezése előtt az ügyvéd perben fölmerült dijainak és költségeinek megfizetése iránt csak dijlevél alapján indíthat pert. §• Az ügyvédet, habár ügyfelének megbízása értelmében járt el, nem illeti díjazás oly munkáért, melyet az ügyvédi szakértelemnél fogva céltalannak vagy az ügy célirányos ellátására helytelennek kellett tartania. Fölösleges és a szükségesnél költségesebb munkáért, mely nem tekinthető merőben céltalannak, az ügyvédet csak abban az esetben illeti díjazás, ha kimutatja, hogy ügyfelének írásbeli különös meghatalmazása alapján járt el. E § intézkedéseit a kiadásokra vonatkozóan is alkalmazni kell. §• /\z ügyvéd dijait, fölmerült kiadásain felül, a következő mértékben kell megállapítani: [. III. Az ügyvédi munka Az ügy tárgyának értéke koronákban A díjazás koronákban Kereset vagy más érdemleges perirat. Fölebbvitel vagy más érdemleges fölebbviteli irat. Érdemleges tárgyalás. 50-ig 2 Kereset vagy más érdemleges perirat. Fölebbvitel vagy más érdemleges fölebbviteli irat. Érdemleges tárgyalás. 60-100 4 Kereset vagy más érdemleges perirat. Fölebbvitel vagy más érdemleges fölebbviteli irat. Érdemleges tárgyalás. 100-500 8 Kereset vagy más érdemleges perirat. Fölebbvitel vagy más érdemleges fölebbviteli irat. Érdemleges tárgyalás. 500-2,000 16 Kereset vagy más érdemleges perirat. Fölebbvitel vagy más érdemleges fölebbviteli irat. Érdemleges tárgyalás. 2,000-10,000 40 Kereset vagy más érdemleges perirat. Fölebbvitel vagy más érdemleges fölebbviteli irat. Érdemleges tárgyalás. minden további 100 után 2, de a díj összesen 500-nál több nem lehet. Érdemleges értekezés. Jogtanács. Eljárás a bíróságnál vagy más hatóságnál és egyebütt. Az I. rovatban nem emiitett beadvány. Az I. rovatban nem emiitett tárgyalás. Okirat szerkesztése. 100-ig 2 Érdemleges értekezés. Jogtanács. Eljárás a bíróságnál vagy más hatóságnál és egyebütt. Az I. rovatban nem emiitett beadvány. Az I. rovatban nem emiitett tárgyalás. Okirat szerkesztése. 100—1,000 4 Érdemleges értekezés. Jogtanács. Eljárás a bíróságnál vagy más hatóságnál és egyebütt. Az I. rovatban nem emiitett beadvány. Az I. rovatban nem emiitett tárgyalás. Okirat szerkesztése. 1,000-10,000 10 Érdemleges értekezés. Jogtanács. Eljárás a bíróságnál vagy más hatóságnál és egyebütt. Az I. rovatban nem emiitett beadvány. Az I. rovatban nem emiitett tárgyalás. Okirat szerkesztése. 10,000-en felül 20 Az ügyvéd székhelyén kivül létesített eljárásnál külön napidíj. Ha a kiküldetés nem tart tovább fél napnál, akkor a díjnak csak fele jár. 500-ig 20 Az ügyvéd székhelyén kivül létesített eljárásnál külön napidíj. Ha a kiküldetés nem tart tovább fél napnál, akkor a díjnak csak fele jár. 500-5,000 40 Az ügyvéd székhelyén kivül létesített eljárásnál külön napidíj. Ha a kiküldetés nem tart tovább fél napnál, akkor a díjnak csak fele jár. 5,000—10,000 50 Az ügyvéd székhelyén kivül létesített eljárásnál külön napidíj. Ha a kiküldetés nem tart tovább fél napnál, akkor a díjnak csak fele jár. 10,000-en felül 80 Leírás 500-ig 050 Leírás 500-10,000-ig 1-2 Leírás 10,000-en felül 2-5 A rendesnél nagyobb és fárasztóbb tevékenység esetében ezek a dijak kétszeres összegükig megfelelően felemelhetők. Ha a per tárgyának értéke meg nem becsülhető, a bíróság ezt a díjjegyzéket, az ügy fontosságához mérten, belátása szerint alkalmazza.