A Jog, 1902 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 9. szám - Az uj angol részvényjog

36 A JOG 1900. márc 27-én tartott ideiglenes választmányi ülésén való közreműködésért egyenként huszonnégy (24) korona dij megállapíttatik. A szegedi kir. Ítélőtábla (1901. okt. 8-án 5,285. sz. a.) az elsöbiróság végzése megváltoztatik s fent emiitett csödválasztmányi tagok abbeli kérelmükkel, hogy részükre az emiitett választmányi ülésen való dij állapíttassák meg, elutasittatnak. Indokok : A cs. t. 111. §-a szerint a csődválasztmány tagjai díjazásra igényt nem tarthatnak. Ez a szabály alkalmazandó az ideiglenes csődválasztmány tagjaira is, mert ezek a csődeljárásban épp ugy hivatalos kötelességet teljesítenek, mint a végleges választmány tagjai s az a körülmény, hogy az ideiglenes választmány tagjai nem választás, hanem a csődbíróság által való kinevezés utján nyerik megbízatásukat, törvényes alapot arra, hogy működésükért díjazásban részesüljenek, nem nyújt. A m. kir. Kúria (1902. jan. 23-án 1,576. sz. a.) a másodbiróság végzését indokai alapján helybenhagyja. Bűnügyekben. A kir. ítélőtábla Ítéletében is méltatott amaz enyhítő körülmények, hogy a vádlott előélete büntetlen, hogy műveltsége alacsony fokú és hogy vádlott cselekménye sértett egészségére kihatással nincsen, annyira nyomatékosak, hogy azok a büntetésnek a btk. 92. §. alkalmazásával kiszabását indokolják ; a vádlottnak sérelmére szolgál az, hogy a bíróság a büntetés kiszabásánál a btk. 92. §-a feltételeinek fenforgási dacára nem alkalmazta; ennél fogva a bp. 385. §. utolsó bekezdése szerint hivatalból figyelembe veendi s a bp. 385. §-ának 3. pontjában foglalt semmiségi ok alapján, mindkét alsófokubiróság Ítéletének a büntetés kiszabására vonatkozó részét a bp. 437. §. 3. bekezdése értelmében megsemmisíteni és a törvénynek megfelelő ítéletet hozni kellett. A pécsi kir. ítélőtábla (1901. febr. 13-án 266. sz. a.) a kir. tszék az erőszakos nemi közösülés büntette miatt vádolt G. Péter ellen hozott Ítéletét helybenhagyja. Indokok: Habár a kir. Ítélőtábla a kir. tszéknek abbeli érvelését, hogy a sértett kisk. K. Mária nevében K. Ferencz mint annak születésétől kezdve gondozója és nevelője a vád emelésére jogosítottnak tekintendő, hogy továbbá a megyei árvaszék mint a kiskorúak személyi ügyében is a törvényes képviselők és gyámok jogainak gyakorlására, tehát a kiskorú személyét érdeklő és csupán magánvádra üldözhető büntetendő cselekmények miatt panasz emelésére tágabb hatáskörénél fogva jogosult volna, már azért sem fogadhatja el, mert a sértett anyja és törvényes képviselője özv. K. Mihályné szül. T. Zsuzsa életben lévén és szülői jogainak gyakorlatában semmiféle gátló körülmény által nem akadályoztatván, ez a joga, hogy önmaga bírálja meg azt, váljon a saját maga gondozása alatt levő kisk. gyermeke érdekében állónak találja-e a rajta elkövetett erkölcsi sérelemnek a biróság és a nyilvánosság elé vivését, sem K. Ferenc, sem a megyei árvaszékre át nem háramlott; mégis tekintbe véve azt, hogy ugy K. Ferenc mint özv. K. Mihályné a kir. Ítélőtábla előtt mai napon tartott felebbviteli főtárgyalás folyamán eskü alatt kihallgattatván, határozottan jelentették ki azt, hogy midőn a kisk. K. Márián elkövetett bűntettnek tudatára jutottak, az esetet megbeszélve, a kiskorú liány édes anyja utasította K. Ferencet, hogy az, mint férfi menjen a sértett leánynyal együtt másnap a siklósi kir. járásbírósághoz, s ott G. Péter ellen panaszt emeljen; hogy tehát K. Ferenc, midőn a kir. járásbíróság előtt megjelent és vádat emelt, a kisk. törvényes képviselőjének az anyának megbízásából járt el, a kir. ítélőtábla megállapította azt, hogy a magánfél indítványa a btkv. 113. §. második bekezdése értelmében jogosult fél által a btkv. 112. §. szerint kellő időben terjesztetett elő s a bűnvádi eljárás lefolytatását, tekintettel a btkv. 238. §-ára, az a körülmény sem gátolhatja, hogy K. Mihályné a vizsgálat folyamán azt a kijelentést tette, hogy a K. Ferenc által emelt panaszt magáévá nem teszi; mely kijelentése különben is, mint azt a tszék előtt a főtárgyaláson vallotta, s mint azt a mai főtárgyaláson tanúsított viselkedése is megerősíti, a vádlottól való félelmére vezethető vissza. Az érdemben pedig a kir. Ítélőtábla azért hagyta helyben az elsöbiróság ítéletét, mert a kir. tszék a bizonyítékok mérlegelésével G. Péter vádlott bűnösségét helyesen állapította meg, s mert a btkv. 236. §. keretében a 91. §. alkalmazásával kimért büntetésnek csak a 92. §. értelmében Lhető enyhítésére megfelelő indokok fenn nem forognak. A m. kir. Kúria (1902. jan. 15-én 328. sz. a.) által vádlottnak és védőjének semmiségi panaszai elutasittatnak; azonban a bp. 385. §-ának 3, pontjában foglalt és a 385. §-nak végső bekezdése szerint hivatalból figyelembe vett semmiségi ok alapján a bp. 437. §-ának harmadik bekezdése értelmében mindkét alsó fokú biróság ítéletének a büntetés kiszabására vonatkozó része megsemmisíttetik s vádlott a btk. 236. és 250. § ai alapján a btk. 92. §. alkalmazásával 1 év: börtönre és 3 évi hivatalvesztésre Ítéltetik. Indokok: M. kir. Ítélőtáblának mint másodfokú bíróságnak ítélete ellen G. Péter vádlott és védője a bp. 385. §. 1. c. pontja alapján nyilvánvalóan azért éltek semmiségi panaszokkal, mert a 12 éves K. Mária sértettnek törvényes képviselője: az édesanyja özv. K. Mihályné a btk. 238. §. szerint csak a sértett fél indítványára üldözhető bűntett miatt a btk. 112. §-ában meghatározott idő alatt indítványát elő nem terjesztette; tehát, hogy a bűnvádi eljárás megindítását kizáró ok forog fenn. Ezek a semmiségi panaszok mint alaptalanok a bp. 437. §. 4. bekezdése értelmében elutasitandók voltak, mert a bp. 430. §. 1. bekezdése szerint a kir. Kúria köteles határozatát a kir. ítélőtábla által valóknak elfogadott tényekre alapítani, a kir. itétőtábla pedig valóknak fogadta el azt, hogy K. Ferencet a 12 éves K. Mária sértettnek az anyja, tehát törv. képviselője özv. K. Mihályné utasította arra, hogy menjen a sértett leánynyal együtt a siklósi járásbírósághoz s ott G. Péter ellen panaszt emeljen ; hogy tehát K. Ferenc, midőn a járásbíróságnál megjelentés vádat emelt, a sértett törv. képviselőjének özv. K. Mihálynénak megbízásából járt el s ekként, hogy a magánfél indítványa a btk. 112 §-a szerint keHő időben terjesztetett elő. Ezek szerint a valóknak elfogadott tények szerint pedig a bp. 385. §. 1. c. pontjában foglalt s a bűnvádi eljárás megindítását kizáró okra alapított semmiségi ok fenn nem forog. Minthogy azonban a kir. Ítélőtábla ítéletében is méltatott amaz enyhítő körülmények, hogy a vádlott előélete büntetlen, hogy műveltsége alacsony fokú és hogy vádlott cselekménye sértett egészségére kihatással nincsen, annyira nyomatékosak, hogy azok a büntetésnek a btk. 92. §. alkalmazásával kiszabását indokolják s mert a vádlottnak sérelmére szolgál az, hogy a biróság a büntetés kiszabásánál a btk. 92. §-a feltételeinek fennforgása dacára nem alkalmazta: ennél fogva a bp. 385. §. utolsó bekezdése szerint hivata ból figyelembe veendő s a bp. 385. §. 3. pontjában foglalt semmiségi ok alapján, mindkét alsófoku biróság ítéletének a büntetés kiszabására vonatkozó részét a bp. 437. §. 3. bekezdése értelmében megsemmisíteni és a törvénynek megfelelő ítéletet hozni kellett. A bprdtsnak a távollevők elleni eljárást szabályozó XXIII. fejezetében foglalt rendelkezései szerint ügygondnok kirendelésének nincsen hslye. A k>r. törvényszéknek ez az intézkedéze tehát, mikép a masodbiróság ítéletének kihirdetése elől állítólag Amerikába távozott vádlott részére ügygondnokot rendelt, törvényre nem alapitható, s igy az ügygondnok perorvoslat bejelentésére jogosított egyénnek nem tekinthető. A m. kir. Kúria (1902 jan. 17-én 5,176. sz.) lopásbüníetés miatt vádolt B. Gyula ügyében, a melyben' a m.-szigeti kir. tszék 1900. dec. 27-én 7,596. sz. a. a debreceni kir. it. tábla 1900. ápril 20-án 950. sz. a. ítélt, a kirendelt ügygondnok semmiségi panasza folytán következőleg végzett : A kir. tszéknek az a rendelkezése, a melylyel az ismeretlen tartózkodásit vádlott részére ügygondnokát rendelt a bp. 384. §. 4. pontja alapján hivatalból megsemmisíttetik és ennek lolyományakép a semmiségi panasz visszautasittatik. Indokok:A bprdtsnak a távollevők elleni eljárást szabályozó XXIII. fejezetében foglalt rendelkezései szerint ügygondnok kirendelésének nincsen helye. — A m. kir. törvényszéknek ez az intézkedése tehát, mikép a másodbiroság Ítéletének kihirdetése elől állítólag Amerikába távozott vádlott részére ügygondnokot rendelt, törvényre nem alapitható, s igy az ügygondnok perorvoslat bejelentésére jogosított egyénnek nem tekinthető. Ennél fogva a kir. tszéknek hatósági körén kívül eső intézkedése megsemmisítendő és a nem jogosult által bejelentett semmiségi panasz a bp. 434. §. 3. bek. értelmében visszautasítandó volt. PAUAS RÉSZVÉN"TÁRSA8Á0 NYOVQÁJA BUCAPE8TEN. Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök A nagykanizsai tszéknél Sörlei Zsigmond helybeli szabó ellen, bej. ápr. 5, fsz. ápr. 21, csb. Eőri Szabó Józstf dr., tg. Kreisler József dr. — A lőcsei tszéknél Fischmann Salamon Jakab késmárki szatócs ellen, bej. ápr. 2, fsz. ápr. 25, csb. Putz Mátyás, tg. Szántó Márk dr. — A szombathelyi tszéknél Kellner Vilmos nagyrákósi kereskedő ellen, bej. ápr. 16, fsz. máj. 12, csb. Prugberger Vince dr., tg. Füredi Gusztáv dr. — A pécsi tszéknél Fleischer József pécsváradi lakos ellen, bej. ápr. 1, fsz. ápr. 14, csb. Borsitzky Imre dr.. rg. Seh Károly dr. — A gyulafehérvári tszéknél Bogdán Lajos nagyenyedi kereskedő ellen, bej. ápr. 5, fsz. ápr. 24, csb. Balló Lázár, tg. Gerásitn Emil dr. — A dé vai tszéknél Licker István utóda hunyadboicai cég ellen, bej. ápr. 2, fsz. ápr. 16. csb. Hidegh István, tg. L. Hosszú Ferenc. —• A fehértemplomi tszéknél Kohn Adolf dettai kereskedő ellen, bej. ápr. 12, fsz. máj. 10. csb. Szalontay György, tg. Scheirick Tivadar'dr. — A zombon tszéknél Schladt Henrik ujsziváci malomtulajdonos ellen, bej. márc. 22, fsz. ápr. 12, csb Markovyth Lajos dr., tg. Halász Dávid. Pályázatok: A besztercebányai tszéknél birói áll. márc. 8. — A kunszentmártoni jbiróságnál aljegvzői áll. márc. 8 (42) — A losonci jbiróságnál a Í j e g y z ő i áll. márc. 12. - A beregszászi kir. ügyészségnél ügyészi áll. márc. 12. — A kőszegi jbiróságnál birói all. marc. 12. (45) — A dettai jbiróságnál al birói áll. márc. 13 — A zilahi kir. ügyészségnél a 1 ü g y é s z i áli. márc. 13. — A tordai tszéknél jegyzői áll. márc. 13. - A lugosi jbiróságnál albirói all. március 13. — A szinyérváraljai jbiróságnál birói áll. marc. 13. — A győri tszéknél jegyzői áll. márc. 13. — A budapesti közjegyzői kamaránál amonori közjegyzői áll. márc. 13. — A rimaszombati kir. ügyészségnél alügyészi áll. márc. 13 — A sátoraljaújhelyi kir. ügyészségnél ügyészi áll. márc 13 (46) — A balassagyarmati tszéknél birói áll. márc. 14. - A bácsalmási jbiróságnál aljegyzői áll. márc. 14. - A győri jbiróságnál birói áll. marc. Í J-. — A besztercebányai tszéknél aljegyzői áll. márc. 14. (47. )