A Jog, 1902 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 9. szám - Perjogi kérdések, tekintettel az uj perrendjavaslatra. Vége

gással, s ha igen, hol, mikor és minő alakban ; de nemis tiltják, sőt megengedik azt. A gyakorlat pedig az ujitó fél ellenfelének eme jogát nyíltan elismeri; terminológiájába pedig ezen megjelöléssel, «ellenzi a perujitást», fel is vette. A gyakorlatnak ezen meghatározása nem fedi ugyan teljesen a fogalmat ; mert ugyanis az. hogy a perujitási kérelemnek helyt adjon-e a biró vagy nem ? nem függ minden esetben az ujitó fél ellenfelétől. Ugyanis vannak esetek, midőn a per megujithatása a törvény által ki van zárva ; ebben az esetben tehát a beleegyezés értéktelen, vannak ismét oly okok, a melyeknek fenforgása esetén, tekintet nélkül az ellenfél ellenzésére, van helye perújításnak. És csak kevés az olyan esetek száma amelyekben az ellenfél tetszése vagy nem tetszése, ellenzése vagy beleegyezése lehet kizárólagosan az irányadó. Ezen megjelelölés tehát «ellenzi a perújítást», akként is kifejezhető lenne és talán helyesebb is volna, hogy : perújítást gátló kifogással él. Ugyanis, ha az ujitó fél ellenfele a perujitási kérelem elvetése iiánt terjeszt elő ellenkérelmet, ezen kérelmét, szemben a perujitó keresetben felhozott ujitó alap vagy okkal, szintén megokolni, megalapítani tartozik. Lehet ugyan eset, hogy az ujitó fél ellenfelének elegendő a felhozott ujitó okot tagadni. Ha azonban az újított fél az ujitás felhozott okát nem tagadja, avagy, ha az ellenében bizonyítást nyert, akkor az ujitott félnek még mindig jogában áli oly ténykörülményeket felhozni, amelyek a perujitó kérelem elvetésére alkalmasak lehetnek. Ha pedig az ujitott fél ily módon védekezik, ha a perujitó kereset ellen ilyen gátló ténykörülményeket hoz fel, ténykedése nem egyéb perújítást gátló kifogásnál. Minélfogva igénytelen és szerény véleményünk szerint talán nem volna felesleges és talán nem rontaná kitűnő perjogi tervezetünk összhangját és rendszerét, ha 598. §-ában helyet foglalhatna, a gyakorlat által immár úgyis elismert az a joga az ujitott perfélnek, mikép az ujitó kereset ellen az újítást gátló kifogással élhet. Talán igy : «Ha a perujitó ellenfele a per megújítását gátló kifogásokkal akar élni, ezeket az ujitó kereset előadása után az ügy érdemének a tárgyalása előtt együttesen tartozik előadni és azokkal utóbb csak annyiban élhet, amennyiben oly akadályokra vonatkoznak, amelyek a bíróság részéről az Ítélethozatal előtt az eljárás bármely szakában hivatalból veendők figyelembe, vagy amennyiben valószínűvé teszi, hogy kifogásait korábban hibáján kivül nem érvényesíthette.)) Szükségesnek vélnénk ily irányú intézkedést azért is, mert az 598. §. különben is jogot ád a bíróságnak, hogy a perújítás kérdését előzetesen tárgyalja és eldönthesse. Ezen intézkedésében pedig — hallgatag — úgyis el van ismerve az ujitott félnek ama joga, mikép az ujitás ellen gátló kifogásokat felhozhasson. Ha pedig bir ilyen joggal, akkor nem vélünk okot fenforoghatni arra, hogy e joga kifejezetten is el legyen ismerve. De meg szükséges volna ez talán abból a szempontból is, hogy az ujitott fél szorítva legyen netán létező ilyen kifogásainak az ujitó kereset előadása után leendő előadására és hogy a mennyiben az alapper a perújítás kérdésével együtt tárgyaltatik, ne halogathasson egy esetleg fontos újítást gátló kifogást egy hosszas és költséges bizonyító eljárás lejáratása utáni időre A perujitó kereset fektethető olyan okra is, a melynél fogva az alapper sem lett volna megindítható, p. o. ha a felperes már az alapkereset indításakor nem birt perképességgel és mellőzött törvényes képviselője nem kívánja az eljárást. Ez nem más, mint az alappert gátló kifogásnak az ujitott perben — keresetben — történt érvényesítése. Ha pedig sikeres, eredménye az, aminek már az alapperben be lehetett és kellett volna következnie, vagyis : az alapperben hozott ítélet feloldása és az alapper megszüntetése.1) Hozható-e fel perdöntő kifogás az ujitott perben? Ha a perújítás megengedhetősége felett már tárgyalás tartatott és határozat hozatott : akkor az ügy érdeme feletti tárgyalás az alapperben megtartott tárgyalás folytatásaként tekintendő. S az ügy a perujitó ok, alap által érintett részében újból lesz tárgyalva; s illetve az eljárás ott kezdetik meg és folytattatik tovább, ahol a megtámadásra, az ujitásra alapul ». Indokolás a magyar polgári perrendtartási előadói tervezetéhez 1893. évből 278. lap. szolgálható ok keletkezett; az addig letárgyaltak, s az ujitás oka által nem érintett részek továbbra is érvényben maradnak1) A perújítás alapjáról intézkedő 1881 : LIX. t.-c. 69. §-a 2. pontjában perújításnak akkor ad helyt — ide nem értve az ügyvéd hibájáról intézkedő első pontot - ha a fél lényegileg a per tárgyára vonatkozó olyan bizonyítékot hoz fel. melyet az alapperben nem használt. Tehát csak bizonyítékról szól, uj tények felhozását nem említi A magyar polgári perrendtartásról 1893-ban közzétett tervezet 595. §-ának ide vonatkozó 10 pontja : uj tanút, okiratot és szemletárgyat emlit, uj tényt nem. S nem emlékszik meg uj tények felhozásáról az erre vonatkozó indokolás sem 1901 évi javaslatunknak idevágó 588. §-a 10-dik pontjában szintén nem tesz említést uj tények felhozhatásáról, hanem ez is csak uj tanú, okirat és szemle tárgy felhozásáról intézkedik. A járásbirósági eljárásban hozott olyan ítéletek elleni perújításról intézkedő 12. pontjában azonban, amelyek ellen a 4<>7. i? értelmében a felebbezés ki van zárva, már az alapperben elö nem adott tényeknek a felhozását is megengedi. Kérdés merülhel most fel. hogy vájjon 1901. évi javaslatunk 588. §-ának 10. pontja uj tények, tehát a felperes részéről az alapkeresetben érvényesített jog megállapítására szolgáló további tények, az alperes részéről pedig az érvényesített jog kizárt vagy megszűnt voltát tanúsító, kimutató uj tények felhozhatók, vagy pedig csakis az alapperben már felhozott tények igazolására hozhatók-e fel ujabb tanuk, okiratok, szemletárgyak, szóval bizonyítékok. Mi azt hisszük, hogy ha az alapkereset például kölcsönszerződésre volt alapítva, és ha az alapperben az alperes egy jogkizáró kifogással — p. e. hogy kiskorú volt — védekezett ; de mivel a felperes kimutatván, hogy nagykorúságának elérte után fizetést ígért, az alperes pervesztes lett: az ujitott perben nem csupán e tekintetben hozhat fel uj bizonyítékot, hanem produkálhat esetleg egy addig nem használt nyugtát, elengedő nyilatkozatot is stb. Ez kétségen kivül uj és lényegileg a per tárgyára vonatkozó bizonyíték. Olyan uj bizonyíték azonban, amelynek érvényesítését, felhozását, egy uj tényállításnak : a fizetés elengedés ténye felhozásának meg kell előznie. Ha azonban az 1901. évi javaslat 588. §-ának 10. pontja az ilyen uj tényállítást — mit különben lehetőnek nem tartunk, kizárni akarná, akkor a feltalált uj okirat nem sokat használhatna a pert megujitó félnek. Helyesebbnek tartjuk ennélfogva az osztrák perrend 530. §-ának 7. pontját és alkotandó peirendünkbe is felvehetőnek s felveendőnek tartanánk, mikép a fél az alapperben elő nem adott oly tényeket, tehát kifogásokat is felhozhat, a melyek részére az alapperben kedvezőbb határozatot eredményeztek volna. Az anyag alakban érvényesül. Az anyagi jog, még a legtisztább, és legszilárdabb is csak ugy lehet hasznára, javára a jogalanynak, ha érvényesülésre alkalmas alakot ölthet. Téves nézet lenne az alaki jogot az anyagi mögé vagy alá helyezni. Mi lenne a cararrai m.írvány szobrász vésője nélkül Az alak meg az anyag össze van forrva, a^kettő együtt képez egy egészet. Maradandó hatásra csak akkor számithatnak, ha hzabályos alakot, értékes anyagot ölt. Tetszetős alakban a sár nem állandó, torz alakban a drága kőnek sincs hatása. A perjog nálunk csecsemőkorát éli, nem ismeri eljárásunkat az, aki azt hiszi, hogy a szóbeliség, közvetlenség és a bizonyítékok szabad mérlegelésének az 1893. évi XVIII. t.-c. lerakott magasztos elvei a gyakorlatba már teljesen átmentek. E törvényünk egy lépéssel ugyan előbbre vitte, de általánossá még nem tette a perjogi ismereteket. Ezt csakis a munka alatt levő végleges perrendtől várjuk; és tekintve, hogy annak szerkesztése elsőrangú, legkitűnőbb, de sőt európai niveaun álló perjogászaink kezeibe van letéve, méltán várhatjuk is. Belföld A budapesti ügyvédvizsgáló bizottság alakuló ülésén Széke 1 y Ferenc elnök a bizottság mull évi működését a következőkben vázolta: Az 1901. évben vizsgára jelentkezett 251 jelölt, 21-gyel több mint az előző évben. Ezek közül kettő az írásbeli vizsga alatt megkisérlett csempészkedés miatt a vizsga letételétől fellüggesztetett, ellenük az R in leien Der Civil process 1891 Berlin 137. §