A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 10. szám - A bíróságok ügyforgalmi és tevékenységi kimutatásairól

Huszadik évfolyam. Szerkesztőség: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kiadóhivatal: V., Rudolf-rakpart 3. sz. 10. szán! Budap est, 1901 március hó 10. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendök. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) LAP AZ IGiZSÁ'jOGY ÉRDEKEINEK KÉPVISELETÉRE. A MAGYAR CClrfDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZÍ ÉS KÖZJEGYZŐI KAR Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS - Dr. STILLER MOR ügyvédek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési arak Helyben, vagy vidékre bér mentve küldve: Negyed évre ... 3 korona Fél « ._ 6 « Egész « ._ 12 Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmentesen postautalvány nyal küldendők. TARTALOM : A bíróságok ügyforgalmi es tevékenységi kimutatásairól. Irta : Hamar Gyula, szakolcai kir. jbiró. -- ingadozások az illeétkügyi kérdések körül. I. Irta: László Pál, kir. tanácsos, pénzügyigazgató, a m. kir. közp. dij- és illetékkiszabási hivatal főnöke Budapesten. — Perjogi anyagi igazság. I. Irta : dr. P 1 o p u György, nagyváradi kir. ítélőtáblai biró. — liüntető parancs. Irta : K 1 e b ovich Sándor, zsombolyai kir. albiró. — A magyar ált. polg. tkönyv tervezetének ismertetése. Irta: Dómj án L., sajószentpéteri kir. aljbiró. — Észrevételek «A magyar általános polgári törvénykönyv tervezeté»-hez. Irta: Kelemen Ernő, kisvárdai kir. járásbíró. — Belföld (A Magyar Jogászegylet ülése). — Külföld. (Az alkoholizmus elleni nemzetközi congresssus). — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. MELLEKLET : Jogesetek tára — Felsőbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a ^Budapesti közlöny»-böl. — Hirdetések. A bíróságok ügyforgalmi és tevékenységi kimutatásairól. Irta: HAMAR GYULA, szakolcai kir. járásbiró. Az 1900. évi 41,420. sz. f. M. rendelettel megállapított kimutatások egyes rendelkezései a járásbirósági ügyforgalmat és tevékenységet illetőleg nem kielégítők. Igaz. hogy a hivatkozott rendelettel közölt s már a mult 1900. évre is használt minták az összes eddigi minták közt a legjobbak, már csak azért is, mert könnyen áttekinthetők és tömörek, de egyes rovatai részben feleslegesek, részben oly adatokat kívánnak feltüntetni, melyek nem a kimutatásba valók. Ez utóbbiak közé tartozik az, hogy mily lényeges kifogások tétettek az ügyvizsgálat alkalmával. Mert azt, hogy a kifogások közül melyek lényegesek, s melyek nem, helyesen csak az fogja megállapítani, a ki a kifogásokat tette, de nem az. a ki ellen tétettek. Az ügyforgalom átnézetében II. alatt a sommás perek közül csupán a tényleg folyamatban levők tüntetendők ki. És azt hiszem, hogy ezzel a kimutatás egészen beérheti, s felesleges, hogy kitüntettessenek azok a perek is melyek három éven belül szünetelnek. Hogy az egyes járásbíróságoknál milyen a sommás perek száma, arról számot adnak a megfelelő rovatok. Ugy arról is. hogy a befolyt perek közül hány s mily elintézést nyert. Sem a sommás perek elintézésével foglalkozó biró tevékenységének megbírál hatása, sem a statisztika nem kívánhatják ezeket az adatokat, melyek lelkiismeretes összeállítása sok időt s nagy fáradságot igényel. Nagyobb forgalmú járásbíróságoknál, hol a sommás perek elintézésével több biró foglalkozik, ha időközben a bírák személyében változás történt, kinek tüntettessenek ki az eltávozott biró szünetelő perei? Nyilván annak, a ki a helyébe lépett. De ha a kimutatás idején több ilyen változás történt és az ügybeosztás is módosult, elő áll a zavar, s legfeljebb az összes szünetelő perek száma lesz helyesen kitüntetve, de nem személyenként. Ezenkívül a szünetelő pereknek a tényleg folyamatban levő perekkel való egybevetése esetleg oly eredményt is adhat, mely a valóságnak megfelel ugyan, de a kimutatás azon kivá nalmának, — hogy a szünetelő s folyamatban levő, valamint az újonnan érkezett perek összegéből, ha levonják az elintézett perek összegét, előáll az összes szünetelő és folyamatban levő perek összege — nem. A kimutatás 14. rovata (mult évi hátralék és szünetelők) és 15—21. rovat (az újonnan érkezettek) összegéből levonva a Lapunk mai száma 23 rovat összegét, maradnia kell a kimutatás 41. (szünetelői és 42. (tényleg folyamatban levő) rovatok összegének. Egy gyakorlati példával fogom megkísérelni beigazolni, hogy ezen adatoknak nem kell okvetlenül egyezniök. 1901. év január hó l én volt szünetelő és tényleg folyamatban levő perem 800. Érkezett 1901. január év havában 50. Befejeztem január havában 50 pert, s így február 1-én folyamatban kellene lennie a szünetelőkkel együtt 800-nak. Ebből a számból azonban levonandók még azok a perek, melyek 1898. év január havában lettek szünetelők. Volt ilyen 30. És így a szünetelők és folyamaiban levők összes száma 770. De nem igaz, mert 772 van folyamatban. Ugyanis két pert január havából — melyek szünetelők voltak — felelevenítettek, s ezeket nincs hova elszámolni. Véleményem szerint a szünetelő perek teljesen mellőzendők lennének. Ezek ugy sem okoznak senkinek sem főfájást. Miért okozzanak éppen a kimutatást készítőnek. Sokkal kívánatosabb azt megtudni a kimutatásokból, hogy a tényleg folyamatban levő perek közű! mennyi való a kimutatás évéből, s mennyi az azt megelőző évekből. A kimutatás 62. rovatában feltüntetendők azok az örökösödési ügyek, melyek folyamatban maradtak. Ezeket a 63—65. rovatokban kell részletezni, hogy hány van a biró kezén, hány a közjegyzőnél és hány a kör- vagy községi jegyzőknél. Ezen rovatok nem kimerítők, mert az örökösödési ügyek egy nagy része állandóan az árvaszékeknél van gyámhatósági észrevételezés végett. Már pedig ezek az előbb említett rovatok egyikébe sem tehetők. A büntető ügyek kimutatásánál nem lenne felesleges tudni, hogy a megtanott tárgyalások közül hány volt olyan, melyen az ügyészségi megbízott is jelen volt. Nem pedig azért, mert az illető biró tevékenységének megbirálásánál ezek a tárgyalások számba veendők. A tkvi ügyek helyes kimutatása a minta szerint lehetetlen. Mert a 112. rovatban feltüntetendők a mult évről folyamatban maradt tkvi perek és ügyek, s a 114 rovatban a folyó évben érkezettek, melyek összegéből, ha a 116—121. rovatok összegét levonjuk, elő kell állani a 124. rovatbeli öszszegnek, mely a folyamatban levő tkvi pereket és ügyeket tünteti fel. Ha egy biró csupán tkvi végrehajtási ügyek elintézésé vei foglalkozik, s az év végén összeállítja, hogy hány ügyet intézett el, meglepő eredményre juthat. Például: Beosztása 10 végrehajtási ügy. Végrehajtási jog bejegyzése iránti kérelmet elintézett 10-et. Mindannyiból árverés is lett. Elintézett 25 árverési kérvényt, mert a fentjelzett 10 ügyben mindannyiban volt utóajánlat, s a vételár le nem fizetése miatt és szünetelés miatt ujabb árverés. Sorrendi tárgyalás volt 11 s vételár felosztása 5. Ha ezeket a kellő rovatokba irja, előáll 31 szám. Már pedig beosztása csak 10 végrehajtási ügy volt. Az árverési kérvények, sorrendi tárgyalási jegyzőkönyvek mint külön ügyek nem vezettetnek, s igy ha helyes is azok kitüntetése — mert a végzett munka megbirálására szükségesek — nem lennének összegezendők. Nincs utasítás arra, hogy a tkvi ügyek közül melyek veendők folyamatban levőknek. Folyamatban levőnek veendő-e az az árverési ügy, melyet a bíróság azért tart nyilván, mert az árverés nem lett megtartva, vagy az a végrehajtási ügy, melyet véglegesíteni nem lehet, mert az árverési vevő a vételárt le nem fizette ? 12 oldalra terjed.