A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 12. szám - A magyar polgári perrendtartás 34. §-a - A németországi magánbiztositási vállalatokra vonatkozó törvényjavaslat

48 A JOG pitása szerint hosszú idó óta idült tüdó'gumókórban szenvedett s 1898. évi július hó 23-án állapota annyira rosszabbodott, hogy nejét B. István vádlotthoz küldötte el s abban a hitben, hogy az érvágás állapotán könnyíteni fog, felszólította azt, hogy rajta érvágást eszközöljön; vádlott, R. Sándor többszöri és határozott kívánságára a műtétet a sértetten végre is hajtotta s állítása szerint 3 evőkanálnyi, sértett nejének vallomása szerint egy kis borospohárnyi vért eresztett s sértettből. Sértett az érvágás után neje és a kihallgatott R. Györgyné és B. Jánosné tanuk vallomása szerint jobban érezte magát, evett és ivott, állapota azonban rövid idő múlva rosszabbra fordult s az érvágás után 8 napra meghalt. R. Sándor az orvosszakértői vélemény szerint a gyógyíthatatlan s feltétlenül halálos kimenetelű tüdőgümőkor következtében az érvágás idejében annyira beteg volt, hogy halála rövid időn minden mellékkörülmény hozzájárulása nélkül is bekövetkezett volna, az igazságügyi orvosi tanács véleménye szerint pedig a halála előtt 9 nappal végzett érvágás bekövetkezett halálával okozati összefüggésbe nem hozható, mert az érvágás okozta vérveszteség oly csekély volt, a melynek a visszapótlásához rövid idő szükséges, a mi R. Sándor sértettnél annál inkább lehető volt, mert az érvágás után jobban érezte magát, evett és ivott és mert a halott szemlét végző dr. R. József az érvágás helyén már gyógyult helynyomot talált, ezek szerint kétségtelen lévén, hogy sértett halálát a tüdőgümőkor okozta s azt a vádlott által rajta eszközölt érvágás sem elő nem idézte, sem nem siettette, vádlottat a btkv. 290. §-ába ütköző gondatlanságból okozott emberölés vétsége nem terhelheti, miután azonban a sértetten a nélkül, hogy ily műtétek végzésére hatósági engedélye lett volna, gyógyszerként érvágást alkalmazott, dacára annak, hogy hasonló cselekményért ugyanazon év folyamán egyszer már büntetve volt s igy annak meg nem engedett voltáról kétségkívül tudomással birt, őt a kih. btkv. 92. §-ába ütköző s miután igazolva van a sértett nejének vallomása által, hogy az érvágást díjazás nélkül eszközölte, a szakasz 2-ik pontja szerint minősülő közegészség és testi épség elleni kihágásban kellett bűnösnek kimondani s tekintettel arra, hogy hasonló cselekményért már büntetve volt s megbüntetése óta két év még nem telt el, visszaesőként a kih. btkv. 92. §-ának utolsó bekezdése alapján, súlyosító körülményül véve azt, hogy a műtétet súlyos betegen alkalmazta, a rendelkező részben irt s a bűnösséggel arányban álló büntetésre kellett ítélni stb. A debreceni kir. ítélőtábla (1900. évi augusztus hó 14-én 2,634. sz. a.) A kir. ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét indokainál fogva helyben hagyja. A m. kir. Curia. (1901. február hó 14-én 9,614. sz. a.) Mindkét alsófoku bíróság ítélete megváltoztattatik s a vádlott a vád alól felmentetik stb. Indokok: Vádlottnak abban a cselekményében, hogy szabályszerű jogosítvány nélkül R. Sándoron eret vágott, az elsőbíróság indokolása szerint a gondolatlanság által okozott emberölés vétsége fenn nem forog. De nem állapítja meg a vádbeli cselekmény a kih. btkv. 92. §-a egyik esetének a tényálladékát sem, mert ezen törv. szakasz. 1. pontjában meghatározott kihágás létesüléséhez szükséges, hogy a sebészi teendő fizetésért vagy jutalomért teljesíttessék, a 2. pontbeli kihágás egyik alkotó eleme pedig az, hogy gyógyszer árultassék vagy eladassák, avagy ingyen osztogattassék vagy adassék. Minthogy azonban a vádlott az érvágásért özv. R. Sándornénak az 1899. évi február hó 27-én megtartott végtárgyaláskor tett s esküvel megerősített vallomása szerint díjazást nem kért s nem is kapott; másrészt, minthogy a véredények műleges megnyitása a gyógyszer fogalma alá nem esik, a vádlottnak cselekménye a kih. btkv. 92. §-ába ütköző kihágást nem képez, miért is a vád alól felmentendő volt stb. Vádlott akkor, mikor ellene a csalás miatti feljelentés a párisi államügyésznél megtétetett. Párisban tartózkodott ; ennélfogva a sértett félnek mi oka sem volt arra, hogy az ügynek akkori állása szerint nem a francia, hanem a magyar hatóság előtt lépjen fel inditványnyal s ebből folyóan tiltó rendelkezés hiányában, az ott kellő időben megtett inditvány a hazai bíróságok előtt is érvényben fennállónak kell, hogy tekintessék ; mig ellenben az itt tett inditvány nem bir befolyással az inditvány megtét-le időpontjának elbírálására, minthogy ez az inditvánv csakis annak ismétléseként tekinthető. (A m. kir. Curia 1900. febr." 26. 1,129. sz a.) Valamely vádlott ellen kiszabott több rendű büntetésnek összbüntetéi-be foglalása a Bp. 517. í;-a szerint csak jogeres ítéletek alapján történhetik. Megsemmisíttetett a törvényszék ítélete, mert vádlottra az előző büntető Ítéletek figyelembe vételével összbüntetést szabott, a nélkül, hogy a legutóbbi cselekmény miatt külön büntetést állapított volna meg és ez az ítélete jogerejüvé vált volna. (A m. kir. Curia 1901. febr. 7. 259/1901. sz. a.) A főtárgyaláson netán felmerült alaki jogsérelem miatt a Bp. 394. ^-ának 4 bekezdése értelmében azonnal bejelentett semmiségi panasz csakis jogfentartás jellegével birhat és csak ugy vehető figyelembe, ha az ítélet ellen bejelentett semmiségi panasz alkalmával semmiségi okul újból felhozatott s igy határozottan fentartatott. 'A m. kir. Curia 1901. febr. 21. 1.027. sz a.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök: Rubin Salamon e., Mármaros-Sziget. u. o. trvszék. bej. ápr. 23., félsz. máj. 6., csb. Benkő Lajos, tmgg. dr. Kökényesdy Mihály. - Beznák Gyula e., Eger. u. o. trvszék, bej. máj. 11.. félsz, jun. 8., csb. dr. Lefévre Dezső. tmgg. dr. Barchetti Károly. — Magyarországi vasutak, hajózási és egyéb közlekedési vállalatok alkalmazottainak, továbbá köz-és magántisztviselők ruha-, fehérnemű- és felszerelési szövetkezete e., Budapest, keresk. és váltótrvszék, bej. ápr. 9.. félsz. máj. 9., csb. dr. Perczell János. tmgg. dr. Garai Sándor. — Rosenfeld Mór e., Besztercebánya, u. o. trvszék, bej., ápr. 30., félsz. máj. 23. csb. Lehoczky István, tmgg. dr. Rippely Ede. - Kohn és Társa e., Tokaj, s.-a.-ujhelyi trvszék, bej. ápr. 15., félsz, máj. 14., csb. Wieland Lajos, tmgg. Székely Károly. — Grün Gyula e., Zombor, u. o. trvszék, bej. ápr. 6.. félsz. ápr. 27., csb. Grün József, tmgg. Gyorgyoránszky György. — Bandler Jakab e., Budapest, u. ó. trvszék, bej. máj. 11., félsz. jun. 11., csb. bogási Hajdú Imre,, tmgg. dr. Szutrély Arisztid. - Mautner Cili e., Tarany, kaposvári trvszék, bej. ápr. 28., félsz. máj. 1., csb. Perczel Ákos, tmgg.- dr. Grünbaum Náthán. - Straszer Jakab e., Poszony, u. o. trvszék, bej. ápr. 15., félsz, ápr. 26. csb. Würtzler Ödön, tmgg. dr. Nagy Olivér. — Cseh Varga Andrásné e., Szolnok, u. o. trvszék, bej. máj. 15., félsz. jun. 15-, csb. dr. Haraszty Emil, tmgg. dr. Hasznos József. — Capudi Onarato és Czay Róbert e., Fiume, u. o. trvszék, bej. máj. 11., félsz. jun. 10., csü, dr. Benyovits Lajos. tmgg. dr. Vió Ferenc. — Dengyel László e., Mármaros-Sziget, u. o. trvszék, bej. ápr. 22., félsz. ápr. 29., csb. Bcnkő Lajos. tmgg. dr. Heller Zsigmond. — «Döller és Kail poprádi kenyérgyári! e. Poprád, lőcsei trvszék, bej. máj. 4., félsz. jun. 1., csb. Putz Mátyás, tmgg. Róth Endre. — Engel Jakab Gyula e., Vág-Ujhely, nyitrai trvszék, bej. ápr. 10.. félsz, máj, 10., csb. Névery Ignác, tmgg. dr. Sonnenfeld Bernát. - Szekulics János e., Zimony. u. o. trvszék. bej. ápr, 6., félsz. ápr. 19., csb. Jagodics Ferenc, tmgg. dr. Paulovics Péter. — Komlosi György e , Arad, u, o. trvszék, bej. ápr. 16., félsz, máj. 7., csb. dr. Schartner Sándor, tmgg. dr. Halmos Oszkár. Kovács Sándor e., Debrecen, u. o. trvszék, bej. máj. 18., félsz. máj. 28., csb. dr. Vass Antal. tmgg. dr. Berger Andor. - Mustó Sándorné e.. Derecske, debreceni trvszék, bej. máj. 1., félsz. máj. 9.. csb. Hegedűs István, tmgg. dr. Lehocky István. - Barisics György e., Ivanicsgrad, belovári trvszék, bej. márc. 26., félsz. ápr. 10., csb. Risztics Szpiro, tmgg- Sztojanics Antal. — Drobac Miklós e.. Zágráb, u. o. trvszék. bej. ápr 4., félsz. máj. 3., csb. dr. Velicskovics János, tmgg. dr. Antolkovics Imre. — Neumann R. e., Sziszek, petrinyai trvszék bej. márc. 20., félsz, ápr. 12., csb. Vragovics Viktor, tmgg. dr. Superina Benjámin. Pályázatok: A tordai kir. i'gyészségnél al ügyészi áll' márc. 30. — A trencséni kir. ügyészségnél a 1 ügyészi áll. ápr. 2. Kir. közjegyző megye székhelyen, tiszta magyar vidéken' két járással, egészségi szempontból cserélni óhajt. Cim a kiadóhivatalban. 3—1 Egy nőtlen fiatal ember, ki osztrák irodában 2 évig és magyar irodában 6 évig mint ügyvédi irodavezető önállóan működött és ki a román nyelvben is jártas, alkalmazást keres. Ajánlatok «Fogalmazó» jelige alatt a kiadóba kéretnek. MAGYAR JELZÁLOG-HITELBANK. HIRDETMÉNY. A Magyar Jelzálog-Hitelbank t. ez. részvényesei az 1901 márczius 31-ik napján, déli 12 órakor, a bank helyiségeiben (V., Nádor-utcza 7.) tartandó XXXII-IK RENDES KÖZGYŰLÉSRE ezennel tisztelettel meghivatnak. NAPIREND : 1. Az igazgatóság és a felügyelő-bizottság évi jelentése. 2. As 1900. évi mérleg megállapítása és a felmentvény megadása. 3. Határozathozatal a tiszta nyereség hovafordítása iránt. 5. Igazgatóság választása. A részvények letelietök: Budapesten : a bank főpénztáránál V., Nádor-utcza 7.j és a Magyar leszámítoló- és pénzváltóbanknál ; Bécsben: az Union-Bank nál: Parisban: a tSociété géner.ile pour favoriser le dévcloppement du Commeree el de l'lndustrie en Francé- cziraü banknál. Az igazgatóság. Alapszabályok kivonata : 33. s,. 20 részvény tulajdona 1 szavazatra jogosít. 34. §. Részvényesek, kik szavazójogukkal élni akarnak, kötelesek a közgyűlés összeülte előtt legalább K nappal részvényeiket téritveny mellett letéteményezni. A letéteményezes a bank pénztáránál, vagy más, a hírlapokban kijelölt helyeken eszkö/lendö. 35. §. A szavazójog személyesen, vagy meghatalmazott által gyakorolható. Meghatalmazás csak részvényeseknek arihaló. — Testületek, intézetek es kereskedelmi czégek továbbá nők és kiskorúak a közgyűlésen törvényes képviselőjük állal vehetnek részt, ha azek különben részvényesek nem is volnának. - Azoknak, kik szavazójogukat igazolták a részvények es az utanok járó szavazatok számának megjelölésével ellátott igazoló-jegyek ad.itnak ki. — A részvények a részvényes által sajátkezűiéi! aláírandó jegyzékbe, számszerű sorrendben es pedig a Magyar Jelzálog-Hitelbanknál 1, minden e^yéb letethelyen 2 példányon bejegyzendők. - A letevő a letett részvényekről téritvényt nyer es a részvények annak ..lejen a közgyűlés megtartása után csakis ezen terilvény visszaadása mellett lógnak n ki kiszolgáltatni. • *C^" AZJ'M00' éN'' mé,';lee és jelentés ÍOOI márczius hó •J:i-tól kezdve a t. ez. részvényesek rendelkezésére all. (Utánnyomj.s nem dijaztatik.j Dr. RÉVAI LAJOS lakik V., Kálmán-utca 16. Dr. STILLER MOR lakik V., Rudolf-rakpart 3.