A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 7. szám - Magyar házassági és házastársi öröklési jog

28 A JOG ítélőtábla Ítélete az okirathamisitás vétségére vonatkozó feleb­bezett részében megváltoztattatik és e részben is az elsőfokú bíró­ság felmentő ítélete hagyatik helyben. — Indokok: A btkv 40(3. §-ában meghatározott okirathamisitás vétségének egyik lényeges alkotó elemét az képezi, hogy másnak okirata károko­zás célzatával semmisittessék meg, megrongáltassék, vagy eltit­koltassék s a mennyiben a károkozás vagy károkozásra irányuló szándék meg nem állapitható : a btkv 406. §-ába ütköző okirat­hamisitás vétségének tényálladéka fenn nem forog. Minthogy pedig az eljárás adatai szerint nem cáfoltatott meg K. Josefa vádlottnak az a védekezése, hogy a H. János sér­tett ideiglenes adás-vevési szerződését kárositási szándék nélkül, csupán a közte és H. János sértett között felmerült versengésből keletkezett felindulásában szakította ketté; minthogy a vádlottnak ezt a védekezését nem csak L. János községi bíró s F. Ferenc községi jegyző tanuknak vizsgálati vallomásai támogatják, hanem az a körülmény is, hogy a vádlott H. János sértettnek a szerződésből származó jogait a szerződésnek megrongálása után is elismerte, sőt ujabb szerződés kiállítására való készségét a végtárgyaláson is kinyilvánitá: vádlottnak káro­sitási bűnös szándékkal való cselekvése bizonyítottnak nem tekin­tethetvén, a királyi Ítélőtábla ítéletét az okirathamisitás vétségére vonatkozó felebbezett részében meg kellett változtatni és az itt felhozottak alapján ugy az elsőfokú bíróság ítéletének indokainál fogva is a királyi törvényszék felmentő ítéletét kellett helyben­hagyni. A BP. 385. Jj-ának 1. c) pontjára való utalás által semmi­ségi ok nincs megjelölve, mert ebből az utalásból nem határoz­ható meg, hogy melyikre van a semmiségi panasz alapítva a Btk.-ben megállapított azon számos ok közül, melyek a beszá­mithatóságot. a bűnvádi eljárás megindítását vagy a büntethető­séget kizárják. A BP. 426. S-ának 4. pontjára való utalás által, valamint az által sincs semmiségi ok megjelölve, hogy a semmiségi pan aszt használó a bűnösség megállapítását nehezteli, mert a 426 ij-nak 4 pontjára utalás csak azt fejezi ki, hogy a semmi­ségi panaszt használó a kir. it. táblának, mint másodfokú bíró­ságnak ítéletét, azaz oly ítéletet kívánta megtámadni, a melyre nézve a kir. Curiáh^z semmiségi panasz használható. A bűnös­ség megállapítása azonban különböző okokon neheztelhető ; nevezetesen a BP. 385. s-ának 1. a) és c) pontjaiban meghatáro­zottakon felül még azon az okon is, ha az illető ugy vélné, hogy a bizonyítékok folytan nem lehetett volna öt kimondani a vád alapjául szolgáló tett elkövetőjének, a mit azonban a törvény semmiségi oknak nem állapított meg. (A m. kir. Curia 1900. dec. 13. 10,226/900. sz. a.) Elutasittatott a BP 385. S- 3- pontjára a Btk. 92. S-ának nem alkalmazása miatt bejelentett semmiségi panasz, mert vád­lott azt nem indokolta. — A BP. 427. §-ának 4. pontja esetében, ha tudniillik a kérdések feltevésénél a 354. és 361. S-ok rendel­kezései megsértettek volna is, a BP. 427. S-ának utolsóelőtti bekezdésétől kifolyólag hivatalból 'való megsemmisítésnek helye nincsen. — Mellőztetett az esküdtbirósági főtárgyalás megsem­misítése, habár a koronaügyészség a Curia előtti tárgyaláson oly körülményeket adott elő, melyekből a cselekmény enyhébb minő­sítése (Btk. 307. §.) következnék, ha ezen körülményekre nézve sem a vádlott, vagy ennek védője, sem a kir. ügyészség, sem az esküdtek részéről kérdés nem inditványoztatott. (A m. kir. Curia 1900. dec. 12. 10,584/900. sz. a.) Vádlott a kir. itélő tábla ítélete ellen, annak kihirdetése alkalmával a BP.-ban a semmiségi okokat felsoroló szakaszok s illetve panaszpontok megjelölése, tehát a sértett jogszabály megnevezése nélkül csak egyszerűen azért jelentett be semmi­ségi panaszt, mert nem érzi m-igát bűnösnek és mert a kisza­bott büntetést súlyosnak tartja. Mivel azonban az, hogy vádlott magát bűnösnek nem érzi és hogy a törvény keretén belül reá kiszabott büntetést súlyosnak tartja, semmiségi okmegjelölésnek nem tekinthető, vádlott semmiségi panasza a BP. 434. S-ának 3. bekezdése alapján visszautasittatott. (A m. kir. Curia 1900 dec. 5. 9,393/900. sz. a.) A Btk. 230 S§-a a házastárs ellen elkövetett szándékos ember­ölés bűntettére életfolytig tartó fegyházbüntetést határoz, ily esetben pedig a kísérlet büntetése a Btk. 66. §-ának 2-ik bekez­dése értelmében határozott ideig tartó fegyház, mely azonban 3 évnél enyhébb nem lehet. (A m. kir. Curia 1900. dec. 5. 10,453/900 Minthogy vádlott a BP. 9. és 330. S§-ban foglalt rendelke­zések figyelmen kivül hagyásával a kir. törvényszék mint másod­fokú bíróság ítéletének kihirdetése alkalmával a megengedett perorvoslatok használhatóságáról felvilágosítva nem lett, a fel­terjesztett iratok azzal az utasítással küldettek vissza a kir. járásbíróságnak, hogy a kir. törvényszék ítéletét vádlott előtt újból hirdesse illetve hirdettesse ki, és vádlottat az iránti nyi­latkozatra szólítsa illetőleg szólittassa fel, vájjon a kir. törvény­szék ítélete ellen semmiségi panaszszal kiván e élni és pedig a BP 556. §. 3. bekezdésében megengedett melyik semmiségi ok alapján (A m. kir. Curia 1900. dec. 12. 10,115/900. sz. a.) A BP. 430. S-a szerint a sértett fél semmiségi panaszszal a kir. Curiához egyáltalában nem élhet. — Nem vonható a BP. 38 í. Í. 5. p. alá és semmiségi okot nem képez az a szabályta­lanság, hogy az esküdtek főnöke, az esküdtek határozatának kihirdetésekor, az esküdtek szavazatának a nemleges válaszra vonatkozó részét megjelölte. (A m. kir. Curia 1900. nov. 28. 10,339/900. sz. a.) Megsemmisíttetett a törvényszék Ítélete, mert vádlottak a bűnösség kimondása, a vádbeli cselekmény minősítése s a btkv. 92. §-ának nem alkalmazása miatt jelentettek be felebbezést ; a felebbezett ügy azonban a kir. törvényszék mint felebbviteli bíró­ság utján intéztetett el. A kir. törvényszék az által, hogy felebbviteli tárgyalás megtartása nélkül hozott ítéletet, alaki szabálytalanságot követett el ; a kir. törvényszéknek e szabály­talan eljárása, illetőleg mulasztása a Bp. 384. §-ának 6. pontjába ütköző semmiségi okot képez. (A m. kir. Curia 1900. dec. 5. 10.450. sz. a.j Bevásárlási könyv okiratnak tekinthető nem lévén, vád­lott azon cselekménye, hogy a hitelkönyv egyes tételeit oly módon változtatta meg, hogy a nagyobb összegű tételeket kivakarva, azokat kisebb összegekre igazította ki. magánokirathamisitás­nak nem minősithető, hanem a btkv. 379. S-ban körülírt csalás minden alkatelemét magában foglalja. (A m. kir. Curia 1900. nov. 27. 3,987. sz. a.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : Komorner Aladár e. Budapest, keresk. és váltótrv ­szék, bej. márc. 11. félsz. ápr. 10. csb. Szabó Árpád, tmgg dr. Vince Mói. — Seemayer Gyula e. Temesvár u. o. trvszék, bej. márc. 6. félsz, ápr 3. csb. dr. Haller Gábor, tmgg. dr. tíuding József. — Scha­bert József e. Lúgos u. o. trvszék, bej. ápr. 26. félsz. máj. 3. csb. Zaka­riás István, tmgg^ dr. Marcu Pompeius. — Hoffmann Lipót e. Cser­venka, zombori trvszék, bej. márc. 13. félsz. márc. 30. csb. Grün József, tmgg. dr. Steinmetz Lajos. — Eckwert József e. Maros-Vásárhely, bej. máj. 3. félsz. jun. 4. csb. Kováts Béla, tmgg. Csongvay Lajos. — Krause Gusztáv e. Budapest, keresk. és váltótrvszék bej. márc. 11. félsz. ápr. 10. csb. Szüts István, tmgg. dr. Reinitz Jakab. — Miklós Gyuláné szül. Harkányi Mária bárónő e. Budapest u. o. kir. trvszék, bej. ápr. 5. telsz, máj. 6. csb. bogáti Hajdú Imre, tmgg. dr. Wolf Vilmos. — Paskusz Dávid e. Herczeg-Szőllős, pécsi trvszék, bej. ápr. 6. félsz. máj. 3. csb. Göbel Gyula, tmgg. dr. Péchy Károly. —Stern Samué. Perlak. nagykani­zsai trvszék, bej. ápr. 9. félsz. ápr. 22. csb. dr. Eőri Szabó Jenő, tmgg. dr. Tamás János. — Rosner Ignác e., Kis-Kun-Félegyháza, kecskeméti trvszék, bej. ápr. 13. félsz. ápr. 23. csb. Kéiészy Lajos, tmgg. dr. Váradi Sámuel. Pályázatok: A szegszárdi trvszéknél aljegyzői áll. febr. 23. — A vágujhelyi jbiróságnál aljegyzői áll. febr. 23 — A huszti jbiróságnál a 1 b i r ó i áll. febr. 23. — A felső-vissói jbirósá;mál a 1 b i r ó i áll. febr. 23. — A zala-egerszegi trvszéknél aljegyzői áll. febr. 23. — A szegedi kir. ügyészségnél a 1 ü g y é s z í áll. febr. 22. — A csík­szeredai kir. ügyészségnél ügyészi áll. febr. 23. — A nagyszebeni trvszéknél jegyzői, esetleg aljegyzői áll. febr. 23. — A kecske­méti jbiróságnál a 1 b i r ó i áll. febr. 26. — Az aradi kir. ügyészségnél al ügyészi áll. febr. 26. — Az abrudbányai jbiróságnál birói áll. febr. 27. — A vaskohi jbiróságnál a 1 b i r ó i áll. febr. 27. — A kulai jbiróságnál aljegyzői áll. febr. 27. — Az apatini jbiróságnál a 1 bi­rói áll. febr. 27. — A liptóujvári jbiróságnál aljegyzői áll. márc. 1. — A pozsonyi jbiróságnál a 1 j e g y z ö i áll. márc 1. — A hosszuaszói jbiróságnál aljegyzői áll. márc. 1. — A sárvári jbiróságnál a Ibi rói áll. márc. 1.— A ráckevei jbiróságnál a 1 birói áll. márc. 1. Vidéki közjegyzői irodába közjegyzői helyettes kerestetik. Közelebbi felvilágosítással e lap kiadóhiavatla szolgál. 1 — 1 Ügyvédi irodavezetőnek ajánlkozik egy nagyobb ügyvédi irodába Budapestre vagy nagy vidéki vércsba egy 5 év óta önállóan működő és kitűnő képzettségű vidéki ügyvéd és volt bankügyész. Cim a kiadóhivatalban. 1—1 Közjegyzöjelölt, ki június végétől helyettes lehet, alkalma­zást keres. 1—\ Meghívó takarékpénztár részvénytársaságnak: 1901. évi március hó 1 -én {délutáni 6 órakor, az intézet helyiségeiben (Budapest, V., József-tér 8. szám.) tartandó XVffl. RENDES KÖZGYŰLÉSÉRE Napirénd: 1. Az igazgatóság jelentése az 1900. évi üzletről. 2. Az igazgatóság számadása és a megállapítandó osztalék fölött inditványa. 3. A felügyelő-bizottság jelentése az igazgatóság által elkészített évi számadás és mérlegről, valamint a nyereség felosztását illetőleg tett indítványnak megvizsgálásáról. 4. Határozathozatal ezen tárgyak fölött és felmentvény kiadása az igazgatóság és felügyelő-bizottság részére. 5. A felügyelő-bizottság megválasztása és díjazásának megállapítása. 6. Két választmányi tag megválasztása. Dr. RÉVAI LAJOS lakik V., Kálmán-utca 16. Dr. STILLER MÓR lakik V., Rudolf-rakpart 3. FALLÁS RÍ8ZVÍMYTÁJt«A*AU NYOMDÁJA P J DAPBSTKN

Next

/
Oldalképek
Tartalom