A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 7. szám - Magyar házassági és házastársi öröklési jog

JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a «Jog» 7. számához. Budapest, 1901. február hó 17. Köztörvényi ügyekben. Végrendelet részbeni érvénytelenítése iránt indított perben nem szükséges azoknak perbehivása, a kiknek örökösi, illetve hagyományosi illetménye nem támadtatik meg. A törvényes öröklési jog elbírálása céljából nem szükséges az összes törvényes örökösök perbehiv-sa sem, a mennyiben azok már előzőleg a közjegyző által felvett hagyatéktárgyalasi jegyzőkönyv igazolása szerint a végrendelet érvénytelenítése esetére az örökösi hányad felöl megállapodtak. A szatmárnémeti kir. törvényszék. (1900. évi március hó 31-én 5,140. sz. a.) M. Péter mint K. György gondnoka és K. György mint Z. Mihályné K. Anna engedményese felpereseknek, özv. K. Györgyné, ugy is mint kisk. K. Mihály t. és t. gyámja s K. Györgyné, K. Huska alperesek ellen végrendelet érvénytelenítése és jár. iránti rendes perében következö'en itélt: A kir. tszék felpereseket keresetükkel elutasítja, stb. Indokok: Felperesek keresetüket azért indították, hogy a néh. K. László által Apában 1893. év február hó 9-én alkotott végrendelet érvénytelennek mondassék ki és a hagyatékban való örökösödési joguk megállapittassék. A vonatkozó hagyatéki iratok szerint örökhagyó hagyatékában felpereseken és a perbe vont alpereseken kivül érdekelve vannak még K. Mária férj. I). Jánosné és K. János oldalági törvényes örökösök és érdekelve van ezenfelül a végrendelet alapján az apai gör. kath. egyház is. — Minthogy pedig ez az örökösödési per csakis valamennyi érdekelt fél perben állása mellett bírálható el: felperesek pedig a végrendelet alapján érdekelt apai gör. kath. egyházat, valamint a velők egyérdekü felperesekként fel nem lépett K. Mária férj. D. Jánosnét és K. Jánost a 14,032. P. sz. a. kelt meghagyás dacára perbeidézni vonakodtak: ennélfogva a kir. tszék őket - az Ügy érdemébe való bocsájtkozás nélkül — keresetükkel elutasitandóknak találta stb. A debreceni kir. itélö tábla. 11900. május hó 2"2-én 1,805 sz. a.1 A kir. Ítélőtábla a kir. tszék Ítéletét helybenhagyja, stb. Indokok: K. Mária, D. Jánosné és K. János törvényes örökösök a végrendelet érvénytelenítése iránt a pert meg nem indítván, a végrendelet érvénytelenítése ezeknek a perben állása nélkül is kimondható volna ugyan, a kir. tszék Ítéletét mégis helyben kellett hagyni az abban felhozott indokok alapján és azért, mert a felperesek a törvényes örökösödés szabályai alapján kívánják osztályrészük megállapítását és kiadását, ennek menynyisége és azok kiadása azonban a többi törvényes örökös, tehát K. Mária és K. János meghallgatása nélkül meg nem állapitható, továbbá, mert az apai gör. kath. egyház igénye a végrendeleten alapulván, ennek meghallgatása nélkül a végrendelet érvénytelenítése fölött nem lehet határozni, végül, mert M. Péternek K. György részére gondnokul való kirendelését és azt, hogy K. Anna örökösödési igényét K. Györgynek engedményezte, az alperesek tagadásával szemben a per folyamán a felperesek ki nem mutatták. A m. kir. Curia. (1901. január hó 22-én 6,218. sz. a.) Mindkét alsóbiróság ítélete megváltoztattatik, a per érdemileg megbirálandónak kimondatik; ennek következtében az elsöbiróság utasittatik, hogy hozzon a per érdemében a perköltségre is kiterjedő uj ítéletet. Indokok: A törvényes örökösök jogosítva vannak az alaki kellékeket nélkülöző végrendeletet is akár egészben, akár részben érvényesnek elfogadni: abból a körülményből tehát, hogy a perre utasított törvényes örökösök közül keresettel csak a fentebb megnevezett felperesek léptek fel, nem az következik, hogy ez utóbbiaknak a törvényes öröklés jogcímére hivatkozó K. Jánost és K. Máriát is alperesekként perbevonni kellett volna, hanem az, hogy a most nevezettek a végrendeletet megtámadni nem kívánják. — Ehhez járul, hogy a végrendelet K. Jánost és Máriát semminemű előnyben nem részelteti, ők tehát a végrendelet érvénybe tartása által nincsenek érdekelve; minélfogva nyilvánvaló, hogy a végrendelet érvényességének, vagy érvénytelenségének kérdése az ő perbenállásuk nélkül is eldönthető. — Nem szükséges a végett az apai gör. kath. egyház perbevonása sem, mert a fentebb kifejtettek szerint abból, hogy a nevezett egyház mint hagyományos perbe nem vonatott, csak az következik, hogy a végrendeletnek eme hagyományra vonatkozó része nem érvényteleníthető. Hasonlóan nem gátolja a most nevezettek perbevonásának elmulasztása azt sem, hogy felperesek törvényes örökrésze megállapittassék és kiadassák, mert a kiküldött kir. közjegyző által 1895. június 13-án felvett hagyatéktárgyalási jegyzőkönyv tanúsága szerint a végrendelet érvénytelenítése esetére a törvényes örökösöket illető örökösödési hányad felett az összes örökösök nyilatkoztak s e kérdésben közöttük vita fel nem merült. Az sem állja útját a per érdemi megbirálásának, hogy M. Péter gondnoki rendelvénye az iratokhoz nem mellékeltetett, mert a perhez csatolt hagyatéki iratok közt levő hagyatéktárgyalási jegyzőkönyvben magának a tékozlás miatt gondnokság alá helyezett K. Györgynek közbenjöttével M. Péter gondnoki minősége megállapittatott: a 20,192/95. sz. keresethez C) a. mellékelt okirat valódisága pedig alperesi részről kétségbe nem vonatván, a K. György felperes részére történi engedményezés valóságához nem fér kétség. Miután a kereskedelemügyi m. kir. minister a telektulajdonost azon kérelmével, hogy — tekintve, miszerint a részleges kisajatitás az üzlettelep használhatóságát állítólag teljesen megszüntetné, — az egész telep sajátittassék ki, — elutasította, a kihallgatott szakértők véleménye dacára sem állapitható meg a telektulajdonos javára kártalanítás azon a cimen, hogy a kisajatitás következtében ott az üzlet nem folytatható. A szombathelyi kir. tvszék. (1900. július 21-én 6,615. sz. a.) A m. államvasutaknak, Kis-Cell és Nemes-Dömölk községek határában kisajátított ingatlanok kártalanítása iránti ügyében, következő határozatot hozott: A kir. törvényszék a kis-celli kisajátítási összeírás 6. sorsz. a. összeirt a kis-celli 170. sz. tjkvben foglalt 79/b. hr. sz. a nemes-dömöiki kisajátítási összeírás 1. sorsz. a. összeirt, a nemes-dömöiki 129. sz. tjkvben foglalt 221/b. hr. sz. és a nemes-dömöiki kisajátítási összeírás 131 sorsz. a. összeirt, a nemes-dömöiki 175. sz. tjkvben foglalt 221/a. hr. sz., P. Henrik és neje R. Zsófia tulajdonául felvett ingatlanokból kisajátított 1,096-f703+120 összesen 1,919 nőinek kártalanítási összegét 41,606 kor. 50 fillérben állapítja meg s kisajátítót arra kötelezi, hogy ezen összeget s ez után a birtokba helyezés napjától, vagyis 1898 július hó 13-tól számítandó 5% kamatokat kisajátítást szenvedők részére megfizesse, illetve a mennyiben telekkönyvi akadályok forognának fenn, birói letétbe helyezze stb. Indokok : A kir. törvényszék a kis-celli összeírás 6., a nemes-dömölkői kisajátítási összeírás 1. és 1/,. sorsz. a. összeirt, a természetben egy birtoktestet képező fent körülirt ingatlanokból kisajátított területek kártalanítási összegét, a becsüsök és pedig D. Samu és F. Ignác szakértők pótvéleménye alapján tartotta megállapitandónak, mert a folytatott kártalanítási eljárás során beigazoltatott az a körülmény, hogy a kisajátított birtoktesten kisajátítást szenvedőknek jövedelmező üzlettelepe létezett, mely üzlettelep azonban, minthogy a kisajátítás folytán az ahhoz való hozzáférhetés megnehezittetett, működni teljesen megszűnik. Kisajátítást szenvedők valódi kára tehát egyedül jövedelmezőség megszűnése folytán állván elő, az 1881. évi XLI. t.-c. 23. §. 2. pontja szerinti átalakítási költségek, úgyszintén ugyanezen t.-c. 23. §. 3. pontja szerinti költségtöbblet tőkéjének is, melyet a megmaradt birtokrésznek a kisajátítás utáni használata a kisajátítás előtti állapothoz hasonlítva igényel, kiszámítása s ez alapon megtérítése által kisajátítást szenvedők valódi kára meghatározható annál kevésbé volna, mert a kisajátítás folytán e területen létezett üzlettelep megszűnvén, az időközben a városhoz közelebb fekvő helyeken alapított haszonüzletek annak a kisajátítás előtt gyakorolt módon továbbá használatát mindenkorra lehetetlenné tették. Minthogy pedig a becsüsök a kisajátított területet nőienként 8 koronára, a visszamaradt területek értékvesztességét pedig 6 K. 70 fill érre, végül a visszamaradt területen létező lakóházak és raktárépületeknek a kisajátítás előtti használati és jelenlegi anyagértékük közötti különbözetet 8,280 koronára becsülték, a kisajátított területnek értékét a megcsonkítás által szenvedett értékvesztességgel együtt összesen 41,606 korona 50 fillérben kellett megállapítani stb. A győri kir. ítélőtábla. (1900. október 16-án 1,995. sz. a.) A kir. ítélőtábla az elsöbiróság határozatának a szakértők dijára vonatkozó nem felebbezett részét nem érinti, felebbezett egyéb részét pedig helybenhagyja, az elsőbirósági határozatnak egyedül a szakértők többségének véleményére alapított indoklása alapján. A magy. kir. Curia (1901. évi január 17-én 7,289. sz. a.) Mindkét alsó bíróság határozatának a kártalanítás összegére vonatkozó felebbezett része megváltoztattatik, a kártalanítás összege 18»,522 kor. 34 fillérben állapittatik meg, melyet a kisajátított 1898 július 13-tól járó 5°/0 kamatjával együtt az 1868. I. t.-cikkben meghatározott módon 15 nap alatt végrehajtás terhe mellett megfizetni köteles. Indokok: A kisajátítási összeírás, a kihallgatott tanuk vallomása és az alkalmazott szakértőknek e részben egybehangzó véleménye bizonyítja, hogy P. Henrik és neje a tőlük kisajátított ingatlanon a kisajátítás előtt fakereskedést űztek, ugyancsak a kisajátítási összeírás és a kereskedelemügyi m. kir. ministernek 9,277/111, sz. a. hozott határozata pedig azt tanúsítja, hogy eme