A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1901 / 5. szám - A kölcsönkonvertálások részére törvényileg biztosított illetékkedvezményekről (Vége.)
20 A JOG De el kellett utasítani az alperest is a szerződés még hátralévő időtartamára biztosított fizetése és egyéb illetménye egyenértékének megtérítésére irányuló viszonkeresetével azért, mert ellenvégiratában maga jeientette ki, hogy már alkalmazásban van és az a cég, a melynél a felperesi céghez történt szolgálatba lépése előtt szolgált, őt ismét alkalmazta. Miután pedig az alperes jogellenes elbocsátása miatt a felperes cégtől kártérítést csak annyiban követelhetne, a mennyiben ujabb alkalmaztatást szereznie nem sikerült, vagy ha ujabb alkalmaztatásának körülményei szerint a felperes cég részéről neki szerződésileg biztosított vagyoni érdekében sérelmet szenvedne; alperes azonban ez utóbbi irányban kára fenforgását nem mutatta ki, ennélfogva kártérítési követelése nem bír jogszerű alappal. De másfelől a segéd a szolgálati viszonynak főnöke részéről felmondás nélkül jogellenesen történt felbontása esetén az 1884: XVII t.-c. értelmében követelheti főnökétől a felmondási időre járó összes illetményeinek kifizetését s a segéd, kinek szolgálati időtartama szerződésileg van biztosítva, e tekintetben nem lehet hátrányosabb helyzetben, mintha az nem volna biztosítva s ennélfogva alperest is, aki alkalmaztatásánál fogva az 1884: XVII. t.-c. 92. §. 3-ik bekezdése szerint 3 havi felmondásra tarthatna igényt, erre az időre a szerződési illetmény kétségtelenül megilleti. Ehhez képest és tekintettel arra, hogy az alperesnek az elbocsáttatását követő hónap első napjától kezdődően a további időre érvényesített kárának megtérítésére irányuló viszontkereseti kérelme magában foglalja a felmondási időre járó illetményre vonatkozó igényt és ennek fejében az első bíróság ítéletének indokolásában tett számítás alapján és miután az alperes azt nem bizonyittota be, hogy oly üzleti nyereség volt, a melyből részesedhetett volna, a felperes cég a szerződésileg biztosított fizetésnek és a természetbeni illetménynek szakértőileg megállapított egyenértéke aránylagos részeként: 3 hónapra összesen 1,450 korona tőkeösszegben volt marasztalandó. Ügyvédjelölt, keresztény, doctor iuris, ajánlkozik. Cim a kiadóhivatalban. ügyvédi irodába 3—2 Bűnügyekben. Az a körülmény, hogy a becsületsértés vétsége miatti bün,vádi pert a járásbiró tette folyamatba, a biroküldésre okot nem képez, mert a hivatalvezető bírósági főnök személye és igazgatási hatásköre a vezetése alatti bíróságnál alkalmazott birak függetlenségét nem érinti. A m. kir. Curia (1901. jan. 8. 10,751 sz. a.) P. E. dettai kir. jbiró által, S. D. ottani szolgabíró ellen, becsületsértés vétsége miatt folyamatba tett bűnvádi pernek mult évi dec. 7-éről 353. sz. a. kelt jelentéssel felterjesztett összes iratai •/• a azzal küldetnek vissza, hogy terheltet a biróküldés iránt beadott kérvényének visszaadása mellett értesítse, hogy a kir. Curia biroküldésre okot azért nem talált, mert a hivatalvezető bírósági főnök személye és igazgatási hatásköre a vezetése alatti bíróságnál alkalmazott bírák függetlenségét nefn érinti, ezen viszony tehát önmagában véve biroküldésre okul nem szolgálhat, — a jelen esetben annál kevésbbé, mert annak a feltevésnek támogatására, hogy az ügyben eljárni hivatott abirótól részrehajlatlan eljárás és határozat várható nem volna (B. P. 29. §. 2. p.j, semmi elfogadható körülmény nem hozatott fel. A Btk. 92. i^-ának alkalmazása miatt megsemmisíttetett az esküdtbíróság ítélete és a kiszabott fegyházbüntetés tartama öt évről tízre emeltetett. — Az esküdtek azon kérdésre, hogy vádlott ölési szándéka erős felindulásban keletkezett-e s az rögtön végrehajtatott-e, nem-mel felelvén, nem vehető enyhítő körülményként tekintetbe az a körülmény, hogy a vádlott a sértett részéről előzetesen elszenvedett bántalmaztatása miatt keletkezett elkeseredettségében cselekedett. CA m. kir. Curia 1 000. dec. 0 10,464/1900. sz. a.) Jogerősen eldöntött polgári per tárgya nem követelhető újból a büntető perben, hanem ily esetben a polgári uton kell eljárni. (A m. kir. Curia 19C0. nov. 13 án 2,280 sz. a.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : Schwarcz József e., Hajdu-Böszörmény, debrecen' trvszék. bej. márc. 15.. fejsz. márc. 21., csb. Hegedűs István, tmgg. Szenei Szabó János. — Ős-Budavára r. t. e., Budapest, u. o. keresk. és váltótrvszék, bej. febr. 28, félsz. márc. 28.. csb. dr. Schmidt Gusztáv, tmgg. dr. Moldován István. Pályázatok : A sásdi jbiróságnál b i r ó i áll. febr. 9. — A kolozsvár-vidéki jbiróságnál al bírói áll. febr. 9. — Az orsovai jbiróságnál albirói áll. febr. 9. — Az antalfalvai jbiróságnál aljegyzői áll. febr. í). — A temesvári törvényszéknél b i r ó i áll. febr. 9. — A csurgói jbiróságnál jegyzői ill. a 1 j e g y z ő i áll. febr. 9. — A csíkszeredai kir. ügyészségnél al ügyészi áll. febr. 9. — A püspökladányi jbiróságnál b i r ó i áll. febr. 9. — A vajda-hunyadi jbiróságnál b i r ó i áll. febr. 9. — A nagy-becskereki trvszéknél jegyzői ill. aljegyzői áll. febr. 9. — A kézdi-vásárhelyi trvszéknél albirói áll. febr. 12. — A nvitrai trvszéknél birói áll. febr. 12. — Az aradi jbiróságnál albirói áll. lebr. 12. — A budapesti keresk. és váltótrvszéknél jegyzői áll. febr. 13. — A naszódi jbiróságnál albirói áll. febr. 14. Schreyer Victor nagy-szent-miklósi ügyvéd irodájában még kezdő ügyvédjelölt is állást kaphat. Fizetés 50 korona, teljes ellátás, lakás, fűtés világítással együtt. Törvényszéki, felebbezési, váltó ügyekben ugy bármely kiküldetésnél 2 korona különdíjban részesül az ügyvédjelölt. 3~3 Közjegyzői irodában, hét évi gyakorlattal írnok sürgős alkalmazást keres. Beszél magyar, német, románul, írása kalligraphia, hagyatéki, telekkönyvi, közjegyzői -- és tényleges birtoklási ügyekben perfect gyakorlattal. Állását azonnal elloglalja, esetleg próbaidőre megy. Cim Glück Bela Világos. Meghívás a Pesti magyar kereskedelmi bank 59-IK RENDES KÖZGYŰLÉSÉRE, mely 1901. február hó 9-én délutáni 6 órakor a bank helyiségében fog megtartani. Tárgyak: 1. Az igazgatóság jelentése. 2. A felügyelő-bizottság jelentése a mérleg megállapítása, a nyetemény felosztása iránti határozat és a felmentés megszavazása. 3. Az alapszabályok 53. §-án.ik módosítása. 4. Igazgatósági választások (az alapszabályok 36. g-a értelmében a kilépő igazgatósági tagok újból választhatók). 5. A felügyelő-bizottság választása. JÍK" Az alapszabályok 19., 20. és 21-ik §-ai értelmében minden részvényes, kinek részvényei három hónappal a közgyűlés előtt a bank könyveiben nevére be vannak jegyezve, jogositva van a közgyűlésen részt venni, vagy magát meghatalmazott által helyettesittetni, kinek azonban szintén részvényesnek kell lennie. A szavazati jog érvényesithelése céljából a részvények, szelvényekkel együtt, az alapszabályok 18. §-a értelmében folyó évi február 6 ig a bank értékpapirpénztáránál leteendők, hol is az 1875. évi XXXVII. t.-c. 198. §-a és az alapszabályaink 45 §-a értelmében a megvizsgált évi mérleg a felügyelő-bizottság jelentésével együtt nyolc nappal a közayülés előtt átvehető. Budapest, 1901 január 24-én. Az igazgatóság. tárgymutatóval ellátott legolcsóbb hivatalos kiadása. Sülőst jelent meg : 1900 évi törvények gyűjteménye. 8-rét, fűzve 4 kor., kötve 5 kor. 60 fill. Országos Törvénytár (Corpus Juris) *léU6fii!£ona 1900. évi törvények gyűjteménye IG-rét. - Legközelebb megjelennek a törvények német, olasz, román, tót szövegű kiadásai ; továbbá : Magyarországi Rendeletek Tára 1900 évfolyam a kötetben. - Ezen hivatalos kiadásoknak olcsóságuk mellett különös előnyük, hogy a kimerítő tárgymutatót az ..Országos Törvénytár, szerkesztőié készítette nagy eondossaggal. Megrendeléseket ugv a felsoroltak menküldésére mint az uj 1901. évi folyam legpontosabb szállítására elfogad • ' TOLDI LAJOS az «Országos Törvényniszterium. a m. kir. kiadásainak tár». m. kir. pénzügymiállamnyomda hivatalos főbizományosa Budapest, II. ker., Fö-utcza 2. szám. Az eddig megjelent összes "Törvények és Rendeletek Tára» h.vatalos k.adványauől jegyzékkel ingyen és bérrSve tt«E gel szolgálok. Dr. RÉVATLAJOS lakik V Dr. STTLT.KR MOR ]akik V Kálmán-utca 16. Rudolf-rakpart 3.