A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 48. szám - Az I893: XVIII. t.-c. 5. b) pontjának értelmezése

A JOG 347 Nem akarok az egyes kérdésekkel tüzetesen foglalkozni, bár megvallom, hogy egyik-másik nagyon érdekelne, sőt mondhatnám ingerelne; de nem akarok tanácskozásaiknak elébe vágni. Én csak biztosítom önöket, uraim (Halljuk !), hogy munkálkodásukat élénk figyelemmel fogom kisérni és hogy azt hasznosítani igyekszem i Éljenzés.) Óhajtásaik, a mennyiben összeegyeztethetők azzal a szabadelvű irányzattal, amelyet én, mint a jelenlegi kormány tagja, teltétlenül a magaménak vallok és a mennyiben az általam minden irányban mérlegelendő közérdekkel is összeegyeztethetők, az én óhajtásaim is lesznek és azokat megvalósítani fogok törekedni. Sikert kívánok az önök működésének. (Élén éljenzés és taps.) A miniszter beszédét a kongresszus tagjai éljenzéssel fogadták. Ezután Bu rián Béla dr., az állandó választmány előadója, ismertette a kongresszus feladatait és céljait. Az előadó tervezetét a kongresszus tagjai megtapsolták. A miniszter ezután államtitkára s Halmos polgármester kíséretében eltávozott. A távozó minisztert a kongresszus tagjai megéljenezték. Szohner Lajos dr. elnök erre felhívta a kongresszus tagjait, hogy válasszák meg a kongresszus elnökét és két alelnökét. Közfelkiáltással megválasztották elnökül G y ő r y Elek dr.-t, a budapesti ügyvédi kamara elnökét, alelnökökül pedig Hlatky Endre dr.-t a nagyváradi és Pallkovics Andort a szabadkai ügyvédi kamara elnököket. Hlatky Endre dr. alelnök a távollevő Győry Elek helyett elfoglalta az elnöki széket s rövid beszédben megköszönte a bizalmat, majd konstatálta, hogy az ügyvédi kar, mely szám szerint is igen tekintélyes testülete az értelmi osztálynak, nem tudja magát érvényesíteni s még ma is abban az állapotban és helyzetben van, mint 1875-ben. (Egy közbekiáltás: Tisza Kálmán az oka ! ezért nem emelheti tekintélyét !) A kongresszusi ügyrend értelmében az elnök ezután kijeölte jegyzőkül: Fürst Mátyás dr.-t (Budapest), a kit egyszersmind a jegyzőkönyv vezetésével is megbízott, továbbá C s uk á s sy Jenő dr.-t (Budapest), Mihály József dr.-t (Kolozsvár), Szivessy László dr.-t (Szeged), Béketfy Gyula dr.-t (Szabadkai és Zakariás János dr.-t (Brassó). Ezután áttértek az országos ügyvédgyülés napirendjének tárgyalására. A napirend első pontjának: «ÁUásfoglalás a polgári perrendtartási tervezetnek az ügyvédi képviseletet érintő intézkedései tekintetében> Végmann Ferenc dr., a szegedi ügyvédi kamara titkára volt az előadója, a kihoszszabb beszédben elfogadásra ajánlotta a budapesti ügyvédi kamara felterjesztésében foglalt követeléseket. Kiegészítette ezeket még a kötelező ügyvédi képviselet kérdésében, a mennyiben König Vilmos dr. véleményéhez képest szükségesnek tarja az obligatorius képviseletet a járásbíróságokhoz utalt azon ügyekben, melyek értéke a 400 koronát felülmúlják. Itt az ügyvéd ingerenciáját főleg azon körülmény teszi indokolttá, hogy a tervezet ezen ügyekben a felülvizsgálatot megengedi, ezt pedig még a tervezet is ügyvédi ellenjegyzéshez köti. Végül a következő határozati javaslatot ajánlotta elfogadásra: <Mondja ki az országos ügyvédgyülés, hogy az ált. pprdts. javaslata az ügyvédi képviseletet érintő intézkedéseiben'sérti az ügyvédi kar tekintélyét, az ügyvéd mint jogvédő közjogi állását, az ügyvédi hivatás szabadságát és függetlenségét; bizalmatlanságot tanusit a karral szemben és megtámadja az ügyvédség létérdekét. Az országos ügyvédgyülés ennélfogva a törvényjavaslatnak módosítását követeli, jelesül: 1. Figyelemmel az ügyvédség tekintélyére és közjogi jellegére az ügyvédnek, mint képviselőnek perjogi helyzete és állása külön fejezet alá foglaltassák, hogy a törvény rendelkezésének külső elhelyezése által is azonnal szembeötlő legyen az a különbség, amely az ügyvéd és más meghatalmazottak között tényleg létezik. 2. Az ügyvéd függetlenségét, szabadságát és a kar autonómiáját sérti a törvényjavaslat 222. §-ában foglalt azon rendelkezés, mely az ügyvédet a tárgyalást vezető biró rendbirságoló hatalmának aláveti, holott az ügyvédnek külön fegyelmi hatósága van, mely egyedül hivatott annak rendellenes ténykedéseit megtorolni. A törvényjavaslat 224. §-a akként módosítandó, hogy minden félreértést kizárjon. 3. A törvényjavaslat 676. §-ának az a rendelkezése, hogy békéltetéskor csak a házasfelek lehetnek jelen, hogy tehát a fél képviselője és tanácsadója onnan ki legyen zárva, sérti az ügyvédi kar iránt való bizalmat. 4. A törvényjavaslatnak az ügyvédi meghatalmazás alakszerűségét érintő és a meghatalmazás terjedelmét korlátozó 100. és 105. §-ai sértik az ügyvédi kar önérzetét és tekintélyét és a kar iránt való köteles bizalmat. 5. A törvényjavaslat 302., 451., 454., 472., és 565 §-ainak a képviselő ügyvédet akár önhibája, akár a fél hibája miatt sújtó avagy pedig az ügyvéd hibája vagy vétkessége folytán a felet sújtó, a képviselő ügyvédet a biró hatalma alá helyező intézkedések félreismerik a fél és az ügyvéd közti viszonyt, sértik az ügyvéd függetlenségét és közjogi helyzetét, a kar autonómiáját, mert az e téren előfordulható ügyvédi hibát is csak fegyelmi hatóság hivatott megtorolni. A fél és az ügyvéd perjogi állásának folyton összetévesztése következtében határozottan kifejezendő a törvényben, hogy a tanuk és szakértők dijaiért egyedül a fél maga felel és nem az ügyvéd. 6. A törvényjavaslatnak a tárgyalások elnapolása és elhalasztására vonatkozó, az ügyvéd ellen való bizalmatlanságot tanúsító megszorító intézkedései mellőzendők, annál inkább, mert a felek lévén a pernek feltétlen urai, e rendelkezések a gyakorlatban ki vihetetlenek is. 7. A törvényjavaslat 95. §-ának 2. pontja, mely az alkalmazottaknak képviseleti jogot enged, sérti az ügyvédi kar tekintélyét, mert arra vall, mintha a bíróság előtti ügyvitel jogi képzettségre nem szorulna. Sérti továbbá a közérdeket, mert a felek érdekeit kockáztatja és végül az ügyvédség anyagi érdekét, mert teret enged a zugirászoskodásnak. 8. A törvényjavaslat 1. és 3. §§-ai alapján a kir. járásbírósághoz utalt minden oly perben, melynek értéke a 400 koronát meghaladja; továbbá a tárgy'értékére való tekintet nélkül a váltóperekben, a kereskedelmi utalványokból és közraktári jegyekből felmerülő perekben és a kereskedelmi bíróságok hatáskörébe utalt felelősségi kártérítési perekben az ügyvédi képviselet közérdekből kötelezővé teendő, a meghagyásos eljárásban pedig a kifogás csakis ügyvédi ellenjegyzéssel legyen benyujtharó. 9. A járásbirósági ítéletek elleni felebbezési eljárásban már az ítélet bejelentésével kezdő időponttól kezdve közérdekből és az igazságszolgáltatás szabatos ügymenete érdekéből e az ügyvédi képviselet kötelezővé teendő. 10. A kir. törvényszékek elé tartozó perekben a felet a tjavaslat 97. §. szerint megillető közvetlen beavatkozás mellőzendő, az úgynevezett statusperekben köztekintetekből az ügyvédi képviselet kötelezővé teendő és a házasság védői intézmény az ügyvédség kezében való hagyással föntartandó. 11. A tjavaslat VIII. cím alá vett fizetési meghagyásos eljárásnak a tjavaslat 635. §-ában rendelt kötelező volta a köznek jól fölfogott érdekéből és egyúttal mint az ügyvédség anyagi érdekeit is ok nélkül sértő, mellőzendő. 12. A könyvkivonati illetékesség közgazdasági érdek szempontjából mai érvényében fentartandó. Indítvány. Az országos ügyvédgyülés határozza el, hogy: I. Fölír az igazságügyi kormányhoz, hogy az általánosperdts javaslatnak az ügyvédi képviséletét érintő sérelmes intézkedéseit, az ügyvédi kar kívánalmaihoz képest módosítsa. II. Kérvényt intéz az országgyűlés képviselőházához, hogy a törvényjavaslat tárgyalásánál az ügyvédség jogos igényeit vegye figyelembe. III. Fölkéri külön az országgyűlés képviselőházának gyakorló-ügyvéd tagjait, hogy a törvényjavaslatnak a bizottságban és az országgyűlésen lenndő tárgyalásánál a törvényjavaslatnak az ügyvédi képviseletet érintő sérelmes intézkedéseit kellőleg világosítsák meg és hassanak oda, hogy a sérelmes intézkedések az ügyvédi kar jogos érdekeinek megtelelő módosítást nyerjenek. A megindult általános vita során, dr B a ra c s Marcell szólalt fel először s felsorolta azokat a sérelmeket és hátrányokat melyekkel az uj peres eljárás járni fog az ügyvédi karra. Dr. Végmann előadó csak egyoldalulag ismertette az ügyet. Nem azok a visszásságok a legnyomasztóbbak, melyeket a részletes intézkedések okoznának a karnak; az igazi veszedelem az ügyvédi keresménynek azon óriási lecsökkenésében áll, melyet a rendszer tog magával hozni. Az ügyvédi karnak tehát első sorban arra kell törekednie, hogy ezen, a kart a válság szélére vivő hátrány, lehetőség szerint paralizáltassék. Ez pedig csak az ügyvédi rendtartás gyökeres és a perrendtartás behozatalával egyidőleges reformálásával lesz elérhető. (lilénk helyeslés.) Baracs beszéde végén a következő határozatot terjesztette be. « Tekintve, hogy a létfeltételeiben máris megrendült ügyvédi kart az uj peres eljárásnak nyomasztó hatása, a mai ügyvédi rendtartás mellett válságba sodorná, viszont magának az uj perrendtartásnak a gyakorlatba átültetése csak egy életerős ügyvédi karnak hathatós közreműködésével lesz sikeresen elérhető: az országos ügyvédgyülés, — mint köz- és ügyvédi kari érdekből egyaránt elodázhatlant, követeli az ügyvédi rendtartásnak, széles autonómiai alapra fektetett és az ügyvédi anyagi s erkölcsi érdekeknek kellő érvényt biztosító reformját. A percekig tartó éljenzés után P a p p József dr. szólalt fel. Az előadó javaslatával szemben nem kívánja apró kérdésekkel fellépésük erejét szétforgácsolni, hanem azt javasolja, hogy az ügyvédgyülés egyhangúlag mondja ki, hogy a budapesti ügyvédi kamarának e tárgyban készült és a vidéki kamarákkal közölt memorandumát, amely a sérelmek részletes felsorolását tartalmazza, — helyesli és eltogadja. Szóló utal arra, hogy évtizedek óta sürgették a szóbeliséget és közvetlenséget, — most végre kaptak egy ezen elvekre alapított javaslatot, amely nagy haladást jelent. (Zajos ellentmondás. Éljen Baracs!) Dr. Schwetz Antal (Bonyhád) nem elégszik meg históriai és theoretikus fejtegetésekkel, mert a vidéki ügyvédeket gyakorlati érdekek hoztak ide. A megélhetés kérdéseit és módjait akarjuk megbeszélni. A legnagyobb bajt abban látja, hogy az ügyvédi funkciókból az ügyvédeket idegen elemek kiszorítják. Indítványozza, hogy bizottság küldessék ki, mely az illetékes minisztériumnál a zugirászat eltiltását sürgesse. (Éljenzés.) Kardos Samu dr. egy indítványt nyújtott be tíz társa 1*