A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 47. szám - Közvetett- és szolgabirtok. Kritikai tanulmány a német polgári törvénykönyv és a magyar általános polgári törvénykönyv tervezete alapján. (2. r.)

188 A JOG A büntetés kiszabásánál enyhitőkül vétettek : a büntetlen előélet, s az, hogy vádlott cselekményét vélt tulajdonához való ragaszkodás folytán követte el. — stbi. A szegedi kir. ítélőtábla 1901. jan. 16-án 107. sz. a.) a kir. tszék ítéletét helybenhagyja. A m. kir. Kúria (1901. okt. 11-én 6,032. sz. a.) a vádlott és a közvédő semmiségi panasza folytán következő végzést hozott : Mindkét alsóbiróság ítélete, tekintettel a B. P. 385. §. l.b.) pontjára alapított semmiségi panaszra, — megsemmisitetlik és a kir. tszék oda utasiítatik, hogy az alább megjelölt körülményre nézve uj eljárást tartson és uj határozatot hozzon. Indokok: Ugy a kir. tszék, amint a kir. it. tábla valónak elfogadta azt a tényállást, hogy a kérdéses alkalommal és időben a vádlott a sértettet megöléssel fenyegette, ha a sértett a földre kijön és őt a tengeri elvitelében akadályozza, mi által vádlott sértettet annak eltűrésére kényszeritette, hogy vádlott a tengerit saját maga részére elszállította. Annak a kiderítését azonban, vájjon ezt az életveszélyes fenyegetést a vádlott a sértettel szemben, közvetlenül az utóbbinak jelen-, — vagy csak távollétében használta-e? mind a két alsófoku bíróság mellőzte. Minthogy pedig az alsófoku bíróságok által fel nem ismert ez a körülmény a cselekmény megfelelő minősítése szempontjából lényeges s ekként annak megállapítása feltétlenül szükséges; minthogy továbbá a jelen esetben a vádlott védője által a 385. §. 1. b) p. alapján jelentett be semm. panaszt s ekként anyagi semm. ok forog fenn: a bp. 437. §. 5. bek. értelmében a fenti módon kellett rendelkezni. A törvényszerű vád nélkül indított büntető eljárás és az ily eljárás alapján hozott ítélet semmis, a semmis eljáráshoz való csatlakozás pedig hatálytalan. Bűncselekmény alanya csak természeti személy lehet és bűnvádi eljárás is cs3k ilyen ellen folytatható. Az alsóbiróságok tehát lényeges jogszabályt sértettek meg, midőn részvénytársaságot, tehát jogi személyt fogtak perbe és ilyenről hoztak büntető ítéletet. Az a körülmény, hogy a jogi személy annak igazgatója utján (ez által « képviselve*) vonatott felelősségre, az eljárás semmis voltán mit sem változtat, mert a képviselet ellenkezik a bűnösség és a büntetés személyes természetével. A soproni kir. jbiróság (1901. jan. 31-én 211. sz. a.) az első soproni serfőzde és malátagyár részvénytársaság céget, képviselve üzletigazgatója G. Alfréd által, — bűnösnek mondja ki az «Erste Grazer Actienbierbrauerei von Franz Schreiner et Söhne* gráci cég védjegyének utánzása által elkövetett az 1890: II. t.-c. 23. §-ába, illetve, az 1895: LI. t.-c. 8. §-ába ütköző védjegyhamisitás kihágásában és ezért 200 korona pénzbüntetésre itéli stb. A győri kir. Ítélőtábla (1981. máj. 3. 243. sz. a.) a jbiróság itételét megváltoztatja, az első soproni serfőzde és maláta-gyárrészvénytársaság céget, — képviselve G. A. igazgató által a fent jelölt t.-cikkbe ütköző védjegyhamisitás kihágás vádja és következményeinek terhe alól felmenti. Indokok: Az «Erste Grazer Actienbrauerei vorml. Franz Schreiner s Sőhne* cég feljelentést tett az «Első soproni sörfőzde és malátagyár részvénytársaság* cég ellen, a miatt, hogy a panaszos gyár által belajstromozott védjegyet hordóin utánozza és ezzel az utánzott védjegygyei sörét a panaszos kárára forgalomba hozza. Az eljárás folyamán megtartott helyszíni szemle alapján beigazolást nyert, hogy a panaszos cég 25 és 50 literes hordóin, még pedig a dongák szélein és a fenéken olyan vörös befestést alkalmazott, a mely hasonlít a panaszos cég által a gráci kereskedelmi és iparkamaránál 1884-ben belajstromozott védjegyhez. Panaszolt társaság képviselője határozottan tagadja, hogy a társaság hordóinak befestését a magánvádló védjegyeinek utánzása céljából tette és azzal védekezik, hogy ez által a sörös hordókat csak a rothadástól akarta megóvni és hogy nem volt tudomása arról, miszerint a panaszos cég által a hordóin használt vörös szinü körzet belajstromozott védjegyet képez. A panaszlott cég e védekezése támogatva van az által, hogy az eljárás folyamán több sörgyárból beérkezett nyilatkozat szerint a sörös hordók széleinek festékkel való bemázolása és befestése tényleg csak azért történik, hogy a fa a rothadástól megóvassék és a csurgás jobban megakadályoztassák; de különösen támogatva van az által, hogy a helyszíni szemle alkalmával megállapittatott, hogy a panaszlott cég összes hordóinak egyik fenekére 4. cmtr. nagyságban be van égetve «E. S. R. Sopron*, — a másik fenekére pedig a cég saját védjegye és cégfelirása szembeötlőleg van felragasztva és ezen felül a hordók dugasznyilásainak szélein olyan vaslemez van alkalmazva, smelyen ezen szavak* Első soproni részvény serfőzde* olvashatók és hogy a panaszlott cég hordóin rejlik, hogy valamely árucikk a védjegyet képező jelvény által különböztessék meg más személy hasonnemü árujától; — tekintettel arra, hogy a panaszlott cég által alkalmazott bemázolás figyelemmel a hordókon szembeötlőleg feltüntetett egyéb, ismertető és megkülönböztető jelekre, nem tekinthető alkalmasnak arra, hogy a panaszlott cég sörös hordói a magánvádló sörös hordóival összekcvertessenek, s minthogy arra nézve, hogy ez csak egy esetben megtörtént volna az eljárás, folyamán még távoli gyanuok sem merült fel, és tekintettel arra, hogy az eljárás folyamán a panaszlott cég határozott tagadásával szemben nem lett igazolva, hogy tudomással birt arról, miszerint a panaszos cég által a hordóin használt vörös szinü körzet, bemázolás, befestés, — lajstromozott védjegyet képez, a kir. ítélő tábla az 1890. II. t.-c. 23. §-ban illetve azl895:XLI. t.-c. 8. §.-ban meghatározott védjegyhamisitás kihágás tényálladékát nem állapíthatta meg, stb. A m. kir. Kúria (1901. szept. 26. 4,422. sz. a.) által mindkét alsóbiróság ítélete a megelőző eljárással együtt hivatalból megsemmisíttetik. Indokok: Az 1890: II. t.-c. 27. §. szerint, melyet az 1899: XLI. t.-c. hatályban fentartott, a védjegyhamisitás csakis a sértett fél indítványára büntetendő, ily esetben tehát a bünv. eljárásnak a btk. 10. §. értelmében csak a jogosítottnak indítványára van helye. Ily esetben a sértett fél képviselője a vizsgálóbíró előtt 1899. szept. 13-án kijelentette, hogy a panaszlott cég megbüntetését nem kívánja; hogy panaszát sem e miatt, hanem azért tette, hogy az ügy keresk. bírósági eljárás tárgyává tétessék és hogy csatlakozik ugyan az eljáráshoz, de csak azért, mert az hivatalból megindittatott. Ugyanily tartalmú nyilatkozatot tett a panaszos cég igazgatója is Grácban az ottani vizsgálóbíró előtt. Kitűnik ezekből, hogy az eljárás magáninditvány nélkül indíttatott meg és folytattatott le. Minthogy pedig a törvényszerű vád nélkül indított büntető eljárás és az ily eljárás alapján hozott ítélet semmis, a semmis eljáráshoz való csatlakozás pedig hatálytalan: az alsóbirósági ítéleteket már ebből az okból meg kellett semmisíteni. De megsemmisítésnek volt helye azért is, mert jelen esetben oly személy vonatott bűnvádi eljárás elé, ki büntetőjogi felelőséggel nem bír. Bűncselekmény alany csak természeti személy lehet és bűnvádi eljárás is csak ilyen ellen folytatható. Az alsóbiróságok tehát lényeges jogszabályt sértettek meg, midőn részvénytársaságot, tehát jogi személyt fogtak perbe és ilyenről hoztak büntető Ítéletet. Az a körülmény, hogy a jogi személy annak igazgatója utján (ez által «képviselve») vonatott felelősségre, az eljárás semmis voltán mit sem változtat, mert a képviselet ellenkezik a bűnösség és a büntetés személyes természetével. Minthogy a felsorolt semmiségi esetek hivatalból észlelendők, a rendelkező rész értelmében kellett határozni. Kivonat a „Budapesti Közlöny*'-böl. Csődök.: Hirschler Géza tapolcai kereskedő ellen a zalaegerszegi tszéknél, bej. dec. 31, fsz. jan. 21, csb. Szirmay Béla, tg, Hoffmann László dr. — Fülöp János pécsi kőművesmester ellen, a pécsi tszéknél, bej. dec. 28. fsz. jan. 20, csb. Gőbel Gyula, tg. Horváth Antal. — Fülöp Jánosné szül. Schőbsrl Jolán ellen ugyanott, ugyanazon körülményekkel. — Gross és Senitner keszthelyi cég ellen, a nagykanizsai tszéknél. bej, jan. 4, fsz. jan. 27, csb. Huszár Sándor, tg. Schwarz Zsigmond dr. — Chytilek József pusztaegresdi haszonbérlő ellen, a trencséni tszéknél, bej. jan. 10, fsz. febr. 7, csb. Laudon Gyula dr, tg. Fried Zsigmond dr. — Reisfeld és Weisz szombathelyi cég ellen, a szombathelyi tszéknél, be jan. 16, fsz. ;an. 30, csb. Prugberger Vince dr, tg. Ernuszt Géza dr. — Schmid Aurélia nyitrai divatárusné ellen a nyitrai tszéknél, bej. dec. 3, fsz. jan 3, csb. Névery Ignác, tg. Szegő Zsigmond dr. - Kovaltsik Ignác bánffy-hunyadi kereskedő ellen, a kolozsvári tszéknél, bej. dec. 16, fsz. jan. 12, csb. Jékey Dániel dr., tg. Albrecht Lajos dr. — Weiss Arthur károlyvárosl kereskedő ellen a károlyvárosi tszéknél. bej. nov. 10, fsz. nov. 20, csb. Szlinilovics Ferenc, tg. Reiner Ignác dr. Pályázatok : A kassai tszéknél b i r d i áll.nov. 30 — A budapesti VIII—X. ker. jbiróságnál a 1 b i r ó i áll, nov. 30. — A temesrékási jbiróságnál alj egyzői áll. nov. 30 — A szikszói jbiróságnál a 1 b ir ó i áll. nov. 30. — A marosvásárhelyi tszéknél jegy z ő i esetleg aljegyzői áll. nov. 30. — A zsombolyai jbiróságnál birói áll. dec. 4. — A szabadkai kir. ügyészségnél alügyész i áll. dec. 4. — A szegedi kir ügyészségnél al ügyészi áll. dec 4. — A szolnoki jbiróságnál a 1 j e g y z ö i áll. dec. 4. — Homonnán kir. közjegyzői áll. dec. 12. — Fiatal ügyvéd, ki a közjegyzői pályára óhajt lépni, közjegyzői irodába jelöltnek ajánlkozik. Cime: Névy Zoltán dr. Szigetvárott. 2—1 Közjegyzői jelölt, volt gyakorló ügyvéd, aki ez idő szerint mint hivatalból kirendelt helyettes önállóan működik, nagy a bemázolás és festés nem egészen^ hasonlít ahhoz a bemázoíásToz, 1 forgalmu közjegyzői irodába helyettesnek ajánlkozik, melyet a magánvádló a saját sörös hordóin belajstromozott védjegyként használt, ugy hogy felületes megszemlélés mellett is a panaszlott cég hordóit a magánvádló hordóival összetéveszteni nem lehet. — Tekintettel arra, hogy a védjegynek lényege abban PALLAS BÉ8ZVÉNYTÁRSASAO NYOMDÁJA BUDAPESTEN. A szerkesztésért felelősek : Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. V„ Rudolf-rakpart 3. V„ Kálmán-utca 16.