A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 47. szám - Közvetett- és szolgabirtok. Kritikai tanulmány a német polgári törvénykönyv és a magyar általános polgári törvénykönyv tervezete alapján. (2. r.)

A JOG 343 személyek utáni örökösödés, irta R e i n e r János dr. E nagy érdekű kötetre felhívjuk olvasóink figyelmét. A magyar kereskedelmi jog kézikönyve. Irta Nagy Ferenc dr. Ötödik javított és bővített kiadás, Bpest. Athenaeum kiadása 1901. 11. kötet. Ezen ötödik kiadás II.-kötetében ép ugy mint az I-ben az ujabb belföldi és jelentősebb külföldi törvények és rendeletek, különösen pedig a birói gyakorlat beható figyelemben részesültek. A magyar váltójog kézikönyve. Irta Nagy Ferenc dr. Harmadik kiadás. Bpest, az Athenaeum kiadása. 1901. Ezen kitünö munka, előbbi kiadása után, további ajánlásra nem szorul. Indokolás a magyar általános polgári törvénykönyv tervezetéhez. Harmadik kötet. Kötelmi jog. Bpest, Grill Károly kiadása. 1901. Ezen kötet tartalmazza a törvényjavaslatnak következő 6 címére vonatkozó indokolását' [. A szerződés. II. Tiltott cselekmények. III. A kötelmek tartalma. IV. Több hitelező és több adós viszonya. V. Követelések és tartozások átszállása, VI. A kötelmek megszűnése. Elévülés. Az egyenes adók reformja. Irta Fejér Miklós. Bpest, az Athenaeum kiadása. Érdekes tanulmány az adóreform-kérdéséről, mely iránt nemcsak a kormány és parlament, hanerr a társadalom legszélesebb rétege is természetszerűleg nagy mértékben érdeklődik. Ára 1 K 20 fill. Tudomány és egyetem. Irta Esterházy Sándor dr. jogtanár Kassán. Szerző ezen kis értekezésében^kimutatni törekszik, hogy a modern egyetem azon elvek alapján módosul át, mint ezeket Aristoteles megállapította. Beküldetett: Döntvénytár. A felső bíróságok elvi jelentőségű határozatai jegyzetekkel ellátva. Kiadja a Jogtudományi Közlöny szerkesztősége. III. folyam, XIX. kötet. Budapest, 1901. F r a n k 1 i n-társulat. Ára 4 korona. Vegyesek. Nevek hasonlósága már sok bajt okozott a bíróságoknak és a peres feleknek. Csak nemrég folyt le egy per a bécsi legfőbb itélőszéknél, melynek tárgyát egy jelzálogos hitelező értesítésének elmulasztása és ebből folyólag az árverés megsemmisítése folytán az árverési vevő érzékeny károsítása képezte. Egy és ugyanazon ingatlanra két követelés volt ugyanazon névre jelzálogüag bekebelezve; az árverést kérő hitelező a két követelést egy és ugyanazon hitelezőt megilletőnek vélte és igy csak egy felzeten kérte azt értesíttetni. Utólag kiderült, hogy a két követelés két különböző személyt illeti és ezek egyike kérte az árverés megsemmisítését, ami az árverési vevőnek jelentékeny kárával járt. Köztudomású dolog, hogy minden községben két, sőt több ugyanazon vezeték és keresztnevü egyén létezik és igy gyakran és igen könnyen megeshetik, hogy bírósági határozatok illetéktelen egyéneknek lesznek kézbesítve. A falusi nép közömbössége és gondatlansága folytán az ily tévedések rendszerint csak jó későn lesznek kiderítve, midőn már harmadik személyek az ingatlanra jogokat szereztek. Idején volna tehát az iránt intézkedni, hogy az ily tévedések és ezekből folyó zavarok és károsítások lehetőleg elkerültessenek. Ez pedig oly módon volna elérhető, ha minden községben, melyben ingatlanok két vagy több hasonnevű személy nevén állanak, ezek közül csak egy tartaná meg az eredeti nevét, a többiek neve mellé pedig valamely jelző vagy csúfnév — mely faluhelyen amugyis szokásos, a telekkönyvbe iktattatnék. Az erre szükséges adatokat az anyakönyvi hivatalok szolgáltatnák be. Jövőre pedig az anyakönyvi hivatalnak arra kellene ügyelnie, hogy hasonló nevek egy és ugyanazon községben többé ne használtassanak. Az életbiztosítási üzletre nézve igen fontos határozatot hozott legközelebb a német birodalmi törvényszék Lipcsében. Tudvalevő, hogy a biztosítási vállalatok gyengített egészségi állapotban levő személyeket nem a normális díjtételek mellett, hanem dijpótlék ellenében szokták biztosítottak gyanánt elfogadni. Ezen határozat az ajánlattevővel rendszerint levélbelileg lesz közölve és beleegyezése ekkép kikérve. Történik azonban, hogy a társulat a felet erről ügynöke utján is értesítteti és ennek feladatául tűzi a fél hozzájárulását a magasabb díjtételekhez kieszközölni. Ezzel szemben egy hosszadalmas, most befejezett perben a birodalmi törvényszék kimondotta, hogy a normális díjtételeket felülhaladó díj ellenében biztosított, bármikor és még oly hosszú tartamú letelt élelbiztositása után a szerződés hatályon kivül helyezését és befizetett összes dijai visszatérítését követelheti, ha valószínűvé tudja tenni, hogy e tények tekintetében tévedésben volt. Ilyen eshetőség csak oly módon lesz elkerülhető, ha a biztosítottal a dij felemelése legkésőbb a dijkötvény átvételekor oly módon lesz közölve, hogy a közlés ténye minden utólagos kifogással szemben lesz beigazolható. Gyors igazságszolgáltatás Mint érdekes kuriózumot és panaszt óhajtom a tek. szerkesztőség tudomására adni, hogy a pécsi kir. járásbíróság végrehajtás foganatosítása iránt megkereste a marosujvári kir. jbiróságot s ez a megkeresésnek 1901. V. 245/1 sz. végzésével eleget is tett még f. évi j u n i u s 30-án. Ennek dacára én ezt a kiküldő végzést csak november 15-én kaptam kézhez, tehát éppen 4 és \ hónap múlva. Szerény nézetem szerint ennyi idő alatt Kamerunból is megjött volna. — Ezeket közli velünk egy pécsi kartársunk. Helyreigazítás Klein Ede dr.-nak lapunk mult számabeli cikkébe két értelemzavaró sajtóhiba csúszott. Ugyanis a 322. lap első hasábjának 7. sorában alka trészt helyett lakórészt, ugyanazon lap második hasábjának 8. sorában pedig alperes helyett felperes olvasandó, Hatáskör megállapítása vigyázatlan lovaglás folytán történt elgázolás által okozott könnyű testi sértés miatt indított ügyben. A kir. minisztérium a K. P. beregszászi lakos ellen vigyázatlan lovaglás miatt folyamatba tett ügyben a beregszászi kir. járásbíróság és Bereg vármegye alispánja között felmerült hatásköri összeütközési esetet 1901. évi február hó 13-ik napján tartott tanácsában megvizsgálván, következőleg határozott: Ebben az ügyben az eljárás a közigazgatási hatóság körébe tartozik. Indokok: B. M beregszászi lakos a miatt jelentette fel K. P. kocsist, hogy nevezett 1899. évi október hó 16-án Beregszász város piacán vigyázatlanul lovagolván, őt elgázolta s ez által rajta 8'nap alatl gyógyuló'testi sértést"okozott. Ezen feljelentés folyián Beregszász város rendőrkapitányi hivatala tárgyalást tartván 1899. évi november hó 13-án 581. kih. sz. a. hozott Ítéletével K. P.-t az 1879. évi XL. t.-c. 120. §-ába ütköző kihágás^miatt 2"napifelzárás és 5 frt (10 korona) pénzbüntetésre ítélte. Ezt az ítéletet Bereg vármegye alispánja 1900. évi június hó 5-én 205. sz. a. hozott határozatával megsemmisítette s az iratoknak a kir. bírósághoz való áttételét rendelte el, mert K. P. a vigyázatlan lovaglás által 8 napon belül gyógyuló testi sertést is okozott s igy a fennforgó esetre*"az 1878. évi V. t.-c. XX. tejezetében foglalt rendelkezések irányadók. A beregszászi kir. járásbíróság 1900. évi szeptember 7-én 1900. B. 556/1. sz. a hozott végzésével kimondotta, hogy az ügy elbírálása hatáskörébé nem tartozik, mert a gondatlanságból okozott testi sértés csak akkor vonható a btkv. 310. §-ának rendelkezése alá, ha súlyos,ívagyis 8 napon tul gyógyuló testi sértés, a jelen esetben azonban a nyilvánvalóan nem szándékosan, hanem gondatlanságból okozott testi sértés 8 nap alatt meggyógyult s igy a cselekmény csak az 1879. évi XL. t.-c. 120. §-ában meghatározott kihágás tényálladékát állapítja meg. Az ekként támadt hatásköri összeütközési esetet a kir. minisztérium megvizsgálván, az eljárásra a közigazgatási hatóság hatáskörét állapította meg, mert az eljárás során semmi adat sem merült fel arra nézve, hogy jelen esetben a gyógytartam szerint könnyűnek minősíthető testi sértés szándékosan okoztatott volna, a nem szándékosan, hanem gondatlanságból okozott könnyű testi sértés pedig mint önálló bűncselekmény az 1878. évi V. t.-cikk értelmében büntethető nem lévén, az elkövetés körülményeinél fogva csakis mint súlyosbító körülmény jöhet tekintetbe az 1879 évi XL. t.-c. 120. §-ában meghatározott testi épség elleni kihágás elbírálásánál, a mely kihágás az 1897. évi XXXIV. t.-c, 19. §-ának 1. pontla által a közigazgatási hatóság hatáskörébe van utalva. (4,131/1901., I. M. sz.) Hatáskör megállapítása, hivatalos hatáskörében eljáró vasúti állomásfelvigyázó"!' ellen használt becsületsértő kifejezések miatt indított ügyben.. A kir. ministerium a N. (G.) M. kassai lakos ellen vasúti állomásfelvigyázó megsértése miatt folyamatba tett ügyben a m. kir. belügyminiszter és a tornai kir. járásbíróság között felmerült'hatásköri öszeütközési hatásköri esetet 1901. évi január hó 31-ik napján tartott tanácsában megvizsgálván, következőleg határozott: Ebben az ügyben az eljárás a kir*biróság hatáskörébetartozik. Indokok: A m. kir. államvasutak miskolci üzletvezetősége 1899. évi szeptember 24-én a tornai főszolgabíró előtt azt a feljelentést tette N. (G.) M. kassai lakos ellen, hogy 1869. augusztus 28-án a tornai vasúti állomáson alvás céljából bement egy első osztályú vasúti kocsiba, a midőn H. I. állomásfelvigyázó figyelmeztette, hogy ott aludni nem szabad, a kocsiból eltávozott ugyan, de a váróteremben H. I. állomásfelvigyázót ezen eljárása miatt a vasúti szolgák jelenlétében féleszünek, bolondnak, gvöngeelméjünek nevezte. A tornai járás főszolgabirája 1899. december 11-én 435. sz. a. hozott ítéletével N. (G.) M. az 1879. évi XL. t.-cikk 46. §-ába ütköző kihágás miatt 50 frt (100 kor.) pénzbüntetésre Ítélte. Ezt az ítéletet Ábauj-Torna vármegye alispánja 1900. évi január 31-én 309. kih. sz. a. hozott Ítéletével csak annyiban változtatta meg, hogy a pénzbüntetés összegét 60 koronára leszállította. A m. kir. belügyminiszter 1900. évi június 28-án 2,843. kih. V/d. sz. a. kelt határozatával hatáskör hiánya miatt mindkét alsóbb fokú Ítéletet megsemmisítette s a fenforogni látszó s a btkv. 261. §-ába ütköző becsületsértés vétségének elbírálása végett az iratoknak a kir. bírósághoz való áttételét rendelte el. Ezen intézkedés folytán a tornai kir. járásbíróság 1900. évi