A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 47. szám - Közvetett- és szolgabirtok. Kritikai tanulmány a német polgári törvénykönyv és a magyar általános polgári törvénykönyv tervezete alapján. (2. r.)

A JOG 341 Csak kuriózumkép említem, hogy a Kúria (88. nov. 23. 5,593. D. XXIII. Márkus I. köt. 14. 1.) egyik ítéletében előfordul oly gyanús fordulat — a felperes nem igazolta azon döntő tényt, hogy a hídon az átjárást oly célzattal gyakorolta, — de evidens, hogy itt a vita nem az animus léte, vagy nemlétének igazolása, hanem akörül forgott, valódi vagy álbirtok, illetve praecarium forog-e fenn ? J hering tana korlátlan diadalra jutott a német polg. törvénykönyvben. Elmélete az animusról teljesen adoptáltatott. Téved azonban \V e n dt («Der mittelbare Besitz des bürgerlichen Gesetzbuches* — Archív für civilistische Praxis. 87. köt. 41. 1), ha azt állítja, hogy a német polgári törvénykönyv az animust teljesen kiküszöbölte. A német polg. törvénykönyv és J hering álláspontja teljesen azonos. Félreismerése J hering tanainak, ha azt tételezzük fel róla, hogy]ő az animust teljesen kiküszöbölni kívánta ; ellenkezőleg, mint fentebb jeleztük, ő az animust nemcsak a birtokoláshoz, de a birlaláshoz is feltétlenül szükségesnek tartotta, csak egyrangu koordinált kelléknek, amely mint ilyen önálló igazolásra szorulna, — nem tekintette. Hogy a német polg. törvénykönyv emez álláspontját elfogadta, evidens a II bizottság jegyzőkönyveiből : «Die Erlangung der thatsáchlichen Gewalt ist, wenn man dieses Erforderniss richtig auffasst, oh ne einen darauf gerich téten W i 11 e n nicht möglich», továbbá: « Alléin es müsse darán festgehalten werden, dass es sich nicht empfehle. das Vorhandensein eines auf die Erlangung der thatsáchlichen Gewalt gerichteten W i 11 e n s im Gesetz als Erfordern i ss des Besitzerwerbes aufzustellen. Diese Aufstellung sei in den zahlreichen Fallen entbehrlich, ín denen nach Lage der Sache die Herstellung der thatsáchlichen Gewalt ohne einen darauf gerichteten Willen nicht möglich sei, und für die Falle bedenklich, in denen ein Erwerbswille desjenigen, welcherden possessorischen Schutz erlangen müsse, nur mit Hülfe willkürlicher Annahmen und Fiktionen zu konstruiren seb, és «In Betracht komme auch, dass die Aufstellung jenes Erfordernisses den Richter dazu verleiten könnte, an den B eweis des Willens Anforderungenzu stellen, durch derén Unerfüllbarkeit ein sachlich begründeter Besitzanspruch undurchführbar \vürde». (Protokolle zu dem Entwurfe des bürgerlichen Gesetzbuchs. III. köt. 30. és 3í. 1.) Vagyis bár a német polg. törvénykönyv (854. §.) és a tervezet (505 — 509. §-ai) az animust, mint koordinált tényezőt nem emiitik. kifejezetten ki nem emelik, azt a birtokszerzésnél mellőzhetőnek nem tartják. Nevezzük a corpust «c»-nek. az animust »a»-nak, a birtokot (a birtoklást) a possessiot — «p»-nek, a birlalást — detentiót — «d»-nek. Akkor J h e r ing szerint: p = c + a. Mihelyt ezen külső tényálladék. a corpus az animustól kisérve. attól áthatva létesül, már birtok keletkezik, hacsak nem létezik egy n e m 1 e g e s, tételes, törvényes ok amely a birtokot, a possessiot, birlalássá — detentióvá — mintegy degradálja. Vagyis J h e r i n g szerint: d = c -\- a — n Ezen «n» azon nemleges, tételes tényező, mely ezen degradáiást okozza. Ellenben S a v i g n y tanítása szerint: d =c -|~ a. az (egyszerű) animus possidendi a corpussal együtt csak detentiót eredményez"; ahhoz, hogy a detentio possessióvá emelkedjék, az animus sajátszerű, differenciált minősítése, az animus possidendi bizonyos fokozása szükséges. Ami tehát S a v i g n y szerint a detentiót a possessiótól megkülönbözteti, az az animus belső minősítésében rejlik. Nevezzük ezen superplust, amelyet az egyszerű animushoz hozzá kell adni, «a»-nak, akkor S a vi g n y szerint: d= c+a p = c-\- a -j- a S a v i g n y szerint tehát a -j- c csak detentiót ad, ha ehhez hozzájárul még az animus fokozódása, az x, csak akkor emelkedik fel a detentio possessióvá ("Folytatás következik.) ~Beíföíd7~ Országos ügyvédgyüles. (Előértekezlet az ügyvédi körben.) A budapesti ügyvédi kar tagjai, f. hó 20-án folytatólagos értekezletet tartottak az ügyvédi kör helyiségeiben, hogy megvitassák az orsz. ügyvédgyülés napirendjére kitűzött s az ügyvédséget érdeklő fontosabb kérdéseket (bifurcatio, numerus clausus). Az értekezlet elnöke Szivá k Imre dr. orsz. képviselő volt, jegyzője Rác Dezső dr. Elnök megnyitva az értekezletet, tudatta, hogy az elmúlt értekezlet eredményérő! s lefolyásáról jelentést tett az igazságügyminiszternek is, aki érdeklődéssel halgatta meg ezt a jelentést. Következett az orsz. ügyvédgyülés I. pontjának : állásfoglalás a polgári perrendtartásnak az ügyvédi képviseletet érintő intézkedései tárgyában — tárgyalása. Az első fölszólaló B aracs Marcell dr. volt, aki az uj perrendtartás életbeléptetésével kapcsolatban óhajtandónak tartja, hogy az orsz. ügyvédgyülés az ügyvédi rendtartás reformját megsürgesse. Erre vonatkozóiaga következő határozatijavaslatot nyújtott be.^Mondja ki az ügyvédgyülés: Tekintettel arra, hogy az uj peres eljárásnak a gyakorlatba átültetése csak egy életerős ügyvédi karnak hathatós közreműködése mellett lesz sikeresen eszközölhető, viszont azonban az uj peres eljárás, a mai ügyvédi rendtartás mellett, az ügyvédi karnak amúgy is megrendült anyagi és erkölcsi létföltételeit még súlyosabban befolyásolná, az orsz. ügyvédgyülés az ügyvédi rendtartás reformját, mint a köz- és ügyvédi érdekből egyaránt eLdázhatlanul szükségest, megsürgeti. Hozzászóltak még t tárgyhoz: S o mo gy i Miksa dr., B a 1 o g Arnold dr., Visontai Soma dr., P o 1 1 á k Illés dr , S t e r n Salamon dr. és F r a n k Sala dr. B a r a c s dr., Füredi Mór dr. — Következett az országos ügyvédgyülés napirendjének második pontjaj cmily módon és mily eszközökkel tehető az igazságszolgáltatás a szegényebb sorsú nép részére hozzáférhetőbbé és olcsóbbá? Első felszólaló Ödönfy Miksa dr. volt. Véleménye szerint a bélyeg- és illetékbevételek többlete mellőzhetővé teszi a kisebb perek bélyegkötelezettségét. Földes Árpád dr. mellékesnek tartja a bélyegdolgot. Kened i Géza dr. szerint a szegény ember igazságkeresetét meg kell könnyíteni, de vigyázni kell, hogy ne méltatlanok jussanak a kedvezményhez. Kálosy József felszólalása után elnök indítványára elhatározta az értekezlet, hogy miután e tárgyban Rottenberg Márton fog előadást tartani az ügyvédgyülésen, a kérdést ott fogják megvitatni. A harmadik pontnál, az ügyvédi nyugdíj kérdésénél S t e r n Samu dr. szólalt föl, hogy ez irányban indítványt tegyen, megjegyezve, hogy az értekezlet az ügyvédi nyugdíjintézetet múlhatatlanul szükségesnek tartja. Az ügyvédi kongresszus IV-dik legérdekesebb tárgyánál az ügyvédség szervezeti változtatásának kérdésénél, amelynek keretében a «numerus clausus* és a «bifurcativ» tárgyaltatott, igen érdekes és tartalmas vita indult meg az értekezlet tagjai közt. Poll ák Illés, aki a kongresszuson is előadója lesz ezen témának, a külföldi és hazai viszonyok alapos ismertetése után a «numerus clausus» álláspontjára helyezkedik, de a kérdés részletes megoldását a kongresszusból kiküldendő bizottsághoz kívánja utalni. Kenedi Géza fejtegeti ezek után a kérdés óriási szociális és igazságügyi fontosságát s szabad kérdéssé kéri nyilváníttatni a kongresszus számára. Fried Vilmos a numerus clausus mellett való erélyes állásfoglalást ajánl az értekezletnek. Visontai Soma, Stern Sámuel és Reik Ferenc dr. hozzászólása után, akik mindannyian a szabad ügyvédség elvi álláspontjára helyezkedtek: Szivák elnök összegezi a vitatkozás eredményét és az értekezlet ezen resumé behatása alatt egyértelmüleg azt határozza, hogy nem kiván prájudikálni ezen kérdésben a kongreszszusi vitatkozásnak és az előadó azon indítványához, hogy a kérdés kiküldendő bizottsághoz utasittassék, az értekezlet hozzájárul. Ezután az értekezlet a maga kebeléből bizottságot küldött ki a két ülésében hozott határozatoknak megszövegezésére. Szivák Imre értekezleti elnökön és Rác Dezső dr jegyzőn kivül kiküldetnek: Visontai Soma, P o 1 1 á k Illés, B a r a cs Marcell, Somogyi Miksa, Fried Vilmos, Kenedi Géza, K á 1 1 o si József és Stern Sámuel. A Magyar Jogászegylet f. hó 16-án Kö r ny ei Ede dr. ügyvéd elnöklete alatt tartott teljes ülésében, R e i c h a r d Zsig mond dr. tszéki biró: Javaslatok a büntető törvénykönyv módositásatárgyában cimen tartott előadást. Előadó kiindulva abból, hogy reformra a Btk. kiválósága mellett is szükség van, kijelenti, hogy a nk. büntetőjogi egyesület eszméit igyekszik javaslatában kifejezésre juttatni. A főelv a büntetés individualizációja s e téren a reform főleg abban álljon, hogy alkalmi bűntetteseknél enyhít, megrögzötteknél súlyosbít ; a bírónak a büntetés kiszabása terén rendkívül na^y szabadságot enged s e részben utal a sommás törvényre, amely a birói szabad mérlegelés kiterjesztésével csak kedvező eredményeket tud fölmutatni. Mai rendszerünk egyik legnagyobb hibájának tartja a rövidtartamu szabadságvesztés büntetést, amely célt téveszt ugy a még nem romlott, mint a már romlott egyéneknél. Helyette két intézményt ajánl, u. m. 1. a föltételes elitélést, amelyet 6 hó-, napi fogháznál enyhébb büntetés helyett kiván alkalmazni olykép, hogy a tettes a büntetést utólag köteles kiállani, ha öt éven belül újra büntetendő cselekményt követ el ; 2. a közmunkát