A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 46. szám - Közvetett- és szolgabirtok. (1. r.)

A JOG 331 dók.» A 390. §. 2. bekezdése pedig: <a felebbezőnek meg kell világosan jelölnie azt is, hogy a felebbezést mily semmiségi ok miatt használja; ezt azonban afelebbezés indokolásában is megteheti. Ami nagyon természetes is, mert hiszen az indokolás a felebbezésnek épp ugy, mint a semmiségi panasznak kiegészitő része, ami tehát benne van az indokolásban, az benne van a semmiségi panaszban is; éppen azért nem lehet uj, elkésett dolognak tekinteni. Ezt erősitik meg a 430. végszavai is. melyek szerint «a 391, §-ban körülirt eljárásnak nincs helye». Ebből ugyanis a következő világlik ki: azt, hogy a semmiségi panaszban semmiségi ok megjelöltetett-e vagy sem, csak akkor lehet vizsgálni, mikor már az indokolás is beérkezett, mikor tehát az egész semmiségi panasz a bíróság előtt áll. És csak ha akkor sincs egyetlen egy semmiségi ok se megjelölve, lehet helye visszautasításnak a 391. §-ban körülirt eljárás mellőzésével. Nem lesz érdektelen itt fontolóra venni a 434. §. 3. bekezdését is. mely azt mondja, hogy: «a semmiségi ok megjelölése nélkül használt semmiségi panaszt és indokolását a kir. Kúria visszautasítja, a Nem a legszerencsésebb fogalmazás ugyan, de mivel az indokolást külön visszautasítani nem lehet, ez még se jelenthet egyebet, mint azt, hogy a semmiségi okok megjelölése az indokolásban is helyt foghat. Ügyetlenül ugyan, de mégis határozottan ezt fejezi itt ki a törvényhozó, mert máskép az indokolás felemlitésének itt éppen semmi értelme se lenne s igy, bár a tömörség a világosság rovására megy, mégis kétségtelen, hogy i 11 «a semmiségi ok megjelölése nélkül használta jelző az indokolásra is vonatkozik és ennélfogva csak az oly semmiségi panaszt kivánta visszautasitandónak nyilvánítani a törvényhozó, melynek indokolásában sincs semmiségi ok megjelölve. Nemcsak, hogy nem magyarázható ki a Kúria itt tárgyalt gondolkodásmódja a törvényből, hanem azzal egyenesen ellenkezik. Azt pedig mondanunk se kell. hogy mennyire útjában áll az anyagi igazság kiderítésének. (Pedig a főcél talán mégis csak ez volna!) És szüli mindezt az az ártatlannak tetsző körülmény, hogy a Kúria tévesen nem tesz különbséget semmiségi panasz bejelentése és semmiségi okok megjelölése között; hanem az utóbbit ugy kezeli, mintha az megannyi külön semmiségi panaszt alkotna. Közvetett- és szolgabirtok. Kritikai tanulmány a német polgári törvénykönyv és a magyar általános polgári törvénykönyv tervezete alapján. Irta KLEIN EDE dr. ügyvéd. Szepsiben. A német birtokjog legérdekesebb két intézménye a (4<özvetetto és a «szclgabirtok.» Generatio spontanea, (•<Archigonie»,)— Bastian Charlenergia. De ezt a körülményt, amely ellentmond elméletemnek, rendkívüli intelligenciájával magyarázom, amely hatalmas izomerejével egyetemben (ez is a született gonosztevők sajátja) hathatósabb oltalmazója volt minden szentnél Ez a bámulatos intelligenciája sugallotta neki. hogy szeretők tartása veszedelmessé válhatik reá és ez birta rá, hogy a nőkön kívül tartózkodjék a bortól is, holott veleszületett ösztönei ellenállhatatlanul vonták Bacchus és Venus oltáraihoz. Finom értelme fejlesztette ki annyira szimatát, hogy rögtön megérezte, mihelyest valamelyik cinkostársa áruláson törte a fejét. Ilyenkor azután bámulatos ügyességgel tudott menekülni mindig a kivetett hálóból, vagy a már-már bizonyos börtöntől. Kétségtelenü ez a fejlett értelme segítette abban is. hogy olyan kémrendszerrel tudta körülvenni magát, amely különb és megbízhatóbb volt az olasz diplomáciáénál is. Kémei segítségével nemcsak magát mentette meg sokszor a kormány üldözése elől. de állandóan megoltalmazva tartotta a falusi telkes gazdákat is rablás és gyilkosság ellen, ugy hogy hatása alatta Calabriában elkövetett gonosztettek száma 50 százalékkal csökkent meg. Természetes, hogy a parasztnép, mely oltalmazóját tisztelte benne, hasonló ragaszkodással csüngött rajta s védelmébe vette, amennyire telt tőle, a kormány üldözései ellen, sőt ugy hallik, petíciót is szándékoznak az országgyűlés eié terjeszteni, amelyben Musolino szabadonbocsátását kérik majd. Ez is Musolino müve. Az ő nagy intelligenciájával volt csak lehetséges akkora népszerűségre szert tenni, amely már a rajongással határos. ton dr. ellenére — nem létezik, nem létezik a jog terén sem. A Mayer-Joul e-H elmhol^t z-féle cerő állandóságának)) magasztos törvénye itt is érvényesül, amint azt E ö t v ö s Károly utolérhetetlen zamatosságu magyarságával bámulatra méltó luciditással körülírja : aSemmi sincs, ami már meg ne lett volna és semmi sem vész el, ami már megvolt, csak fejlődik, izmosodik, módosul és gazdagabbá válik.» Így a közvetett- és a szolgabirtok sem újdonatúj, eredeti jogi conceptio. A szolgabirtok gyökérszálai egészen az ősrómai «domus»-ba vezetnek vissza, a közvetett birtok forrása pedig az ős-germán «Hebbende brukende ledigliche Gewere.» I, A Szolgabirtok. (I)iener-Besitz.) A német I. javaslat ezen intézményt még teljesen nélkülözte. Fölvétele a német polg. törvénykönyvbe J h e r i n g tekintélyének számlájára irandó. J h e r i n g ugyanis az I. javaslat idevonatkozó bírálatában felvetette a következő jogesetet:J) Az uraság fürdőbe utazik, a lakást cselédjének gondjaira bízza. Oregeste hazaérkezik, a cseléd — lehet, mert társainak estélyt rendez — az uraságot be nem ereszti. Ha az a házat lakatossal kinyittatja, tilos önhatalmat követne el. Avagy inasának egy szobát enged át használatra, de vendége érkezvén, azt a látogatás idejére a szolga lakásába, a szolgát pedig egy padlásszobába kívánja elhelyezni. Ha e kilakoltatás a szolga ellenkezése ellenére megtörténnék, az ur itt is tilos önhatalmat követne el. így azon következtetésre jut J h e r i n g, hogy a római detentio fogalmát semmiféle törvénykönyv nem nélkülözheti. A 2. bizottság megszívlelte ezer. intést (Protokolle 180. Dr. Achilles III. köt. 31. és köv. 1.) és igy keletkezett a német polg. törvénykönyv 855. §-a : «Übt Jemand die thatsac liche Gewalt über eine Sache für einen Anderen in des sen Haushalt oder Erwerbsgescháft oder in einem ahnlicln Verhaltniss aus, vermöge dessen er den sich auf die Sache beziehenden Weisungen des Anderen Folge zu leisten hat, so ist nur der Andere Besitzer» — mely a tervezet 510. §-ának mintául szolgált. Ha a német polg. törvénykönyv 855, és a tervezet 510. §-át átérteni akarjuk, múlhatatlanul szükséges, hogy a detentio fogalmát megismerjük még pedig azon alakban, amint azt J hering birtokelmélete konstruálta. ' Más hid azok megértéséhez nem vezet. Mi a detentio ? Ezen kérdés elől ki nem térhetünk. Mért birtokos a rabló és tolvaj, a bérlő, haszonbérlő pedig nem ; mért részesül a záloghitelező birtokvédemben, mig az a comodatariustól megtagadtatik ? A (cidevant) uralkodó S a v i g n y—P u c h t a— A i n d t s— W i n d s c h e i d-féle birtoktan e kérdéseket megoldani nem birta, ez okozta a csődjét. Az ősrómai ház szervezete azon alapult, hogy abban csak egy jogosult létezett és létezhetett, a «pater familias». Kizárólagos jogosultságával más családtag joga meg nem fért. A családtag (gyermek, rabszolga stb.) tehát nem bírt kereseti joggal sem a «háziur», se családtag, se más harmadik személy ellen, ami jogilag egyenlő azzal, hogy a birtok tőle megtagadtatott. Ez által a háziúr birtokszerzésének eszközévé, mintegy meghosszabbított kezévé vált. A családtag tartja ugyan fizikailag a dolgot, de ő nem birtokol, mert nem birtokolhat, igy tehát birtokosnak csak a birtokfőnök-) tekinthető és éppen a birtokfőnök érdekében tagadtatik meg tőle a birtok; ő birlal, hogy a birtokfőnök birtokoljon. A római ház tehát — mint látjuk— őshona a detentiónak és mint ilyen a római nemzeti felfogás ős fogalmaihoz tartozik. Ezen úgynevezett házi birlalási viszony azután átvitetett a szerződéses viszonyokra a következő fejlődési folyamat szerint. A birlalásra alkalmazásban volt nyelvtani kifejezések : «naturalis possessio» és «in possessione esse.» Az előbbi inkább a viszony nemleges oldalát, hogy a családtag nem birtokol, utóbbi pedig tevőleges oldalát fejezi ki. És ez rá is mutat az átmenet módjára, az evolutio mikéntjére. ') Jhering cDer Besitzwilje» 503. 1. :) így vélem a Jhering alkotta «Besitzherr» szót, mely a tervezet joga szerint is aktuális jelentőséggel bir, lefordíthatni. 1