A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 42. szám - Perjogi kérdések tekintettel az uj perrendi javaslatra

A JOG 299 De nem helyes aztJn az ebből kifejlődött és a törvény szellemevei, a törvényhozó akaratával, de sőt a törvény világos rendelkezéseivel is ellenkező az a kifejlődött gyakorlat, hogy az idézési kérelemben nincs semmi, vagy csak felette hézagos tényállítás, a szóbeli tárgyalásról felvett jegyzőkönyvben meg az foglaltatik, hogy felperes keresetét az Írásbelivel egyezően adta elő. Visszatérve tárgyunkra, ismételjük, hogy a tényalap előadásának hely-, időrendszerintinek és szabatosnak kell lennie. A hely, azaz a jogalapitó tény keletkezési helyének a megjelölése azért szükséges, mert ezzel a helyi illetékesség kérdésének az alapja van letéve. Az időpontok év, hó és nap szerinti meghatározása szükséges azért, mert ez a jogalkotó tényt precizirozza; mert az igény esedékes, elévült, illetve el nem évült volta ebből tűnik ki. Maga a jogszerző, jogalapitó tény pedig agy amint történt, kimerítően, de mégis világosan, könnyen érthetően és szabatosan adandó elő. Mennél több időt és gondot fordit valaki a kereset tényalapjának az idézési kérelemben való megszerkesztésére, avagy a szóbeli tárgyaláson való kimerítő rendszeres előadására és jegyzőkönyvbe vételére, annál kevesebb dolga és gondja lesz a per folyamán, és az óhajtva várt kedvező eredmény annál bizonyosabb. A kereset joga'apja azon anyagi jogszabály, törvény, rendelet vagy jogszokás megjelölése, amelynek erejénél fogva a tényalapban előadott történet, jogalkotó tény alapján, a fellépő felperes igényének birói uton leendő kikényszerítését kérheti. Vagyis az alkalmaztatni óhajtott anyagi jogszabály idézése. A gyakorlatban csak felette ritkán találkozunk oly keresettel, amelyben a jogalap is meg van jelölve. Oka ennek részben ?z, hogy a bírónak idézés nélkül is ismernie kell az anyagi jogszabályt, részben meg az, hogy a jogalap sok esetben felette könnyű és egyszerű. Legtöbb oka azonban abban keresendő, hogy anyagi polgári törvénykönyvünk nincs. A helyesen szerkesztett keresetből azonban az alkalmazandó anyagi jogszabály felhívásának sohase volna szabad hiányoznia. Nem főleg azért, mert a fellépő felperes ugyan a jogalkotó tény alapján, de rrindig csakis az anyagi jogszabály erejénél fogva kérhet valamit. A felperes követelheti a bírótól, mikép az általa felsorolt jogalkotó tényekre az ügy eldöntésénél az anyagi jogszabályt helyesen alkalmazza, s helytelenül ne mellőzze. Ha p;dig a biró az anyagi jogszabályt az ügy elbírálásánál helytelenül alkalmazza vagy mellőzi, akkor perorvoslattal élhet. Nyilvánvaló ebből, hogy amennyiben azt akarja, mikép a biró az anyagi jogszabályt helyesen alkalmazza és helytelelenül ne mellőzze : azt meg is kell jelölnie. Vagy legalább is saját érdekében célszerű megjelölnie. A k e r e s et i k é r e 1 e rr:, p e t i t u m. A kérelemnek két főkelléke van: rövid és határozott legyen. Ne terjedjen többre/ mint ami a jogalkotó tény alapján, az anyagi jogszabálynál fogva a fellépő felet megilleti. Hogy teljesíthető s ekként a hozandó ítélet végrehajtható legyen. Hogy a helyesen szerkesztett keresetnek mind e három alkatrészt magában kell foglalnia, és hogy ezen három alkatrésznek egymást teljesen és tökéletesen fednie kell, ennek a megvilágítására szolgáljanak a következő példák. 1. Kereset. Szegeden, 1899 május 1-én kölcsön adtam N.-nek 500 koronát. Kiköttetett, hogy azt 1900 január 1-én Budapesten vissza fizeti. De nem fizette vissza. Anyagi jogszabály, hogy a kölcsönvevő a kölcsön vett összeget a lejáratkor vissza fizetni tartozik és hogy a lejárattól köteles törvényes kamatot fizetni. Kérem őt ezek alapján 500 K. kölcsöntőke, 1900 jan. 1-től 5% kamatai és a perköltségekben marasztalni. itt a három alkatrész fedi egymást, a tényalap szerint a lejárt kölcsön 500 K, a jogalap vagyis anyagi jogszabály szerint a lejárt kölcsön vissza fizetendő, s a lejárattól utána késedelmi kamat fizetendő, kikötés híján a törvényes kamatláb szerint. A kérelemben pedig felperes nem követel többet, mint ami őt a tényalapon az anyagi jogszabály erejénél fogva megilleti: 2. Kceset. Szegeden, 1899 május 1-én kártyán nyertem N.-től 400 koronát, atvesztes azonban nem fizetett, hanem kötelezte magát, mikép ezen 400 koronát, 1900 jan. 1-én Budapestenjnegfizeti. Anyagi jogszabály, hogy az, aki valamely pénzösszeg fizetésére magát kötelezte, azt a lejárat után törvényes kamataival együtt megfizttni köteles. Kérem őt 500 K tőke és ennek 1900 január 1-től 8% kamatainak a megfizetésében marasztalni. Itt a kereset három alkatrésze közül egyik se fedi a másikat. A jogalap nem fedi a tényalapot, mert a tiltott szerencsejátékból eredő követelések birói uton nem érvényesíthetők, s így nyilvánvaló, hogy az alkalmaztatni kért anyagi jogszabály nem helyes. A tényalap szintén nem fedi a kérelmet, mert a tényalapban 400 K, a kérelemben ellenben 500 K.-ról van szó. De, eltekintve attól hogy a felhívott anyagi jogszabály nem helyes, nem fedi a kérelmet a jogalap se, mert a jogalap szerint nem szerződési kikötés, hanem a törvénynél fogva járna kamat, a törvényes kamat azonban nem 8»/o, hanem 5°/0Azt, hogy a három alkatrésznek egy keresetből lenne szabad hiányoznia, már e két példa is kellőleg megvilágítja. Tapasztaljuk azonban a mindennapi életben, hogy a beérkezett keresetekből emez alkatrészek egyike vagy másika, igen gyakran pedig nemcsak egy, de a tényalap és jogalap teljesen hiányzik és csupán a kérelmi részből áll az egész kereset. Sok esetben pedig még a kérelem sem elég világos vagy nem eléggé határozott A sommás eljárást tartva szem előtt, az 1893 : XVIII tc. 2l>. §-a értelmében a felperes az idézéssel közölt kereset tartalmához nincs kötve, tehát a kereset szóbeli előadásakor és a 31. §-a értelmében az alperesi érdemleges ellenkérelem előterjesztéséig keresetét megváltoztathatja és kiegészítheti. Azonban a szóbelileg előterjesztett és az Írásbelitől esetleg eltérő keresetnek a fent vázolt három alkotórésszel szintén bírnia kell. Mégis az az eset, midőn a szóbelileg előterjesztett és az Írásbelitől eltérő kereset a fenti három kellékkel birna, oly ritka, hogy szinte alig fordul elő. Úgyde a pernek alapja a kereset. «Actio regulát judicem et partes,» ez szabályozza, ez köti a feleket és a birót egyaránt. A pernek a kere setben és az ellenkérelemben határolt mederben kell lefolynia. Ha nincs szabályszerüleg feltett kereset, akkor a felperes fegyver nélkül megy a harcba, az alperes láthatatlan ellenség ellen küzd, a biró meg sötétben tévelyeg, a meghozott ítélet pedig olyan, mint a szerencsekerékből kihúzott szám ; lehet kedvező a felperesre vagy az alperesre ; de nem az, aminek lennie kellene, nem elbírálása a vitássá vált jogviszonynak. Nem pedig azért, mert az, hogy mi a vitás, hogy felperes mi alapon, mit követel, meg se lett, mert meg se lehetett állapítva. Ha már fel, eres keresetét rásbeli beadványában az 1868: LIV. t.-c, 64. §-a illetve az 1893: XVIII. t.-c. 15. §-a rendeletének megfelelőleg meg nem szerkesztette, a bírónak kötelessége lett volna a S. E. T. 35., 37., és 38. §§-ai értelmében felperest a kereset tényalapja, jogalapja és a szabatos kérelem előadására szoritani. Látjuk azonban a gyakorlati életben, s állításunkat a perek legnagyobb része bizonyítja, hogy az egyes biró a legtöbb esetben csak annyit vesz a tárgyalási jegyzőkönyvbe, hogy : «felperes keresetét az írásbelivel egyezően adta elő!» Ha már most mind ez ideig nincs a kereset szabatosan feltéve, mi ezek után a biró teendője ? A S E. T. 121. §. 6. pontja azt rendeli, hegy az ítélet indokolásának magában kell foglalni a tényállást, a kereset és ellenkérelem kiemelésével. Az ítélet technikájáról: befejező és az »Itélet« címe alatt hozandó közleményünkben bővebben óhajtunk szólani. Itt csak a következők megjegyzésére szorítkozunk. Igaz ugyan, hogy a felperesnek az írásban avagy esetleg szóval előterjesztett keresetében a jogalapitó tényeket fel kell sorolnia ; azonban a legelőrelátóbb gondosság s a legalaposabb munkásság se képes arra, hogy az alperes védelmének előterjesztése előtt a jogalapitó tényeket mindenkor kimerítően a legkisebb szükséges részletig felsorolhassa. Mert ugyanis a jogalkotó tények sorozatának egyes jelentéktelennek látszó részletei a legtöbb esetben elhagyhatók. Ha azonban az alperes a keresetre előterjesztett védelmében valamely ilyen — a felperes által jelentéktelennek tartott — eseményt tol előtérbe : ez a bíró által tisztázandó. Az 1*