A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 40. szám - Fegyelmi eljárás és vizsgálat a budapesti tözsdebiróság ellen

286 A JOG már önállóan, bár még a régi szabályok alapján engedélyezett szabadalmakat. Az önállóság e két első évében már is lér.yegés haladás tapasztalható, a mit a következő számok fejeznek ki: 1894-ben 1,510, 1895-ben 2,604 külföldi találmányra engedélyezett a ktreskedelemügyi miniszter szabadalmat. Az 1895. XXXVII. t.-cikk alapján működő szabadalmi hivatal a következő tanulságos, de már valamivel részletesebb kimutatás arányában ac'ott sz?bída!rrakat fennállása ekő öt évében. Magyar Osztrák Német Más államMagyar beli t a 1 á 1 mán y r a Összesen 1896-ban 234 313 564 338 1,449 1897-ben 591 615 1,151 916 3,276 1898-ban 643 638 1,280 920 3,481 1899 ben 741 575 1,369 842 3,527 1900-ban 636 376 1,123 803 2,938 együtt: 2,848 •2,517 5,487 3,819 14,671 E táblázat szerint tehát az eddigelé megadott szabadalom közül 11,823-at külföldiek kérték. Azt is látni e táblázatból, hogy a németországi szabadalomkérők száma az osztrákokéhoz képest jóval több mint kétannyi. Pénzügyi eredmény. Anyagi és államgazdasági szempontból a szabadalmi ügyek kezelése előnyösnek mutatkozott; álljon itt a következő eredmény, melyből a fillérek, mint lényegtelenek, elhagyattak: 1896. évi bevételek: 354,510 költségek: 211,815 fölösleg: 142,695 K. 1897. « « 497,755 « 287,600 « 210,154 « 1898. c c 523,614 « 269,629 « 253,985 « 1899. « f 615,509 « 300,258 * 315,251 « 1900. < « 660,042 « 327,103 « 332,939 « öt évi bevételek: 2.651,430 költségek. 1.396,405 fölösleg: 1.255,025 K Ezen kimutatásból kitűnik azon nem várt eredmény, hogy a m. kir. szabadalmi hivatal bevételei nemcsak, hogy fedezik annak kiadásait, de a kincstárnak is tetemes jövedelmet biztosítanak. Az ügyforgalom: A szabadalmi hivatal működéséről képet nyújtandó, álljanak itt a következő adatok. A lefolyt öt év alatt a hivatal tárgyalt 18,014 találmányi bejelentést; megadott 14,671 szabadalmat; nyilvános szóbeli tárgyaláson elintézett 377 fölszólalást a szabadalom megadása ellen; a kereskedelmi rendes eljárás szabályai szerint tárgyalt keresetekben Ítélettel elintézett 47 pörös ügyet; megjelölt szabadalmak terjedelmének megállapítása iránt indított keresetek tárgyalása során, nyilvános szóbeli tárgyaláson hozott határozattal elintézett 26 keresetet; nyilvános ülésen határozattal hozott 52 fölebbviteli esetben; egyáltalában nyilvános vagy nem nyilvános ülésben, szóbeli tárgyaláson vagy egyszerű ügyiratos előadással elintézett 88,248 ügyszámot. Ez utóbbi számban foglaltatik legalább is 33,000 olyan ügydarab, amelyet ülésben tárgyalt a hivatal valamelyik bejelentési vagy birói osztálya. Magyarország államiságának feltüntetése. Több eszköz áll a szabadalmi hivatalnak rendelkezésére, amelylyel amellett, hogy működéséről a külföldet állandóan értesiti, egyúttal Magyarország államiságát is tolja állandóan előtérbe a hiányosan tájékozott külföld elé. Az egyik eszköz a szabadalmi hivatal hivatalos lapja mely két nyelven jelenik meg hetenként, úgymint magyarul «Szabadalmi Közlöny* és horvátul «Povlastiüni Vjestnik* címe alatt, mely lap nemhivatalos részében kezdettől fogva a külföldi szabadalmi statisztikát, a külföldi szabadaimi törvényeket, nevezetesen a németországi, osztrák, orosz- és finnországi szabadalmi ujabb törvényeket közli és ujabb időben a szabadalmi és védjegyügyekben külföldön hozott határozatokat is hozza. A másik eszköz az egyenkint nyomtatásban megjelenő «Szabadalmi leírások* amelyekről a mai napig körülbelül 14,700 találmányi szabadalomra vonatkozó, többnyire rajzokkal is kiegészített leírás került ki sajtó alól, amelyek nemcsak a hazai hatóságoknak, kereskedelmi- es iparhatóságoknak és ipari tanintézeteknek járnak hivatalból, hanem egyúttal az összes szabadalmi hivataloknak is megküldetnek. — Végre a berni nemzetközi hivatal által szerkesztett «Recueil Générale de la legislation et des traités concernant la propriété industrielle* és «La propriété industrielle* cimü havi közlönyben a szabadalmi tanács elnöke, mint rendes munkatárs szokta az összes, a magyar szabadalmi ügyekre vonatkozó törvényeket, rendeleteket, statisztikai kimutatásokat és fontosabb elvi határozatokat külön «Hongrie» rovat alatt közölni azzal a célzattal, hogy életjelt adjon a különálló magyar törvényhozásról és azon elkülönített ügymenetnek különvált kitüntetéséről, mely egyéb, más hasonló kimutatásokban még mindig «AutricheHongrie* egyesitelt cím alatt jelenik meg. De a külföldi szakkörök figyelmét sem kerülte el a szabadalmi hivatal berendezése; többen megtekintették a magyar hivatal működését, nevezetesen az osztrák szabadalmi hivatal elnöke az «Association internalionale pour la protection de la propriété industrielle» tagjai, kik 1897. évi októberben Bécsben kongresszusra összejővén, ezen alkalommal Budapestre rándultak és két napon a szabadalmi hivatalt látogatták, végre a svéd szabadalmi hivatal egy műszaki fó'tfezviselője, több németországi és svéd szabadalmi UgyVIVJavitott pénzkezelés. Az 1899. évi augusztus hó l-jétől kezdve a szabadalmi hivatal kebelében külön pénztár működik, melynek cime- «M. kir. szabadalmi állampénztár*. Ez teljesíti a koltsegvetésszerü bevételeket és kiadásokat. Két haszna van ez intézménynek Az első a közönség érdekét szolgálja, mert már most az érdekelt felek egy helyen találják a hivatalt is, meg a pénztárt is és nem kell nekik, olykor határidőhöz kötött valamelyik ügyükben, egyik városrészben a fizetést teljesíteni, és aztán a másik városrészbe sietve elvinni a nyugtatványnyal fölszerelt beadványukat iktatás végett, miközben megeshetik az is, hogy az nap az iktatástól elkésnek. A másik haszon pedig — ami egyrészről a szabadalmi jogszolgáltatás, másrészről pedig a kincstár érdekeit mozdítja elő — az, hogy a díjbevételeket különös szakavatottságu pénztári személyzet eszközli, mely nagyon jól tudja, milyen kellemetlenségek származhatnak abból, ha valamelyik fél nem jelöli meg .precíze azt a szabadalmat vagy azt a bejelentést, amely után a fizetést teljesíteni akarja; miért is ez a személyzet leggondosabban figyel arra, hogy a szabadalom vagy a bejelentés adatai minden kétséget kizáró módon közöltessenek a fizető fél részéről. A pénztár elnevezésében azért kellett ezt a szót, hogy «állampénztár» választani, mert a szabadalmi törvény 47. §-a határozottan kimondja, hogy a dijak az állampénztárba befizetendök. Védjegyügy. Addig is, mig a védjegyügy és a minta-ügy törvényes reformja életbe lépend és ez alkalommal ezen két ügybeni intézkedés is valószínűleg ugy, mint más államokban, szintén a szabadalmi hivatal ügyköréhez fog utaltatni, a kereskedelemügyiminiszter e célra megtette az előzetes lépest, midőn a védjegyügyünk ellátását és a szerzői jog nyilvántartását 1900. évi június hó 1-én olyformán tette át a szabadalmi hivatalhoz, hogy ez ügyekben a szabadalmi hivatal elnöke a miniszter megbízásából jár el és ugyanekkor helyezte át a szükséges segédszemélyzetet is a szabadalmi hivatalhoz. Szabadalmi ügyvivők. A szabadalmi törvény 28. §-a szerint a szabadalmi hivatal előtt a feleket csak hatóságilag jogosított szabadalmi ügyvivők és ügyvédek képviselhetik. A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1895. évi november hó 4-én 4,791. eln. sz. a. kiadott miniszteri rendelettel vizsgálati bizottság szerveztetett, mely a szabadalmi tanács elnökének elnöklete alatt eddig összesen 16 jelentkezőt vizsgált. E számból jelenleg miniszteri jogosítvány mellett 13-án tényleg működnek. A szabadalmi ügyvivőkre vonatkozólag a kereskedelemügyi miniszter 1898. évi 1,089. ker. min. elnöki szám alatt, 1899. évi május hó 10-én ujabb szabályzatot hagyott jóvá. A hites szabadalmi ügyvivők, működésüknek már négyéves ciklusa alatt is élénken érezték szükségét annak, hogy tapasztalataikat az ipari jogvédelem terén kellőképen érvényesithessék és hogy az ugy ügyvivőt, mint a szabadalmi védelmet kereső közönség mindennemű jogos igényeit kielégítő állapot megteremtéséhez hozzájárulhassanak. Ennélfogva megállapították «A. magyar hiteles ízabadalmi ügyvivők testület»-ét, melynek alapszabályát a m. kir. belügyminiszter ur 1900. évi március hó 21-én 28,722. sz. a. jóváhagyta. Ezen alapszabályok értelmében a testület célja az ügyvivői kar anyagi és erkölcsi érdekeinek előmozdítása és megvédése, a közönségnek szabadalmi ügyekben a hívatlan elemektől való megóvása és a testület tagjai között a kartársi viszony fentartása. A testület a kitűzött cél érdekében a m. hűes szabadalmi ügyvivőket egyesiti, közöttük az összetartást fentartja, megállapítja az elveket, melyek szerint a tagok a közönséggel és egymás közt érintkezzenek, a szabadalmi ügy terén előforduló kérdéseket megvitatja és tárgyalásait, valamint határozatait kizárólag szabadalmi ügyeknek szenteli és szaklapokban s napilapokban közzéteszi és mindenkor szem előtt tartja a közjó érdekeit. E testületben jelenleg 8 szabadalmi ügyvivő vesz részt. A hivatal helyisége és berendezése. A hivatal helyiségei a VII. kerületben, az Erzsébet-körút 19. számú házában vannak, ahol az I. emeleten elfoglalnak 1,031 m2 területet, a II. emeleten 242 m-'-t, a 111, emeleten 190 m2-t; a földszintén van elhelyezve a szabadalmi levéltár és az állampénztár egy 380 m2 területű utcai teremben. Az elfoglalt összes terület 1,910 m-\ A helyiségek majdnem mind világosak és hivatalos célokra alkalmasak. Három nagyobb terem a teljes és osztályi ülések számára van rendelve. (Közp. Ért.) Külföld. Külföldi judikatura. Váltó elfcgadványokrak álszemélyek nevében való beperesitése még az ezzel elérni szándékolt célra való tekintet nélkül, önmagában véve is ellenkezik az ügyvédnek az ügyvédi rendtartás által előirt kötelességeivel. (A becsi !(gf. itélc'tsik rriit ítPuí bíróság 1,384/lgCrv sz.) Ha a terhelt az ügyvédi kamara fegyelmi választmánya által ellene megtartott fegyelmi eljárás alatt mindennemű védekezést megtagadott, akkor oly tények és bizonyítékok, melyeket csak a felíolyamodásában hoz fel, tekintetbe nem veendr k. — Az ügyvédi gyakorlat felfüggesztését kimondó hetározat, amelyben