A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 38. szám - Az örökösödési eljárás némely hiányáró

A JOG Belföld A tudományegyetem megnyitása. Folyó hó 15-én nyitotta meg uj esztendejét az egyetem a szokásos Veni Sanctevel s az uj elöljárókat beiktató ünnepségekkel. A mise után az uj, diszes nagyteremben gyülekezett a közönség. Ott volt Wlassics Gyula kultuszminiszter is, akit az ifjúság lelkesen megéljenzett. Az első padsorokban foglaltak helyet Láng Lajos, Szily Kálmán, az Akadémia főtitkára, 11 o sv ay Lajos műegyetemi rektor, B e ö t h y Zsolt és Heinrich Gusztáv min. tanácsosok, Schwarz Gusztáv udvari tanácsos, P Thewre w k Emil, F a y e t László, Thanhoffer Károly, Hegedűs István, Kovács Gyula, Pertik Ottó, Ballagi Aladár, Király János, Balogh Jenő, H ő g y e s Endre egyetemi tanárok és mások. A régi egyetemi méltóságok: Kisfaludy Á. Béla mull évi rektor, Bókay Árpád, Breznay Béla, Medveczky Frigyes és M a r.i s k a Vilmos volt dékánok mögött ültek Vécsey Tamás dr., az uj rektor, Concha Győző, Demkó Béla és Klug N ndor uj dékánok. A régi rektor beszéde után, amelyben a mult év eseményeiről emlékezett meg, Vécsey Tamás dr. átvette a rektori jelvényeket és megtartotta székfoglaló beszédét. Sürü helyesléssel kisérte szavait a hallgatóság. Hangoztatta, hooy az egyetemtől meg kell kívánnunk, hogy buzgón fáradozzék a magyar szellemi felsőbbség kivívásán és elismertetésén, törekednie kell a magyar nemzeti tudományosság terjesztésére és előbbrevitelére. Nemcsak tudományt, hanem ideális gondolkoiist is kell hirdetni az egyetemen. Az egyetem lobogója meghajlik W 1 a s s i c s Gyula kultuszminiszter előtt, ak>, tulajdon szavai szerint, a maga hivatalos hatalmát nem használja a tanítási szabadság elnyomására, a kutatási és gondolatközlési szabadság korlátozására. Nevezetes az a nyilatkozata, hogy félteni kell a magyarosságot. Csakhogy ő a napi sajtót vádolja elsősorban, mint amely a magyaros szófüzést, a magyaros gondolkodást legjobban rontja. Mink azonban inkább azt hisszük, hogy a jogi sajtónak sokkal nagyobb része van a helyes magyar nyelvérzék megrontásában. Hanem az bizonyos, hogy nagyon elkelnének már azok a magyar nyelvtudományi előadások, amelyeket minden egyetemi karra nézve szükségeseknek mond az uj rektor. Beszédét igy végezte: Ahol a hit és jog, egészség és bölcseség oltárainál a tudománynak annyi fölkentje áldozik s annyi nemes példát ad a fiat Iságnak, mint egyetemünkön, ott elvárhatjuk, hogy a béke és a tudomány zavartalanul hkozzék szentelt csarnokainkban. Ez az én rektori reményem. A lelkiösmeretes vezetés: rektori elhatározásom. Ez az én ünnepies rektori fogadalmam. Concha Győző, az uj jogi dékán szólt ezután az ifjúsághoz, s különösen megszívlelendő dolgokot mondott a főiskolai tanulók politikai szerepléséről Az ifjúság részvétele a politikában, úgymond, fordított arányban áll a nemzetek szabadságával. PíIdája ennek Oroszország. A vallás és tudomány, a nemzeti és szabadelvű irány harcáról szólva, fejtegette a liberalizmus fogalmát, amely nélkül az egyetemi oktatás világa egy percre sem exisztálhat. Zajos éljenzés volt a válasz Concha beszédére s ezzel zárult az ünnepség. Külföld. Francia javaslat az ülőhelyekről. A francia kamara elfofogadta azt a törvényjavaslatot, mely az áruházakban, boltokban s az egyéb ilynemű helyiségekben alkalmazott nők pihenéséről intézkedik. A törvényt, valamint indokolását alább közöljük: 1. §. Az áruházakban, boltokban s egyéb ilynemű helyiségekben, melyekben női személyzet árucikkeket vagy egyél) tárgyakat kezel, vagy a közönségnek leiadásraj kinál, szükséges, hogy minden egyes ily teremben annyi ülöheiy legyen, ahány nő ott alkalmaztatik. 2. §. A jelen törvény végrehajtásának biztosítása az ipari felügyelők feladata; e célból tehát az 1. §-ban említett helyiségekbe nekik szabad bejárásuk van. A törvény (intézkedéseinekj megszegése az iparfelügyelők és iparfelügyelőnők (j;gyzőkönyvei) feljelentései alapján állapittatik meg, amelyek ellenkező bizonyíték hiányában hitelesek. A (jegyzőkönyvek) feljelentések két példányban készítendők el, egyik a rnegyefőnöknek küldendő, másik a törvényszéknek adandó át. A jelen törvény megszegésének megállapítása s ebből folyólag a kihágás megbüntetése az eddigi törvények keretében eszközlendő, ha azokon jelen törvény nem változtat. Osztrák kartelitörvénytervezet. A kartell-ügy tudvalevőleg valamennyi iparilag előrehaladottabb államban igen nagy jelentőségre tett szert. Ahol csak különös viszonyok, mint Angliában pl. a vámok hiánya, vagy ahol már létező törvényes rendelkezések, vagy a bíróságok gyakorlata azt fölöslegessé nem teszik, mindenütt foglalkoznak ma már e kérdés törvényhozási szabályozásával. A magyar kereskedelemügyi miniszter szintén tanulmány tárgyává tette e kérdést, s a kérdés tanulmányozásával megbízott dr. R á t h Zoltán kassai jogakadémiai tanár, kimerítő jelentést is tett már e tárgyban. Annál a szoros kapocsnál fogva azonban, amely hazánk és Ausztria gazdasága közt létezik, nem mutatkozott eddig célszerűnek részünkről egyoldalulag megtenni a döntő lépéseket a kartell-ügy törvényes rendezésére. Ily körülmények közt kettős érdekkel bír az a törvénytervezet, melyet az osztrák «lndustrie- und Landwirtschaftsrath» ott előterjesztett a kartellek szabályozása céljából. Az érdekes tervezetet alábbiakban ismertetjük. 1. §. Kartellek, illetőleg önálló vállalkozóknak oly célú egyesülései vagy kötelékei, hogy közös eljárással, különösen pedig a szabad versenynek egyetértőleg végbevitt korlátozás vagy megszüntetése által bizonyos áruk termelései — árbeszerzései — vagy fogyasztási viszonyaira döntőleg befolyjanak, e törvény határozmányai szerint állami felügyelet alá tartoznak. Állami felügyelet alá tartoznak azok a kartellek is, melyek bár külföldi székhelylyel, működésüket a belföldre is kiterjesztik, továbbá két vagy több belföldi kartell, továbbá belföldi és hasonló külföldi kartellek közt létrejött megegyezések. Ugyanezen állami felügyelet alá esnek a vállalkozók üzleti tevékenységük tekintetében, ha az általuk forgalomba hozott árukat a szabad verseny elől tényleg elvonják. Vájjon ily korlátozás megszüntetés, elvonás tényleg fenforog-e, efölött a körülmények megállapítása után akartell-tanács szabad belátása szerint határoz. Ha a szabad verseny elől való elvonás belföldi szabadalmon alapul, ugy az illető vállalkozók csak a szabadalmi jog lejárta után tartoznak az e törvény által megállapított állami felügyelet alá. Ha a szabad verseny elől való elvonás mintaoltalmon nyugszik, ugy annak tartama alatt nincs helye az állami felügyeletnek; épp ugy a védjegyoltalmat élvező vállalkozók sem tartoznak egyedül a védjegy miatt az e törvény szerinti állami felügyelet alá, hacsak a szabad versenyt más uton ki nem zárják az általuk forgalomba hozott áruk tekintetében. 2. §. A kartell jogérvényességéhez közjegyzőileg hitelesített alapszabályok szükségesek, amelyekből pontosan megállapítható a kartellmegegyezés tartalma, nevezetesen: 1. A kartell célja és eszközei. 2. A keresetág, és a kartelláit üzemek száma, neve (cége) és üiemképessége. 3. A tagok jogai és kötelességei, a megállapított bírságok és a tagok által nyújtandó egyéb kezességek. 4. A kartell székhelye; ha a főszékhely külföldön van, megjelölendő a belföldi ügyvezetőség, vagy képviselet székhelye. 5. Az üzletvezetés és kezelés főbb vonásaiban. 6. A képviselet kifelé. 7. Az időtartam, melyr: a kartell köttetett. 8. Netáni megállapodások a kartellből eredő viszályok kiegyenlítésére. 3- §• Oly kartellek tekintetében, melyek a jogérvényességükhöz az e törvény szerint kivánt bejelentéseket a kereskedelemügyi minisztérium és a kartell-lajstromnál megtették, az 1870. évi április 7-iki törvény (R. G. Bl. 43. sz.) 2. §-ának határozmányai, amennyiben azok a nevezett törvény 4. szakasza szerint az ármegállapodásokra is kiterjesztetnek, hatályukat vesztik. Egyebekben azonban az idézett törvény 2. §-ának határozmányai érvényben maradnak; megállapodásokat, ugy amint ott jelezvék, sem az alapszabályok,se valamely kartellhatározat (1. §.) nem hozhatnak. Az egyesületi ügy terén érvényes szabályok alkalmazását e törvény nem érinti. 4. §. A kartell-szabályok jogérvényessége a bejelentési kötelezettséghez van kötve. A kartell- s alapszabályok minden megváltoztatásához, — mihez különben szintén közjegyzői hitelesítés szükséges, — nevezetesen pedig egyes tagok be- vagy kilépéséhez, valamint a kartell felosztásához, jogérvénytelenség terhe mellett, szintén szükséges a bejelentés. A kartell-alapszabályokat, valamint módosításukat három hitelesített példányban kell a kereskedelemügyi miniszternél bemutatni. A kartell-alapszabályokat valamint módosításukat a bejelentés se teszi jogérvényessé, ha tartalmuk a 3. §-ban jelzett esettől eltekintve, ellenkezik a törvényekkel; e fölött a kereskedelemügyi miniszter határoz, kinek döntése ellen panasznak van helye a közigazgatási bírósághoz. A végleges határozat a kartelllajstromba feljegyzendő. • 5. §. A 4. §-ban előirt bejelentéssel egyidejűleg az alapszabályokról vagy azok módosításáról, épp ugy mint a feloszlás bejelentéséről egy teljes hitelesített példány csatolandó még a kereskedelemügyi minisztériumban vezetendő külön kartell-lajstromnál való elhelyezés végett. A kartell-lajstrom nyilvános. Mindenki betekinthet abba s a költségek befizetése ellenében hitelesített másolatot vehet tartalmáról. A kartell-lajstromnál elhelyezett minden másolati példány a kereskedelemügyi miniszter által évenkint előre megállapított nyilvános lapokban haladéktalanul közzé teendő. A kartell-lajstrom berendezésére vonatkozó közeiebi előírások rendeleti uton állapittatnak meg.