A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 37. szám - Bizalomszegés

148 A JOü felhozni, melyből az esküdtek levonhatták volna a következtetést, hogy a vádbeli cselekmény beszámithatóságát kizáró ok fenforog, abban a kérdésben pedig ily tény felhozva nincsen. Végre a B. P. 385. §-ának 3. pontja alapján bejelentett semmiségi panaszát azért kellett elutasítani, mert a B. T. K. 92. §-a kedvezményes rendelkezésének alkalmazására törvényes ok fenn nem forog. (1901. június 5. 3,436. sz.) A btkv. 281. §-a szerint megjelölt erős felindulás csak abban az esetben foroghat fenn, ha jogos ; egyébiránt, az erős felindulás kérdésbe foglalása s fenforgott voltának vitatása azzal az egyénnel szemben, a ki egyáltalában magát a tettet tagadja, tulajdonképen a tett tagadásának cáfolása (A m. kir. Kúria: 1901. augusztus 7. 4853. sz. a.) A Kúriánál a megengedett perorvoslatok alapján tartott tárgyaláson bírálat tárgyát csak a hivatalból figyelembe veendő és azok a semmiségi okok képezhetik, a melyekkel a birói határozatok az illetékes tényezők által megtámadtattak, a jogegység érdekében hozandó külön szabályozott eljárás alá eső határozatnak pedig csak jogerősen elintézett, a m. kir. Kúria által felül nem vizsgált ügyekben van helye. (A m. kir. Kúria • 1901. augusztus 6. 4,845. sz. a.) Ügyvédi rendtartási ügyekben. Az 1874: 34. t. c, 68. §. b.) pontja feltétlenül szól, anélkül, hogy az ügyvédnek díjazott meghatalmazotti minősége feltételezve volna. Az a ténye a panaszlottnak, hogy egy járásban a rendőrség tudtával egy detektívet vett maga mellé és ennek rendőri mivoltát ügyfele ellenfelének képviselője előtt elhallgatta: magábanvéve vétségnek nem minősithető. A székesfehérvári ügyvédi kamara választmánya mint fegyelmi bíróság. (1901. jun. 1-én 66 sz. ügyészi indítvány E. Gyula bpesti ügyvédnek R. Lajos dr. veszprémi ügyvéd ellen az ügyvédi tisztesség és a kar tekintélyén elkövetett fegyelmi vétség miatt emelt panasza tárgyában következőleg határozott: A fegyelmi bíróság a feljelentést elutasítja. Indokok: A panasz tárgya az, hogy a panaszló O. Gy. dr. ügyvéd ur meghívására a panaszlott ügyvéd B. Béla képviselője 1900. márc. havában Bpestre utazott, hogy ez utóbbi ellen H. Erzsébet által támasztott vagyoni igényeket ennek képviselőjével, a panaszlóval kiegyenlítse ; — és ezen találkozás alkalmával a panaszlott a panaszlónak B. Béla fél nevén egy fővárosi detektívet mutatott be, aki B. helyett tárgyalt s igy ezzel a panaszlott a panaszlóval szemben az ügyvédi kollegialitás ellen, egyáltalán az ügyvédi tisztesség ellen vétett. — A panaszlott ügyvéd az igazoló nyilatkozatában a tényt beismeri, de azzal védekezik, hogy a panaszló eljárása B. ellen való zsarolás színében tünt fel, s ezért fordult ő a fővárosi kir. államrendőrséghez oltalomért, a hol melléje a detektívet adták, akinek kötelessége volt B. szerepére vállalkozni, hogy ezzel a tényállás kideríthető legyen ; — tagadja panaszlott, hogy ő ezen ügyben a B. Béla meghatalmazott ügyvédje volt volna, mert ő ennek csakis mint régi bizalmas babai . tja járt el az ő kényes ügyében. A fegyelmi bíróság ezen utóbbi előadásra, vájjon volt-e a |.nszlott a félnek ügyvédje vagy se, súlyt nem helyez, mert - 1874: 34. t. c. 68 §. b) pontja feltétlenül szól, anélkül, hogy az yvédnek díjazott meghatalmazotti minősége feltételezve volna, égis azonban a panaszost elutasítja, mert az a ténye a panaszottnak, hogy egy eljárásban a rendőrség tudtával egy detektívet vett maga mellé és ennek rendőri mivoltát ügyfele ellenfelének képviselője előtt elhallgatta: magában véve vétségnek nem minősíthető, — az pedig, hogy ezen tévedésbe ejtéssel a panaszlott bárminő jogos igények kijátszását célozta volna, a feljelentés nem is állítja. A m. kir. Kúria (1901. aug 27. 420 sz. a.) az ügyvédi kamara Ítéletét indokai alapján helybenhagyja. A m.kir. közigazgatási bíróság határozatai Községi jegyzők a feleknek teljesített magánmunkálatokért járó jövedelmeik után is IV. oszt kereseti adót tartoznak fizetni (13,195/900. P. sz.) Phylloxera által elpusztított és újra beültetett adómentes szőlőterület után az adómentesség tartamáig általános jövedelmi pótadó nem követelhető. (4,321/99. P. sz.) Ágy- és asztaltól való ideiglenes elválasztást kimondó ítélet ellen beadott felebbezés az 1894: XXVI. t.-c. 21. §-ában meghatározott bélyegilleték alá eső felebbviteli beadványnak nem tekinthető és mint ilyen, csupán az ill. dijj. 13. tétel 1. 1) pontja alatt előirt bélyegilleték alá esik. (21,834/900. P. szám.) A hagyaték értékéből teherként lovonandó a sirkő felállítással összekötött költség, amennyiben az az örökhagyó társadalmi és vagyoni állásával arányban ál!. (15,598'99. P. sz.) Az általános jövedelmi pótadókivetésénei figyelembeveendő kamatterhek bevallásának elmulasztása miatt előterjesztett igazolSrkéreltnet tartalmazó beadvány bélyegmentes. (21,476/900. P. sz.) Olv esetben, midőn a kivetett hadmentességi dij alapjául szolalt egyenes adóösszeget később az illetékes hatóság leszállítja: a hadmentességi dij mérséklése iránti kérelem érvényesítése nincs határidőhöz kötve. (13,230/98, P. sz.) Városokhoz (községekhez) plébánia elnyerése iránt intézett folyamodványok bélyegkötelesek. (6,532/900. P. sz.) Az adók, illetékek és egyéb kincstári követelések behajtásának eszközlésével megbízott és az erre való felügyeletre hivatott községi közegekre pusztán administrativ mulasztások miatt kirótt bírságok ellen irányuló panaszok elbírálására a magyar királyi közigazgatási biróság nem illetékes. (20,663/900. P. sz.) Serlésvész megakadályozására irányuló magánérdekű beadvány bélyegmentes. (2,947/1900. szám.) Kivonat a „Budapesti Közlöny<4-böl. Csődök: Festetics Andor gróf e. Budapest, u. o. trvszék. bej. nov. 3. félsz. dec. 3. csb. Andorffy Károly dr.. tmgg. Sebestyén József dr. — Schneider Henrik e. Lúgos, u. o. trvszék, bej- szept. 30félsz. okt. 12. csb. Pottyondy Géza. tmgg. Valeán Aurél dr. — Beller János e. Nyitrazsámbókrét, nyitrai trvszék, bej. okt. 2. félsz okt. 25. csb. Névery Ignác, tmgg. Kropácsy Jenő. Pályázatok : A marosludasi jbiróságnál aljegyzői áll. szept. 24. A somorjai közjegyző helyettest, jelöltet keres. esetleg gyakorlattal biro 3—1 Vidéki albiró cserélni óhajt, lehetőleg tiszta magyar vidékre. Cime a kiadóhivatalban. Ajánlatok ugyanoda küldendők. 3—1 Közjegyzöhelyettesi állást keres németül is beszélő ügyvéd, aki már hosszabb ideig működött mint közjegyzőhelyettes, Cime a kiadóhivatalban. 1—1 Kózjegyzősegéd, ki a hagyatéki tárgyalások önálló vezetésére képes, telekkönyvi ügyek és egyéb kérvények szerkesztésében jártas, állandó alkalmazást keres. Kitűnő bizonyítványai vannak. Cime a kiadóhivatalban. 3—1 Negyedéves joghallgató, szerény föltételek mellett állást keres, Ehrlich Mihály, Bpest, Szövetség-utca 28. a), II. 16. THE MUTUAL new-yorki életbiztosító-társaság. A világ legnagyobb és leggazdagabb biztosító-társasága. Vagyon 1900 december 31 én 1,687,840,168-45 frank. Biztosítási állomány 1900 december 31-én 5,914,496,829-12 frank. Magyarországi Vezérigazgatóság: Budapest, IV., Károly-körut 26. PAI.LAS RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ^OMDAJA BUDA RÉVAI LAJOS drTlakTTv:^!^:^ ^t^ÖR^Ukik v., Rudolf-rakpart 3 ÍAPE6TEN. —= " * O-