A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 37. szám - Végrehajtható pöregyességek - Egy jogeset

258 A JOG A remedium és megoldási mód pedig lehet teljesen egy és ugyanaz. Ha valamely tisztviselő fizetése állandóan le van tiltva, ha könnyelműen adósságokat csinál, ha uton-utfélen kölcsön­kéreget ügyfelektől, ügyvédektől, — ez által a birói állásra mél­tatlanná válik s ellene hivatalból megindítható a fegyelmi eljá­rás az 1871: VIII. t.-c. 20. §-ának b). pontja alapján : fegyelmi vétséget követ el . . b) ki botrányos magaviselete miatt tiszte­letre és bizalomra méltatlanná válik. Már pedig az határozottan botrányos magaviselet, ha a biró a felektől vagy ügyvédektől kölcsönt vesz fel és azt meg nem fizeti, de sőt a törvény betűjét és alakiságait felhasználva annyira kötülbarikkadirozza magát, hogy hitelezőinek még hozzáférhető se legyen. Épen azért indítsa meg az igazságügyminiszter a fegyelmi eljárást, még mielőtt ujabb botrányok és leleplezések látnak napvilágot, első sorban mindazon bírák ellen, kiknek fizetése éveken át valamely rokon javára van nagyobb összeg erejéig lefoglalva, s hol a házi bútorok is valamely rokon állítólagos tulajdonait képezik, s szólítsa fel egyúttal mindazon bírákat és ügyészeket, kiknek fizetése állandóan le van foglalva, hogy adósságaikat rendezzék, ellenesetben a fegyelmi eljárás elle­nük hivatalból fog folyamatba tétetni. Ott pedig, hol a tisztviselő a vizsgálat adatai szerint saját hibáján kivül jutott bele az adósságokba, segítsen az állam rajta, fizetésére és nyugdijára adandó előleg utján, hogy adósságait tisztázza és fizetését a letiltások alól mentesítse. A m. kir. Opera és Nemzeti színház tagjai, a katonatisz­tek, mindig kaphatnak fizetésükre előleget. Ne legyen a kor­mány mostohább az igazságszolgáltatás közegeivel szemben, mint az Opera vagy Nemzeti színház művészeivel, vagy a katona­sággal szemben. Az államtisztviselők fizetésének küszöbön álló rendezésébe vegye fel a kormány e kérdést is és ha a tisztviselők fize­tése fel is lesz emelve és véletlen sorscsapások által beállott financiális zavarait egy fizetésére nyerendő kölcsön utján orvo­solhatja az államtisztviselő, nem szabad hogy előforduljon, hogy egy birónak örök életére le legyen tiltva a fizetése. Ha pedig mégis megtörténik, ugy ez nem méltó a birói állásra s hagyja oda állását, hadd töltse azt be érdemesebb I Végrehajtható pöregyességek. Irta HOROVITZ GYULA dr., eperjesi ügyvéd. C s a p 1 a k y Lipót dr-nak ezen cim alatt a Jog 35. számában megjelent nagyérdekü cikkét legnagyobb részt helyes­lem. Helyeslem első sorban a táblai döntés helytelenségére vonatkozó kritikáját és azon nézetét is, hogy ha csak az ott felhozott egyesség kötelemmegszüntető hatályát nem akarjuk dekretálni, — ezen egyességnek valamely uton-módon perjogi szankciót vagyunk kénytelenek adni. Cikkíró ur nézete az, hogy e célból a törvény analógiá­jához kell fordulnunk és az 1893 : XVIII. t.-c. 124. § a szerint az egyesség kiegészítését kellene kérni. Ezen nézetét én nem helyeslem, Nem pedig azért, mert az ítélet és a bíróság előtti egyes­ség közt lényegi külömbség létezik, amely az egyesség és ítélet keletkezési módjából következik. A bíróság előtt kötött egyesség ugyanis a felek ténye, mely csupán hitelességét nyeri azzal, hogy a bíróság előtt köttetik, — ebből folyóan azon csak a felek közös egyetértéssel tehetnének változtatást vagy kiegészítést és pedig a bíróság akaratától független mó­don. Teljesen ellenkező azonban a bíróság helyzete az ítélet hozatalánál. Itt az állam birói felségjoga a felek akaratától független módon érvényesül, — az ítélet nem a felek ténye, de kizárólag a bíróságé. Ebből pedig következik, hogy míg az ítéletnél a kiegészítés csak a biró, mint érdektelen fél tényére vonatkozik és általa függetlenül eszközölhető, addig az egyes­ségnél ily kiegészítés az egyik vagy másik fél jogkörét érinti és kölcsönös beleegyezés hiányában egyátalán meg nem tör­ténhetnék. Ezen elvi okot nem tekintve, a konkrét esetben a kiegé­szítés helyt nem foglalhatna, mert a 124. §. taxativ esetei közé az adott eset semmiképen sem illeszthető be. Alakilag se lehetne a hiányt orvosolni, mert az igenis elképzelhető, hogy két egymást kiegészitő ítélet egymás mel­lett fennálljon, de. hogy maga a jogigény a felek egyességével nyerjen eldöntést, annak mellékhatározmánya pedig ítélettel — kissé nehezen képzelhető el. Miután azonban horribilis dolog volna, hogy a jogosított követelését elveszítse, kell hogy perrendünk szerint az adott esetben is az igény érvényesítéséhez l módja legyen. Szerény nézetem az, hogy az 1893 : XVIII. t.-c. 1. §-ának 4. pontja ezen módot megadja. Felperesnek az adott esetben pert kell indítani a vég­ből, hogy alpeies ismerje el, miszerint a kötött egyesség le­járata, az ítélet jogerejüvé váltától 8 vagy 15 nap alatt követ­kezik be. Az itélt dolog kifogása ezen kereset ellenében fel nem hozható. — Mert ezen per petituma nem irányul arra, hogy alperes kötelezettségét ismerje el. miután alperes az igény alaposságát az egyesség megkötésével már elismerte, tehát a jogalap kérdése ujabb per tárgyát nem képezi. A kereset és a per kizárólag a lejárat megállapitásának kérdésére irányul és az egyességileg megállapított tényt csupán mint bizonyíté­kot használja fel. Jóllehet az egész jogviszony nem képezi a per tárgyát, az még nem ok arra, hogy ezen kereset az 1893. XVIII. t.-c. 1. §-ának 4-dik pontja szerinti megállapítási kere­set fogalma alá vonható ne volna, mert a lejárat megállapí­tása a jogviszony tényálladékához nagyon is tartozik. Hogy ebbeli állitásom tartható alappal bír, annak igazo­lására szolgáljon azon körülmény, hogy az 1874: XXXV. t. c. 111. §.-a szerint csak oly közokirat alapján van végrehaj­tásnak helye, hol a teljesítés időpontja szabatosan kitétetik. Tegyük fel, hogy a határidő kitétele bármily okból ki­maradt és a felek közösen ezen hiányt nem pótolták, — a közjegyzői okirat végrehajthatóságának hiánya mellett köz­okirat marad, és a jogosított fél kénytelen lesz a teljesítési időnek ítéleti kimondása végett a megállapítási keresetet folyamatba tenni. Egy jogeset. Irta BERZSENYI JENŐ dr., siklósi kir. albiró. A vidéki bírósági praxisnak főelőnye szerintem az, hogy felette érdekes és változatos jogesetek fordulnak meg a biró előtt. Nemcsak a perekben szerezhetünk érdekes esetektől, s ez által egy kis tanulmányozási alapról tapasztalást, hanem az előttünk megforduló ügyes-bajos emberek utján, a kiknek számos vidéken az a szokásuk, hogy ügyeikben legelőbb is a bírósághoz fordulnak tanácsért. Ezek a tanácskérő felek gyakran kellemetlen időben ko­pogtatnak, elfoglaltságunkban gyakran zavarnak, — mégis azt ajánlhatom, nem csak a kezdő, de a nagyobb gyakorlatú bí­ráknak is, hogy elfoglaltságuk mellett is hallgassák meg eze­ket a panaszkodó feleket, mert az elpanaszolt esetek közt jo­gászi szempontból gyakran érdekesek fordulnak elő s amelyek felett gondolkodás és tanulmány jó segítséget nyújthat egy­egy perré vált konkrét esetben. Nekem is volt nemrég egy esetem, melyet ép azért kívá­nok közzé tenni, mert belőle per nem lett s így nem is lehe­tett felsőbirósági határozatot provokálni. Az esetre nézve ugyan én már határozott véleményt al­kottam magamnak, azonban szaktársaimtól, kikkel ez esetet közöltem, — eltérő véleményeket hallottam, — amiért is az esetet e lapok utján kívántam közzétenni. Az eset a következő : Varga János özvegy földműves nőül akarja venni özv. Horváth Péterné sz. Balázs Zsófit, kinek házasságot is igért, - de rokonsága, — különösen gyermekei — szándéka kivi­telében megakadályozzák, a házasságról lebeszélik s Varga János visszalépését közli is Balázs Zsófival. Mégis Varga János kárpótlásul azért, hogy Balázs Zsófinak tett házassági igéretét nem teljesítette, neki enged­ményezi Soós János ellenében fennálló 200 korona követelését s a kötvényt átadja Balázs Zsófinak. Az engedményt írásba nem foglalták s a kötvény átadá­sánál se volt egy tanú se jelen. Az engedmény létrejötte után rövid idő múlva Varga János súlyos betegségbe esik, eszméletenkivüli állapotba jut anélkül, hogy felgyógyulna s eszméletét csak egy percre is visszanyerné. Varga János elhunyván — örökösei tagadják az enged­mény létrejöttét, — sőt a kötvény kiadását követelik Balázs Zsófitól. Az örökösök tagadják azt is, hogy Balázs Zsófinak néhai Varga János házassági Ígéretet tett volna s ezt a körülményt Balázs Zsófi nem is tudja igazolni. Az ügyben vagy az örökösöknek kellett volna Balázs Zsófit a kötvény, mint néh. Varga János hagyatékához tartozó érték kiadása iránt, — vagy pedig Balázs Zsófinak kellett volna az

Next

/
Oldalképek
Tartalom