A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 37. szám - Végrehajtható pöregyességek - Egy jogeset

258 A JOG A remedium és megoldási mód pedig lehet teljesen egy és ugyanaz. Ha valamely tisztviselő fizetése állandóan le van tiltva, ha könnyelműen adósságokat csinál, ha uton-utfélen kölcsönkéreget ügyfelektől, ügyvédektől, — ez által a birói állásra méltatlanná válik s ellene hivatalból megindítható a fegyelmi eljárás az 1871: VIII. t.-c. 20. §-ának b). pontja alapján : fegyelmi vétséget követ el . . b) ki botrányos magaviselete miatt tiszteletre és bizalomra méltatlanná válik. Már pedig az határozottan botrányos magaviselet, ha a biró a felektől vagy ügyvédektől kölcsönt vesz fel és azt meg nem fizeti, de sőt a törvény betűjét és alakiságait felhasználva annyira kötülbarikkadirozza magát, hogy hitelezőinek még hozzáférhető se legyen. Épen azért indítsa meg az igazságügyminiszter a fegyelmi eljárást, még mielőtt ujabb botrányok és leleplezések látnak napvilágot, első sorban mindazon bírák ellen, kiknek fizetése éveken át valamely rokon javára van nagyobb összeg erejéig lefoglalva, s hol a házi bútorok is valamely rokon állítólagos tulajdonait képezik, s szólítsa fel egyúttal mindazon bírákat és ügyészeket, kiknek fizetése állandóan le van foglalva, hogy adósságaikat rendezzék, ellenesetben a fegyelmi eljárás ellenük hivatalból fog folyamatba tétetni. Ott pedig, hol a tisztviselő a vizsgálat adatai szerint saját hibáján kivül jutott bele az adósságokba, segítsen az állam rajta, fizetésére és nyugdijára adandó előleg utján, hogy adósságait tisztázza és fizetését a letiltások alól mentesítse. A m. kir. Opera és Nemzeti színház tagjai, a katonatisztek, mindig kaphatnak fizetésükre előleget. Ne legyen a kormány mostohább az igazságszolgáltatás közegeivel szemben, mint az Opera vagy Nemzeti színház művészeivel, vagy a katonasággal szemben. Az államtisztviselők fizetésének küszöbön álló rendezésébe vegye fel a kormány e kérdést is és ha a tisztviselők fizetése fel is lesz emelve és véletlen sorscsapások által beállott financiális zavarait egy fizetésére nyerendő kölcsön utján orvosolhatja az államtisztviselő, nem szabad hogy előforduljon, hogy egy birónak örök életére le legyen tiltva a fizetése. Ha pedig mégis megtörténik, ugy ez nem méltó a birói állásra s hagyja oda állását, hadd töltse azt be érdemesebb I Végrehajtható pöregyességek. Irta HOROVITZ GYULA dr., eperjesi ügyvéd. C s a p 1 a k y Lipót dr-nak ezen cim alatt a Jog 35. számában megjelent nagyérdekü cikkét legnagyobb részt helyeslem. Helyeslem első sorban a táblai döntés helytelenségére vonatkozó kritikáját és azon nézetét is, hogy ha csak az ott felhozott egyesség kötelemmegszüntető hatályát nem akarjuk dekretálni, — ezen egyességnek valamely uton-módon perjogi szankciót vagyunk kénytelenek adni. Cikkíró ur nézete az, hogy e célból a törvény analógiájához kell fordulnunk és az 1893 : XVIII. t.-c. 124. § a szerint az egyesség kiegészítését kellene kérni. Ezen nézetét én nem helyeslem, Nem pedig azért, mert az ítélet és a bíróság előtti egyesség közt lényegi külömbség létezik, amely az egyesség és ítélet keletkezési módjából következik. A bíróság előtt kötött egyesség ugyanis a felek ténye, mely csupán hitelességét nyeri azzal, hogy a bíróság előtt köttetik, — ebből folyóan azon csak a felek közös egyetértéssel tehetnének változtatást vagy kiegészítést és pedig a bíróság akaratától független módon. Teljesen ellenkező azonban a bíróság helyzete az ítélet hozatalánál. Itt az állam birói felségjoga a felek akaratától független módon érvényesül, — az ítélet nem a felek ténye, de kizárólag a bíróságé. Ebből pedig következik, hogy míg az ítéletnél a kiegészítés csak a biró, mint érdektelen fél tényére vonatkozik és általa függetlenül eszközölhető, addig az egyességnél ily kiegészítés az egyik vagy másik fél jogkörét érinti és kölcsönös beleegyezés hiányában egyátalán meg nem történhetnék. Ezen elvi okot nem tekintve, a konkrét esetben a kiegészítés helyt nem foglalhatna, mert a 124. §. taxativ esetei közé az adott eset semmiképen sem illeszthető be. Alakilag se lehetne a hiányt orvosolni, mert az igenis elképzelhető, hogy két egymást kiegészitő ítélet egymás mellett fennálljon, de. hogy maga a jogigény a felek egyességével nyerjen eldöntést, annak mellékhatározmánya pedig ítélettel — kissé nehezen képzelhető el. Miután azonban horribilis dolog volna, hogy a jogosított követelését elveszítse, kell hogy perrendünk szerint az adott esetben is az igény érvényesítéséhez l módja legyen. Szerény nézetem az, hogy az 1893 : XVIII. t.-c. 1. §-ának 4. pontja ezen módot megadja. Felperesnek az adott esetben pert kell indítani a végből, hogy alpeies ismerje el, miszerint a kötött egyesség lejárata, az ítélet jogerejüvé váltától 8 vagy 15 nap alatt következik be. Az itélt dolog kifogása ezen kereset ellenében fel nem hozható. — Mert ezen per petituma nem irányul arra, hogy alperes kötelezettségét ismerje el. miután alperes az igény alaposságát az egyesség megkötésével már elismerte, tehát a jogalap kérdése ujabb per tárgyát nem képezi. A kereset és a per kizárólag a lejárat megállapitásának kérdésére irányul és az egyességileg megállapított tényt csupán mint bizonyítékot használja fel. Jóllehet az egész jogviszony nem képezi a per tárgyát, az még nem ok arra, hogy ezen kereset az 1893. XVIII. t.-c. 1. §-ának 4-dik pontja szerinti megállapítási kereset fogalma alá vonható ne volna, mert a lejárat megállapítása a jogviszony tényálladékához nagyon is tartozik. Hogy ebbeli állitásom tartható alappal bír, annak igazolására szolgáljon azon körülmény, hogy az 1874: XXXV. t. c. 111. §.-a szerint csak oly közokirat alapján van végrehajtásnak helye, hol a teljesítés időpontja szabatosan kitétetik. Tegyük fel, hogy a határidő kitétele bármily okból kimaradt és a felek közösen ezen hiányt nem pótolták, — a közjegyzői okirat végrehajthatóságának hiánya mellett közokirat marad, és a jogosított fél kénytelen lesz a teljesítési időnek ítéleti kimondása végett a megállapítási keresetet folyamatba tenni. Egy jogeset. Irta BERZSENYI JENŐ dr., siklósi kir. albiró. A vidéki bírósági praxisnak főelőnye szerintem az, hogy felette érdekes és változatos jogesetek fordulnak meg a biró előtt. Nemcsak a perekben szerezhetünk érdekes esetektől, s ez által egy kis tanulmányozási alapról tapasztalást, hanem az előttünk megforduló ügyes-bajos emberek utján, a kiknek számos vidéken az a szokásuk, hogy ügyeikben legelőbb is a bírósághoz fordulnak tanácsért. Ezek a tanácskérő felek gyakran kellemetlen időben kopogtatnak, elfoglaltságunkban gyakran zavarnak, — mégis azt ajánlhatom, nem csak a kezdő, de a nagyobb gyakorlatú bíráknak is, hogy elfoglaltságuk mellett is hallgassák meg ezeket a panaszkodó feleket, mert az elpanaszolt esetek közt jogászi szempontból gyakran érdekesek fordulnak elő s amelyek felett gondolkodás és tanulmány jó segítséget nyújthat egyegy perré vált konkrét esetben. Nekem is volt nemrég egy esetem, melyet ép azért kívánok közzé tenni, mert belőle per nem lett s így nem is lehetett felsőbirósági határozatot provokálni. Az esetre nézve ugyan én már határozott véleményt alkottam magamnak, azonban szaktársaimtól, kikkel ez esetet közöltem, — eltérő véleményeket hallottam, — amiért is az esetet e lapok utján kívántam közzétenni. Az eset a következő : Varga János özvegy földműves nőül akarja venni özv. Horváth Péterné sz. Balázs Zsófit, kinek házasságot is igért, - de rokonsága, — különösen gyermekei — szándéka kivitelében megakadályozzák, a házasságról lebeszélik s Varga János visszalépését közli is Balázs Zsófival. Mégis Varga János kárpótlásul azért, hogy Balázs Zsófinak tett házassági igéretét nem teljesítette, neki engedményezi Soós János ellenében fennálló 200 korona követelését s a kötvényt átadja Balázs Zsófinak. Az engedményt írásba nem foglalták s a kötvény átadásánál se volt egy tanú se jelen. Az engedmény létrejötte után rövid idő múlva Varga János súlyos betegségbe esik, eszméletenkivüli állapotba jut anélkül, hogy felgyógyulna s eszméletét csak egy percre is visszanyerné. Varga János elhunyván — örökösei tagadják az engedmény létrejöttét, — sőt a kötvény kiadását követelik Balázs Zsófitól. Az örökösök tagadják azt is, hogy Balázs Zsófinak néhai Varga János házassági Ígéretet tett volna s ezt a körülményt Balázs Zsófi nem is tudja igazolni. Az ügyben vagy az örökösöknek kellett volna Balázs Zsófit a kötvény, mint néh. Varga János hagyatékához tartozó érték kiadása iránt, — vagy pedig Balázs Zsófinak kellett volna az