A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 36. szám - Német birod. törvény a magán biztosító vállalatokról

JOGESETEK TARA FELSÓBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a «Jog» 36. számához. Budapest, 1901. szeptember hó 8. Köztörvényi ügyekben. Állandóan követett gyakorlat az, hogy az ügyvéd az ügyfele részere behajtott összegből bíróilag megállapított dijat és bizonyítható készkiadásait levonni és megtartani jogosult. A m. kir. Kúria felülvizsgalati tanácsa. (19U1 május 24. ad I. G. 169. 1900 sz. a.) V. Lajos dr ügyvéd nagy-becskereki lakos felperesnek, Keler Akoi megyei tiszti főügyész által képviselt Periasz község közönsége alperes ellen, 9-i7 kor. 98 fillér; 900 korona, 990 kor. és 860 kor. 92 fillér ügyvédi dij és kiadás iránt a nagy-becskereki kir. járásbíróság előtt folyamatba tett, négy rendbeli egyesitett sommás perében következő ítéletet hozott. Az alperes felülvizsgálati kérelmével elutasittatik. In dokok: Alaptalan alperesnek az a panasza, hogy a felebbezési bíróság anyagi jogszabályt mellőzött és sértett, a mikor alperest az ügyvédi jutalomdijul kötelezett összegek megfizetésében marasztalta. Eme panaszának kifejtéséül alperes az A. alatt csatolt dijlevél tartalmára utalva, azt vitatja, hogy ő csak akkor köteles az ügyvédi jutalomdijat megfizetni, ha felperes a legelő részeket e;ek jogtalan elfoglalóitól birói uton visszaszerzi, és alperes községet azok birtokába végrehajtás utján visszahelyezi, s a perköltséget is az elfoglalóktól behajtani megkísérli, amit azonban felperes megtenni elmulasztván, s ekként szerződési kötelezettségét nem teljesítvén, a szerződés teljesítését alperestől az e részben fennálló anyagi jogszabálynál fogva ő sem követelheti. Alperesnek ez a panasza és érvelése nyilván nem vonat kőzik a felperes felszólítása és közbenjárása következtében s ennek eredményeként békés uton visszabocsátandó elfoglalt birtokrészletek után birtokosokként felajánlott 3 frt tiszteletdíjra, hanem csak a birói uton visszaszerzendő elfoglalt birtokrészletek után birtokosokként felajánlott 15 frt tiszteletdíjra. A dijlevélnek, és az ebben tett ajánlat elfogadását tartalmazó felperesi válaszlevélnek alaki és tartalmi valódisága a felebbezési bíróság megállapított tényállása szerint vita tárgyává a peres felek részéről nem tétetvén, ezeknek szerződési jogviszonyát ez a két okirat szabályozza. Eme dijlevél tartalma az, hogy alperes község minden jogtalan foglaló ellen (habár ez utóbb legelő részletet tartana is elfoglalva) megindítandó és befejezendő per után, eme pereknek jog és végérvényes befejezése után egyenként 15 frt tiszteletdijat fizetend, mely összeg azonban a lefolytatott perben netán megítélendő pírköltségbe minden esetre beszámítandó, és pedig a megítélt perköltség engedményezése, és illetve behajtási kötelezettsége ellenében. A dijlevélnek ez a tartalma nem hagy fenn kétséget az iránt, hogy a kötelezett tiszteletdíj fizetése iránt vállalt kötelezettség teljesítése csak a perek jogérvényes és végérvényes befejezéséhez, vagyis végrehajtható jogérvényes birói ítélet kieszközléséhez, vagy bírói egyesség létrehozatalához volt kötve, továbbá is fenmaradván felperesnek az ítélet vagy egyesség végrehajtása, s a perköltség behajtása iránti kötelezettsége. Minthogy pedig a fellebbezési bíróság tényként azt állapította meg, és alperes ezt a tényállást meg sem támadta, hogy felperes a 71. birtoka ellen folyamatba tett perbó'I 61. pert, részint jogérvényes birói ítélettel, részint birói egyességgel befejezett, a még be nem fejezett perek folytatását, és a még meg nem indított perek megindítását pedig alperes község nem kívánta, s ekként felperes a részéről elvállalt szolgáltatást, a mennyiben az adott körülmények közt teljesítenie lehetett, valóban teljesi- i tette is, nem mellőzte, és illetőleg nem sértette meg a feleb- i bezési bíróság azt az anyagi jogszabályt, melynél fogva az egyik szerződő fél a teljesítést csak akkor követelheti, ha szerződési kötelezettségének a maga részéről 6' is eleget tett. De alaptalan alperesnek az a további pan«za is, hogy a felebbezési bíróság anyagi jogszabályt mellőzött w sértett, a mikor felperes részére készkiadások cimén 359 fit 33 krtt vagyis 718 kor. 66 fillért megítélt. A dijlevélnek abban a részében, a melyben alperes a békés uton visszabocsátandó legelőrészek után birtokosokként 3 frt tiszteletdijat ajánlott fel, ki van ugyan fejezve, hogy ebben a díjban a felperes készkiadásai is bent foglaltatnak, de alperes nem kérte megállapittatni, és a felebbezési biróság Ítéletében meg sem is állapíttatott az, hogy a felperes kész kiadásait magában foglaló díjjegyzéknek 25—44. tételei alatt felszámított készkiadásokban a békés uton való visszaszerzés körül felmerült kiadás is foglaltatnék. A minden egyes jog és végérvényesen befejezendő per után felajánlott lő Írtra nézve pedig felperes válaszlevelében világosan olykép fogadta el alperes ajánlatát, hogy hitelesen kimutatandó és előlegezendő készkiadásai is megtéríttessenek és alperesnek az az érvelése, hogy felperesnek az alperes ajánlatától eltérő ez a kikötése alperes községet azért nem kötelezi, mivel ez a kikötés mint ujabb teher az 1868. XXII. t.-c. 2c. s_a értelmében törvényhatóságilag jóváhagyandó volt volna, már azért sem bir nyomatékkal, mert Torontál megye törvényhatósági bizottsága közgyűlésének 1892. ápril 7-én 313/7815/92. kgy. szám alatt hozott és azalperes ajánlatát, valamint felperes elfogadó válaszlevélben nyilatkozatát jóváhagyó s érvényre emelő' határozata azt tartalmazza, hogy felperesnek a hitelesen kimutatandó kész kiadások külön megtérítésére vonatkozó kikötése is törvényhatóságilag jóváhagyatott. Ekként tehát a felebbezési biróság nem mellőzött, és nem sértett anyagi jogszabályt azzal, hogy felperesnek a készkiadásokat tartalmazó költségjegyzékében 25—44. tétele alatt felszámított kiadásait alperes terhére megítélte, amelyekről a felebbezési biróság ítéletében az is tényként megállapittatott, hogy azokból a 14. sz. alatt csatolt kimutatásban felsorolt végzésekkel felperes részére megállapított dij és kiadásokban mi sem foglaltatik. Végül pedig alaptalan alperesnek az a panasza is, hogy a felebbezési biróság anyagi jogszabályt sértett, a mikor a pere-5 ügyekben felperes által behajtott 1,100 kor. 40 fillérből 1,078. kor. 12 fillért nem találta felperes követelésébe beszámitandónak, holott ez az öszszeg elsősorban a perköltségre, és nem a végrehajtási költségre számítandó el; mert a felebbezési biróság tényként azt állapította meg, hogy felperesnek az alperes végrehajtási ügyeiben a 14. sz. alatti kimutatásban felsorolt végzésekkel dij és költség cimén helyes összegezés szerint 1,078. kor. 12 fillér állapíttatott meg, ellenben nem állapíttatott meg az, hogy felperes eme dij és költségből valamit is behajtott. mert továDbá állandóan követett gyakorlat az, hogy az ügyvéd az ügyfele részére behajtott összegből bíróilag megállapított diját és bizonyítható készkiadásait levonni, és megtartani jogosult. Nem sértett tehát a felebbezési biróság anyagi jogszabályt azzal sem, hogy a felperes által hehajtott 1,100 kor. 40 fillérből 1,078 kor. 12 fillért nem találta felperes követelésébe beszámitandónak. A sikertelen felülvizsgálati eljárás költségének az elleniéi részére való megtérítésére a S. E. 20i. §. alapján alperes volt kötelezendő. Alperes hivatalos képviseletben részesülvén, képviselője részére a felülvizsgálati kérelem dija ez okból nem volt megállapítandó. Az állandóan követett birói gyakorlat szerint a haszonbér fizetésének elmulasztása még akkor is maga után vonhatja a haszonbérleti szerződésnek megszüntetését, ha ez a szerződésben kifejezetten kikötve nincs és mert a haszonbérbeadó a haszonbérleti szerződés megszüntetése iránt indított per folyama alatt is és addig, míg a haszonbérlő a bérleményt tényleg használja, a haszonbéri összeget jogosan követelheti. Habár az által, hogy felperes a bérleményt zár alá vétette és zárgondnoki kezelés alatt tartja, alperes a haszonbér fizetésének kötelezettsége alól feltétlenül még nem menekült ; azonban tekintettel arra, hogy a haszonbér a bérlemény használatának ellenértéke és hogy haszonbérbeadó ezt a használatot á haszonbérlőtől el nem vonhatja, az esetben, ha a közvetlen használatot alperestől maga a felperes vonta el a zárlat kieszközlésével, a zárlat ideje alatt esedékes haszonbért felperes esetről esetre első sorban a zárlat ideje alatti jövedelemből követelheti, az alperestől pedig csak akkor és annyiban, ha és a mennyiben abból a jövedelemből ki nem kerül ; következésképen annak megállapítása nélkül, hogy a zárlat alatti jövedelemből az a haszonbér egészben vagy részben ki nem kerül, az sem állapitható meg, hogy alperes tartozott-e és mennyi haszonbért fizetni és így e fizetés elmulasztása által alperest jogilag számításba vehető késedelem terheli e ? A haszonbérbeadó tartozik a bérleményt a szerződéshez képest a haszonbérlő rendelkezésére bocsátani és fentartani, továbbá a maga részéről a bérlemény kihasználása körül szerződésileg elvállalt kötelezettséget teljesíteni ; ellenkező esetben a haszonbérlő a haszonbéri követeléssel szemben a nem szerződésszerű használhatás mérvéhez képest megfelelő és a birói megállapítás tárgyát tevő és külön felszámítás nélkül is megállapítható bérleengedést követelhet; következésképen a'peres részéről a víztartó csatornára és a malomból a felperesi alkalmazottak elmaradására vonatkozóan felhozott kifogás érdemi méltatása nélkül szintén nem állapitható meg az. hogy alperes mennyi haszonbért tartozott fizetni és igy e fizetés elmulasztása által alperest jogilag számításba vehető késedelem terheli-e ? A m. kir. Kúria felülvizsgálati tanácsa: Alperes felülvizsgálati kérelme következtében a felebbezési biróság Ítélete feloldatik, a felebbezési biróság uj tárgyalás tartására, a tényállás sza-