A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 36. szám - A magyar polgári perrendtartás tervezetéről. 10. [r.] Vége - A magy. ált. polg. tkönyv tervezetének ismertetése

A J «A telekkönyv magának az ingatlannak képezi eszményi terét» — mondja Zlinszky. — Ebben a mondásban nagy igazság rejlik, mert a telekkönyvi változásra vonatkozó jogi tényeknek itt kell lerajzolódniok. Maguk a jogi tények a közélet külmezején keletkeznek, s nyerik formálódásukat, igy az ingatlanok átruházására vonatkozó adásvétel, csere, ajándékozás, mind megannyi jogi tény. mely a telekkönyvek terén kivül képződik, de e tények áthozatnak a telekkönyv mezejére, s hatásuk igy érvényesül. Két tény közül tehát az válik hatályossá, a melyik a telekkö lyv mezejére áttelepül. Az osztrák ált. polg tk. megadja erre a világos példát, hol a 440. §, igy rendelkezik : «Ha a tulajdonos ugyanazon ingatlan dolgot két különböző személynek engedte át, az azt illeti, ki a bekeblezést előbb kérte.o A eladja ingatlanát B-nek is, C-nek is, mindkettő jóhiis?emü vevő, és ugyanazon a napon kötnek ügyletet. Két jogi tény létesül. Ezek közül azonban csak a C. által létesi tett tény válik hatásossá, a ki a jogi tényt a tkönyv terére vitte át. Helyesen rendelkezik a T. midőn kimondja, hogy ulngatlan tulajdonának átruházásához, ingatlannak joggal terheléséhez, az ily jog átruházásához vagy terheléséhez, az illető jogváltozás tkvi bejegyzése szükséges» (525. §.) összhangzatban áll e rendelkezés a mai jogállapottal. A telekkönyvbe felvett ingatlanra vonatkozó jogváltozás tehát a tkvi bejegyzés által érvényesül. A bejegyzés a jogváltozásnak lényeges előfeltétele. (Ind: 129 lap:) Ez azonban nem egyedüli és nem kizárólagos előfeltétel. A jogváltozáshoz a jogot átruházó félnek érvényes elkötelezése is kell. ez is előfeltétel, s e nélkül a bejegyzés nem is mehet végbe. Az oszt. ált. polg. tkönyv 423. §. szerint: «01y dolgok, melyeknek már van tulajdonosuk, közvetve szereztetnek)) és a 424. §. szerint: «A közvetett szerzés cime szerződésen, halálesetére rendelkezésen, birói Ítéleten, vagy a törvény rendelkezésén alapul.» Ezen rendelkezésre utal a T. 650. §-a mely szerint: Ingatlan dolog tulajdonának átruházásához szükséges, hogy az eddigi tulajdonos az átruházásra irányuló érvényes kötelezettség értelmében engedje meg a tulajdon tkvi bekeblezését.» A közvetett szerzés tehát leggyakoribb esetekben szerződés által megy végbe. A jogváltozáshoz tehát szerződés is szükséges, még pedig ingatlan dolog tulajdonának átruházására, az ingatlant terhelő jog megállapítására vagy átruházására Írásbeli szerződés (1,398. §.) Szóbeli szerződést a T. csupán egy esetben enged meg; csak akkor, midőn az ingatlan egyszersmind tényleg is átadatik. A szerződések kellékeit, formáit már a kötelmi részre vonatkozó szabályok határozzák meg. Igy a T. a dologjogi ügyleteket nem teszi elvontakká, s a mint az I. harmadik címének általános fejtegetéséből kitűnik: ciA tervezet nem állítja fel szabályként az önálló dologi szerződésnek, és a dologjogi ügyletek elvont természetének elvét.» Ezen tétel is megerősíti a fentebb vonatkoztatott azt az állítást, hogy magok a jogi tények a telekkönyv terén kivül alakulnak, s ugy hozatnak át a telekkönyv terére. A jogváltoztató tény tehát először a tkönyv terén kivül formálódik. A bejegyzés, mint a jogváltoztatásnak egyik lényeges feltétele, csak ugy mehet végbe, ha a tkvön kivül keletkezett jogváltoztató tény érvényesen formálódott. A 650. §. súlyt helyez az érvényes elkötelezésre. Érvénytelen szerződés alapján tehát, ha az érvénytelen kötelezettség magából az okiratból kitűnik, bejegyzés nem szerezhető. Ha az érvénytelenség az okiratból ki nem tűnik, s igy az érvénytelen szerződés alapján bejegyzés eszközöltetik is, ez a bejegyzés megtámadható mind addig, mig a sérelmet szenvedett félnek a szerződés érvénytelenítését joga van követelni (556. §.) Ez a megtámadás azonban harmadik jóhiszemű jogosultakkal szemben csak kivételesen s szűkre szabott záros határidőben alkalmazható. A ki a tkönyv közhitelében bizva szerez jogokat, az a jogátruházónak hibáiért, vétkéért nem felelős, ha a hibákról, vétkekről különben nem birt tndomással. Ha a puszta bejegyzés a nyilvánkönyvi jog kitüntetésére elegendő volna, a tkönyv hitelét sokan kijátszanák, s érvénytelen alapon bejegyzést szereznének, nyilvánkönyv szerint kitüntetett jogaikat átruháznák. Ezeknek a visszaéléseknek OG 251 meggát'ása végett gondoskodni kellett oly szabályokról, melyek az eiőbbeni tkvi jogosult érdekét megvédik. Igy az érvénytelen bekebelezést rendelő végzés kézbesítése után 30 napig a jogaiban sértett fél keresetet indíthat. Ha a végzés nem lett kézbesítve, a keresetindításnak 3 év alatt kell megtörténni (552. §.) Három év olyan tartamú időhatár, hogy az alatt kiki a saját személyét érdeklő jogokról és jogváltozásokról tájékozást szerezhet. Az érvénytelen bejegyzést tehát a sérelmet szenvedett fél megtámadhatja : a) az elévülési határidő alatt bármikor, ha még harmadik személy jóhiszemiileg jogváltozást nem létesített, s még utóbbi esetben is, ha a jogváltozás ajándékozásból ered, 20 év alatt (556); b) harmadik jóhiszemű jogszerzőkkel szemben három év alatt, ha a jogváltozásról a sérelmet szenvedett fél értesítve nem lett, és harminc nap alatt az esetre, ha erről neki a tkvi hatóság végzése kézbesittetett. Az érvénytelenítés mind azok miatt az okok miatt kérhető, melyek különben a kötelmi jog szabályai szerint a szerződést érvénytelenné teszik. A jogváltozásra szolgáló tény — p. o. adás-vétel, csere stb — ha érvényesen alakul, — bekeblezés által - hatályos tkvi joggá formálódhat. A bejegyzés tehát, a mint már említve volt, a külső ténynek a telekkönyv mezejére való átültetése. Bejegyzésre, a mint szintén hangsulyoztatott, okirat szükséges, még pedig a mint az I. igen helyesen megjegyzi: «olyan alakú és tartalmú okirat, mely az igény anyagi, jogi fenállását nagyfokú bizonyító erővel támogassa» (165. lap), szóval bekeblezésre alkalmas okirat. A T. ilynemű okiratul jelöli meg : a) a közokiratokat, b) a perrendt. szerint teljes bizonyítékul szo'gáló magánokiratokat (542. §), mely okiratok alapján bekeblezés szerezhető. A bekeblezés által a jogváltoztató hatály közvetlenül beáll (589. §.) Ha az igény anyagi jogi fennállása az okirat által csak valószínűvé tétetik, előjegyzés adható (514. §), melynek utólagos igazolás által oly hatály szereztetik, mint a minővel a bekeblezés bír. Itt szükségesnek tartom jelezni azt a külömbséget, mely a bekeblezésre vonatkozólag az oszt. ptk. rendelkezése szerint a mai jogállással szemben a T. rendelkezései szerint fennáll. Az oszt. ált. ptk. 435. §. rendelkezése szerint az okiratnak, — melynek alapján a jogváltozás bejegyzése eszközöltetik — tartalmaznia kell: a) a szerzés cimér, b) a bekeblezési engedélyt. Eddig fennálló jogrendszerünk kizárta az. abstract dologi szerződést. Nincs nyoma a T.-ben annak, hogy ingatlanok átruházása csupán causalis szerződéssel mehet végbe. Az I. 109 — 115. lapjain foglalt fejtegetések nem oszlatják el aggályainkat. A mi viszonyaink feltétlenül megkövetelik, hogy az abstract szerződések kerületi körét szűkre határoljuk, a nemzeti vagyon ereje nálunk a földbirtokban van, az ingatlan átruházásának forgalmi érdekei másként fejlődnek nálunk, másként Németországban, szükségesnek tartanám, hogy az 542. szakasz kibővittessék, eme rendelkezéssel: «Az okiratnak a szerzés cimét tartalmaznia kell.» Megeshetik, hogy a bejegyzés nem a megfelelő jogállás szerint rendeltetik el, igy a jogváltozás nem felel meg az elkötelezésnek és harmadik személyek az igy kitüntetett nyilvánkönyvi jog alapján szereznek jogokat. Az 551. §. rendelkezései e tekintetben nem világosak, s kívánatosnak tartanám, hogy az ily esetekre külön rendelkezések szabatnának meg. Érdekes újítást tartalmaz az 536. §, mely a hátralépő jogok és előlépő jogok közötti rangsor megállapítását szabályozza arra az esetre, mid3n a tulajdonos az ingatlan tkvi megterhelésekor kiköti azt a jogát, hogy más, a minőség és terjedelem tekintetében meghatározott jogot majd utólag kebeleztessen be, előző rangsorral. A harmadik cimben foglalt rendelkezések tehát a mai jogállásnak majdnem teljesen megfelelők, az intézkedések szabatosak, tartalmasak és berendezésűk is a szerkesztőnek ízlésére vall, s emeli a berendezés értékét az is, hogy az anyagi jog körébe tartozó némely jogszabály, mely eddig a tkvi rendtartásban volt elhelyezve, megfelelő helyen most az anyagi részben vétetett fel.