A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 3. szám - Adat az igazságügyi administratio egyszerüsitétéhez

Huszadik évfolyam. Szerkesztőség: \ ., Rudolf-rakpart 3. sz. 3. szám. Budapest, 1901. január hó 20. Kiadóhivatal: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendők. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) ,AP AZ IGAZSÁGÜGY ÉRDEKEINEK KÉPVISELETÉRE. 1 HÁGTAK ÜGTTÉDI, BÍRÓT, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KAR Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS - Dr. STILLER MOR ügyvédek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Előfizetési arak: Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve: Negyed évre ... 3 korona Fél « ._ 6 Egész « 12 « Megjelen minden vasárnap. Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérnientesen postautalvány nyal küldendők. TARTALOM : Adat az igazságügyi administratio egyszerűsítéséhez. Irta: Rab Ráby. — A közjegyzői intézmény reformjához. I. Irta: Zi mányi Alajos, bpesti kir. közjegyző. II. Irta: Egy közjegyző. III. Irta: Anonymus — Még egy pár szó a B. P. ö57. §-inak alkalmazásáról Irta: Orosz Pál, nagy-kikindai kir. tszéki biró. — A bűnügyi vizsgálat elrendeléséhez. Irta : dr. F i nk e y Ferenc, sárospataki jogtanár — A zálogtartási viszonyról. Irta: O 1 á h István, kir. albiró Homonnán. — Uj szöveg a magyar általános polgári törvénykönyv tervezetének házasságjogi részéhez. Irta: dr. Raffay Ferenc, győri ügyvéd. — Belföld. (A kereskedelmi alkalmazottak szolgálati viszonyainak szabályozása). — Ausztria és külföid (Az osztrák igazságügy miniszter rendelete a bűnvádi eljárásról.) — Sérelem (Lasciate ogni speranza ! Irta : C e n s o r i u s). — Irodalom (\ birtokos és gazdatiszt közötti jogviszonyok szabályozásáról szóló törvény mfgyarázata. Irta: Ladányi Béla. — Tórvénvhatósági bizottsági és községi képviselőtestületi tagsági jog. Irta : dr. D o 1 e n e c z József. — Az orvos a jogéletben. Irta : dr' Báttaszéki Lajos). Vegyesek. — Curiai és táblii értesitések. MELLÉKLET : Jogesetek táia. — Felsöbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a ^Budapesti közlöny»-ből. — Hirdetések. Adat az igazságügyi administratio egyszerüsitétéhez. Irta: RAB RÁBY. A XX. század elejéié szerencsésen eljutottunk addig, hogy a törvények és rendeletek óriási labynnthjában képtelenek vagyunk eligazodni. E képtelenség érzete hozta felszínre azt a jelszót minden vonalon, hogy az administratiót egyszerűsíteni kell, a mire első lépés a bíróságoknál a lajstromrendszer behozatala s ennek kapcsán az ügyviteli szabályok olyatén módosítása volt, hogy a lényegtelenebb elintézésekről fogalmazványt készíteni nem kell. További lépést az képezett, hogy a ministeriumok legnagyobb része elrendelte a felesleges irkafirkát okozó címezések és rubrumok mellőzését. Midőn tehát ekként megindult a felesleges cafrang és copf kiküszöbölése, annál feltűnőbb előttem az igazságügyminister urnák m. é. november hó 19-én 66,460 sz. a. s «a kir. tszékek és jbiróságoknál végzendő másolási munka ellátása és a teljesített munkamennyiség ellenőrzése tárgyában» kibocsátott rendelete. Ez a rendelet 1901. évi február 1-től 15. §-ban akként rendelkezik, hogy a dijnok által teljesítendő napi másolási munkát előre meg kell szabni, naponként ellenőrizni s a naponként tényleg teljesített munkamennyiséget a dijnok munkakönyvébe az ügydarabok lajstromsz mának megjelölésével bevezetni s ezt ugy az ellenőrző közegnek naponta, mint a hivatalfőnöknek kéthetenkint aláírni. E rendelet célja egyfelől az lehetett, hogy a dijnokok munkaereje jobban kihasználtassák, másfelől pedig az, hogy a kötelezett munkamennyiségnél többet másoló dijnok ivenkint 40 mondd negyven fillér bonificatióban részesittessék. Nem akarok most itt arra a kérdésre kiterjeszkedni, hogy a sürü s így csinosabb írású dijnokokra ez a rendelet milyen igazságtalan ; sem arra, hogy a munkaminimum megállapítása által minő tág tér nyittatik a főnöki önkénykedésnek s a kedvenc díjnok extra munkadíjban való illetéktelen részesítésének ; itt csak arra akarok egy rövid pillantást vetni, hogy mennyiben egyszerűsíti ez a rendelet az ügykezelést. Ennek elbirálhatása végett csak egy jbiróságot veszek fel. a melynél 6 dijnok van alkalmazva s melynek ügyforgalma a következő : Az elnöki lajstrom száma 20Ü A fizetési meghagyási lajstromé 750 A « « megkereséseké 100 A polgári vegyes lajstrom száma A « megkereséseké A sommás perek lajstromáé A végrehajtási lajstromé A bűnügyek lajstromszáma A « megkereséseké A vbirói lajstrom száma A büntető vegyes ügyeké A tkvi ügyek igtató száma Az örökösödési ügyeké Az örökösödési bizonyítványoké összesen 300 100 1,200 900 750 50 30 250 9.000 4o0 40 14,1 0 ügy*) Ha most már figyelembe vesszük, hogy egy-egy ügyszámra az elnöki, hagyatéki, sommás, végrehajtási, büntető, vbirói és örökösödési bizonyitványi ügyeknél 5, a többi ügyeknél — a tkviek kivételével — legalább 2 alszámot lehet számítani, akkor a lemásolandó ügydarabok évi száma megközelítőleg 29,650 lesz. Tehát a dijnokok munkakönyvébe 29,650 számot kell beleirni megemlítésével és megszámolásával annak, hogy az egyes számokhoz lemásolt kiadmányok hány oldalt tesznek ki ? (L. id. rend. 9. §-át és az ehhez való példát.) Ezt a beírást a dijnokok teljesítik, azonban az ellenőrzéssel megbízott tisztviselőnek szintén meg kell olvasni a dijnok munkakönyvébe beirt oldalszámokat, illetve mindennap meg kell győződnie arról, hogy tényleg annyi oldalt másolt-e a dijnok mint a mennyit munkakönyvébe beirt. Ezt annyival inkább meg kell tennie, mert a munkakönyvbe beirt s általa ellenjegyzett adatok képezik alapját a dijnokok rendkívüli munkadijának. Ha már most azt a számítást vesszük alapul, a mit bárki is kísérletével beigazolva láthat, hogy t. i. 60 másodperc alatt 120 betűt lehet folyó Írással leirni és hogy a rendelethez csatolt minta szerint minden másolt ügydarabnak a beírásához átlag 11 betű kell, akkor arra a számításra jutunk, hogy a fentebb másolandónak vett 29,650 ügydarabnak s a bennük másolt oldalszámoknak a dijnokok által való beírása kerekszámban 5.436 órát vesz igénybe. Félennyit bizonyára igénybe vesz a leirt oldalszámoknak a dijnokok által naponta való megszámlálása, s ugyenezek összeszámítása az ellenőrző közeg által; ugy, hogy végösszegében a felsorolt jbiróságnál az emiitett miniszteri rendelet intézkedéseinek keresztülvitele évenkint 10,872 órát fog igénybe venni, vagyis egy napra egyremásra — az ünnepnapokat figyelmen kívül hagyva — 7 órát számítva 1,553 napot, a mi négy dijnok egész évi munkaerejének felel meg. Most még arra vessünk egy pillantást, hogy mibe kerül az ügykezelés ezen egyszerűsítése az államnak. A fentebbiekből láttuk, hogy a dijnoko a beírással és a másolt oldalak összeszámításával 8,154 órát töltenek el. — Ha most 7 órai napi munkát véve, a dijnokok napi diját egyre másra csak 80 krral számítjuk, akkor kitűnik, hogy ez a munka az államnak évenkint csak a felhozott példában is 929 frt 55 krjába kerül. Ehhez kell még venni az ellenőrző közeg ált il az oldalszámok elienőrző összeszámításával eltöltött 2,718 óra költségét. A rendelet szerint az ellenőrzést az irodaigazgató, a tkv ezető, a jbiró, albiró vagy kezelő-irnok teljesítheti. En csak iraokot veszek 700 frt fizetéssel és 150 frt lakbérrel, tehát naponta 2 frt 33 kr. javadalmazással. Ez az irnok el fog tölteni az ellenőrzéssel, minimo calculo, a fentiek szerint 2,718 órát, vagyis 6 órás munkanapot számítva 453 napot, a melynek költsége 1,055 frt 49 kr. s igy az összes kiadás e rendelet végrehajtására csak egyetlen, közép nagyságú s 6 dánokkal ellátott bíróságnál 1,983 frt és 4 kr., a miből a rendes •) Ezen adatok egy jbiróság tényleges adatai, csak a számok van' nak az egyesek elhagyásával kikerekitve. Lapunk,mai száma 12 oldalra terjed.