A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 33. szám - Észrevételek a polgári perrendtartásról szóló törvényjavaslat XI. ciméhez

132 A JOG btkv. 91. §. alapján a mai naptól számítandó tizenöt évi fegyházra ítéltetik, a melyből a btkv. 94. 6. alapján az 1900. évi november hó 11-től a mai napig kiállott előzetes letartóztatás s vizsgálati fogság által öt hó kitöltöttnek vétetik. Indokok: Vádlott védőjének a btkv. 385. §-nak 1. a pontja alapján vádlott elitéltetése miatt bejelentett semmiségi panasza a btkv. 437. §-nak negyedik bekezdése értelmében, mint alaptalan azért utasíttatott el, mert védőnek az a kijelentése, hogy védencét nem tartja a terhére rótt cselekmény elkövetőjének, mint a bizonyítás keretébe tartozó körülmény semmiségi ok megállapítására nem alkalmas. Azonban a kir. ügyésznek a btkv. 385. §-nak 3. pontja alapján az esküdtbirósági ítélet ellen a btkv. 92. §-nak alkalmazása miatt bejelentett semmiségi panasza folytán, minthogy az esküdtbíróság ítéletének indokaiban a vádlott szabadságvesztés büntetésének meghatározását a btkv. 92. §. kedvezményes rendelkezésének alkalmazását semmikép sem indokolják, a büntetést a btkv 92. §. helyett annak 91. §-a és pedig a második bekezdés alapján kellett a jelen ítélet rendelkező része szerint meghatározni, a letartóztatás s a vizsgálati fogság egy részének betudásával s ekkép a btkv. 407. §. harmadik bekezdése értelmében az esküdtbirósági ítéletnek vonatkozó részét megsemmisíteni s a helyett a törvénynek megfelelő ítéletet hozni. (1901. július 3-án 4,179. sz.) Katonai szökevény által, szökésének tartama alatt elkövetett bűncselekmény tekintében az eljárás a katonai bíróság hatáskörébe tartozván, sérti a törvényt a kir. törvényszéknek oly ítélete, melylyel — bár téves adatok alapján — katonai szökevénynek bűncselekményeit bírálat tárgyává tette. A m. kir. Kúria három rendbeli lopás büntette és két-rendbeli lopás vétsége miatt vádolt H. J. Gy. és tulajdon elleni kihágással vádolt K. K. férj. özvegy H. K.-né ellen a zala-egerszegi kir. törvényszék előtt folyamatba tett s ugyanott 1900. évi december hó 10-én 4,047. sz. a. elintézett bűnvádi pert, a kir. koronaügyésznek a jogegység érdekében használt perorvoslat folytán 1901. évi május hó 9-ik napján tartott nyilvános tárgyalás alapján, a koronaügyésznek meghallgatása után vizsgálat alá vévén, következő végzést hozott: A zala-egerszegi kir. törvényszéknek fent idézett keletű és számú ítélete, mint a melylyel a törvény megsértetett, a H. J.-ról rendelkező részében megsemmisíttetik és a nevezett kir. törvényszék utasittatik, hogy az összes ügyiratokat saját hatáskörébe való eljárhatás végett a soproni cs. és kir. helyőrségi katonai bírósághoz tegye át és a most megsemmisített ítélettel kiszabott büntetését töltő vádlott személyét is a katonai bíróság rendelkezésére bocsássa. Indokok: A m. kir. csendőrségnek 1901. évi február 3-án és feb. 8-án 374. sz. a. kelt jelentései, a budapesti cs. és kir. katonai parancsnokságnak, mint birói hatóságának f. é. február 20-án 1,005/6.074. sz. a. kelt átirata, a soproni cs. és kir. helyőrségi katonai parancsnokságnak f. é. március hó 15-én 281. sz. a. kelt értesitvénye, úgyszintén a zala-egerszegi kir ügyésznek f. é. április hó 4-én 1,302. sz. a. tett jelentése és csatolmányai minden kétség fölé helyezik, hogy a zala-egerszegi kir. törvényszéknek idézett Ítéletével büntetés alá vont H. J. Gy. álnév alá rejtőzött személy azonos azzal a F. Gy.-el, a ki a 44-ik cs. és. kir. gyalogezred kötelékben áll és Kaposvárról 1900. évi július hó 10-én megszökött. Minthogy a véderőről szóló 1889. évi VI. t.-c. 62. §-ának harmadik bekezdése értelmében a közös hadsereg tényleges szolgálatban álló egyénei a katonai büntető és fegyelmi szabályok alatt állanak ; minthogy a szóban levő H. J. Gy. helyesebben F. Gy. a bűncselekmények elkövetési idejében (1900. évi szeptember 24-én, 26-án, 27-én és 28-án) mint katonai szökevény tényleges katonai kötelékben volt; és minthogy ezek szerint nyilvánvaló, hogy a zala-egerszegi kir. törvényszék hatáskörét túllépte, a midőn, bár téves adatok alapján egy katonai kötelék alá és igy a hadbiróságnak hatáskörébe tartozó személy bűncselekményeit bírálat tárgyává tette: a törvényszéknek idézett ítéletét H. J. Gy.-t illető részében megsemmisíteni és a B. P. 442. §-ának utolsó tétele szerint az ügyet az erre illetékes hatósághoz utasítani kellett. (1901. május 9. 2774/1901. B. sz. a.) Az ítélet annyiban megsértette a törvényt, amennyiben a pénzbüntetéseket is összesítette, holott a btk. T04. § a értelmében az összbiintetés a szabadságvesztésbüntetésekre bírhat csak vonatkozással, ellenben a pénzbüntetéseknek összesítése már azért sem foghat helyet, mert a'102. §., ellentétben a 95—99. §-okkal kimondja, hogy a pénzbüntetés minden cselekményre külön állapítandó meg. A m. kir. Kúria kétrendbeli súlyos testi sértés miatt jogérvényesen elitélt G. J. ellen összbüntetés kiszabása végett a bogsáni kir. jbiróság előtt folyamatba tett s ugyanott 1900. évi május hó 2-án 52|899. szám alatt elintézett bűnvádi pert a kir. koronaügyésznek a jogegység érdekében használt Jperorvoslata folytán 1901. évi június hó 11-én tartott nyilvános tárgyalás alapján, a koronaügyésznek meghallgatása után vizsgálat alá vévén, következő végzést hozottA perorvoslat alaposnak találtatván, kimondatik, hogy a bogsáni kir. járásbíróságnak összbüntetést kiszabó fent idézett keletű és számú Ítéletével a törvény és pedig a B. T. K. 102. §-ának rendelkezése megsértetett. A jelen határozat az ügyfelekre nézve hatálylyal nem bír. Indokok: A bogsáni kir. járásbíróság G. Gy.-t 1899. december 4-én 552. a. kelt ítéletével súlyos testi sértés miatt 14 napi fogházra mint fő- és 5 frt pénzbüntetésre mint mellékbüntésre Ítélte; az 1899. évi december 13-án 784. sz. a. kelt Ítélettel pedig ugyancsak súlyos testi sértés vétsége miatt 8 napi fogházra és 2 frt pénzbüntetésre. Ez ítéletnek jogerőre emelkedése folytán összbüntetés szüksége állván elő, a bogsáni kir. járásbíróság 1900. évi május hó 2-án 1899. évi 553. sz. a. Ítéletet hozott és az összbüntetést 22 napi fogházban és 10 korona pénzbüntetésben határozta meg, a mellékbüntetést be nem hajt hatása esetére 2 napi fogházra változtatandónak kijelentvén. A jogerőre emelkedett ez az ítélet annyiban megsértette a törvényt, a mennyiben a pénzbüntetéseket is összesítette, holott a B. T. K. 104. §. értelmében az összbüntetés a szabadságvesztés büntetésekre bírhat csak vonatkozással, ellenben a pénzbüntetéseknek összesítése már azért sem foghat helyet, mert a 102. §. ellentétben a 95—99. §-okkal kimondja, hogy a pénzbüntetés minden cselekményre külön állapítandó meg. (1901. június 11. 3,569/1901. B. sz. A btk. 260. §-ába ütköző vád alól felmentés azon az alapon, hogy a vádlott katonatiszt ellen a becsületbirói eljárás meg nem indíttatott, mivel arra a katonai hatóság átirata szerint a megtörtént nyomozások alapján szükség nem volt s a bíróság a katonai iratok ismerete nélkül abban a helyzetben sem volt, hogy a becsületügyi birói eljárás mellőzésének indokait megismerje és megállapítsa, vájjon a vád tényleg valótlannak bizonyult-e, vagy az eljárás alaki vagy egyéb és mily okokból mellőztetett-e. (A m. kir. Kúria 1901 június 14. 3,645/901. sz. a.) Súlyos testi sértés büntette forog fenn, habár a sértett egészség háboritása csak amiatt tartott is 20 napon tul, mert ő orvosi gyógykezelést nem vett igénybe. (A m. kir. Kúria 1901. február 12-én 6,563/1901. sz. a.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : Groszvirth Simon e., Miskolc, u, o. trvszék, be • okt. 15., félsz. nov. 14., csb. dr. Végh Imre. tmgg. dr. Tóth Dániel.— 1. Waldmann Soma és II. Waldman Hermin e., Kisdobsza, s.-a-ujhe lyi trvszék, bej. okt. 4.. félsz. okt. 30., csb. Hellner Károly, tmgg. Szilva Béla. — Beér Jakab e., Tattaja, fehértemplomi trvszék, bej. szept. 80., félsz. ok. 24., csb. Kinaszevich Béla, tmgg. dr. Bartha Ignác. — Rosenfeld Ignác e., Fehértemplom, u. o. trvszék, bej. szept. 7., félsz. okt. 7., csb. Kinaszevich Béla, tmgg, dr. Szölössy István. — Scheitzer Lipót e.. Szentendre, budapesti keresk. és váítótrvszék, bej. szept. 7., félsz. okt. 3., csb. Szentgyörgyi Imre, tmgg. Fadgyas János. — Heimler Lajos e.. Maglóca, soproni trvszék, bej. szept. 16., félsz, okt. 14., csb. Lukács Béla, tmgg. Élő János. — Stanits Gyula e., Esztergom, komáromi trvszék, bej. okt. 12., félsz. okt. 19., csb. Skoday László, tmgg. Szenttamási Béla. — Diamant Gábor e., Fülek, balassagyarmati trvszék, bej. szept. 27., félsz. okt. 22., csb. Köröm László, tmgg. Papp Gyula. — Friedmann Dániel e., Galgóc, nyitrai trvszék, bej. szept. 11., félsz., okt. 11„ csb. Névery Ignác, tmgg. dr. Szilárd Simon. — Spitzer Vilmos e., Budapest, u. o. kir. trvszék, bej. okt. 11., telsz, nov. 11., csb. dr. Gaár Vilmos, tmgg. dr. Sztankovics Viktor. Pályázatok : A margittai jbiróságnál birói áll. aug. 25. — Az élesdi jbiróságnál a Ibi ró i áll, aug. 25 — Sátoraljaújhelyen kir. közjegyzői áll. szept. 3. Közjegyző helyettes állandó alkalmazást keres, vagy átvesz ügyvédi irodát. Cím a kiadóhivatalban. 2 1 IIIIIIITIITI ^I^Ü^^l itlllifiÉf A somorjai kir. közjegyző helyettest, esetleg biró jelölt et keres. gyakorlattal 3-1 WLLAI RÉtlVillT '/5-X(iríO NYOMDÁJA FÜDAPUTB Dr. RÉVAI LAJOS lakik V., Kálmán-utca 16. Dr^T^I^RJttÓR^lakikJV., Rudolf-rakpart