A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 33. szám - Észrevételek a polgári perrendtartásról szóló törvényjavaslat XI. ciméhez

A JOG vonatkozólag veszszük dr. Hritz Lajos lőcsei kir. aljárásbiró urnák következő felvilágosító sorait: <Minthogy itt, ez e n kir. járásbíróságnál a jelzett ügy teljesenismeretlen, minthogy tov bbá a feljebbviteli bíróságok jelzett határozatánál a máramaros-szigeti kir. törvényszék, majd a debreceni kir. Ítélőtábla s így a «lőcsei» szó nyilván nyomtatási hiba, — kérem ezt becses lapjuknak következő számában kiigazítani és az igazi kir. járásbíróság nevét közölni.» Utána néztünk a dolognak és kiderült, hogy Hritz biró urnák tényleg igaza van. A hiba a jogeset leirója részéről csúszott be, a ki a técsői kir. járásbíróság helyébe a lőcseit irta. A hibát ezennel jóvá teszszük és Hritz biró urnák, köszönetet mondunk a szives figyelmeztetésért. De helyreigazításra szorul még a jogeset száma is, mely nem 368., hanem 3,608. Intézkedtünk, hogy az ily leírási hibák a jövőre lehetőleg elkerültessenek. A kecskeméti ev. ref. jogakadémián a beiratások szeptember hó 1—8-ig tartanak; szeptember 8—15-ig folyamodás utján a tanári kar, október 15-ig nyomós okból a jogakadémia igazgatótanácsa adhat utólagos felvételre engedélyt. Beiktatási dij 20 korona. Félévi tandíj 30 korona. Az alapvizsgálatok szeptember 1—15-ig tartatnak. Alapvizsgálati dij 24 korona. A tápintézelbcn a joghallgatók havonként 15 koronáért kaphatnak ellátást. Igazságügyi zsibvásár. Megfordult-e már az igazságügyi kormányzatnak bármely irányadó tagja a fővárosi járásbíróságoknál az u. n. tömeges napon, midőn egy bírónál rendszerint 9 órára 100 ügy, vagy talán ennél több is, egyszerre van első tárgyalásra kitűzve ? Ha nem volt ott, ugy sürgősen ajánljuk neki ezen látogatást, hogy személyesen győződjék meg az ott uralkodó botrányos, az igazságszolgáltatást sárba rántó ázsiai állapotokról. Százával állanak az emberek a fülledt levegőjű szobában, előszobában és folyosón. Felperes, alperes, tanú, ügyvéd taszítják és lökdösik egymást kölcsönösen. Pokoli zsivaj közt — az ember alig érti saját szavát, — lesznek a peres felek nevei kikiáltva? — óh nemv ez merő lehetetlenség volna, — csak alig érthetően felolvasva. És jó hallásnak, valamint rendkívüli szerencsének örvendhet azon fél, a ki saját nevét hallja és a praesentiát kieszközli. Mindenki a biró felé tolong,aki már alig tud lélegzeni. A verejték lecsurog arcáról és hiába küldi a feleket hátrább, mert a hátul állók őket újból és újból előretolják. Minden makacssági Ítéletnél ujabb zavar és tolakodás támad; mert mikép is lehessen annyi makacssági jegyzőkönyvet annyi télnek 2—3, Írásra rendszerint teljesen alkalmatlan tollal aláírnia ? Ki jusson hamarább az asztalhoz, ki a 3—4 ottlévő székhez ? Hogy kalapot, felöltőt, botot, aktát letenni nem lehet; hogy némely félnek vagy ügyvédnek órák hosszáig kell ott állnia mig a sor reá kerül, ezt csak en passant említjük meg. És mindez most is történik, mikor a higanyoszlop 30 R. fokra felszökött, mikor a biró szobája sok helyütt éppen a napos oldalon fekszik és minden függöny vagy ablakredőny nélkül szűkölködik!!! Hogy milyen csúfolódás, gúnyos és a bíróságokra sértő megjegyzés, sőt káromlás megy itt naponként véghez, erről jobb hallgatni. De szabad-e ily állapotokat pillanatig is tűrni ? Szabad-e a birói és ügyvédi kart annyira lealacsonyítani, hogy ily viszonyok közt tárgyaljanak ? Szándékosan mellőztük e közlemény Írásánál az iróniát és satirát —a viszonyok, fájdalom, oly szomorúak, hogy csakis sirni lehetne fölöttük. Azért újból kérjük az igazságügyminisztert, vagy vezérkarának bármely tagját: győződjenek meg e panaszok alapos voltáról és intézkedjenek sürgősen, mert botrányosabb igazságszolgáltatási viszonyok talán még Kinában sem léteznek. Ha kell, hát bizonyítékokkal is szolgálunk. Visszaélés a giró-forgalommal. Bizonyára szélesebb köröket fog nálunk is érdekelni az a sajátságos következtetés, amelyet a német Reichsbank a Leipziger Bank csődjéből giró-forgalmára nézve levont. Egy számla kiegyenlítésére és a csődbejutott banknál a számla-tartozáa biztosítására lekötött értékpapírok kiváltására a számla-adós bankárja által folyószámla tartozását a Reichsbank giró-számláján átutaltatta a Leipziger Banknak. A giró-átutalás körülbelül 14 nappal a csődnyitás előtt történt. Néhány nappal később a bankház azt a tudósítást kapta a Reichsbank központjától, hogy az átutalt összeg befolyt oda, de nem fizethető ki a Leipziger Banknak, mert a Reichsbank a Leipziger Bank girószámlájára befolyó összegeket a Leipziger Bank, illetve annak csődtömege ellen fennálló követelésének apasztására fordítja. Lipcséből és Berlinből származó számos közbelépés dacára a Reichsbank mindeddig megmaradt álláspontján és megtagadta az átutalt összeg kifizetését a csődtömegnek. Megjegyzendő, hogy a Reichsbank már korábban is gyakorolt megtartási jogot a hozzá befolyt giró-pénzekre. Akkor az ügy nem került birói eldöntésre, mert közben a Reichsbank által leszámítolt váltók befolytak, mire természetesen kiadta a visszatartott összeget. Most azonban a kérdés valószínűleg perre kerül, amelynek a Reichsbankra való kedvezőtlen kimenetelét jogi körökben annál biztosabbra veszik, mert a Reichsgericht egyszer már 1884-ben analóg esetben a jegybank által most igénybe vett megtartási jog alaptalansága mellett foglalt állást, a giró utján történt átutalást depositum irregulare-nak minősítvén. Az egyeztető ügynökök Ausztriában. Az osztrák ügyvédségnek állandó panasza, hogy az egyeztető és tudakozódási intézetek olyan tevékenységet fejtenek ki, mely kizárólag az ügyvédséget illeti. Az igazságügyminiszter ennek folytán rendeletet intézett az összes bíróságokhoz és ügyészségekhez, a melyben közli, hogy a belügyminiszter a kereskedelmi miniszterrel történt megállapodáshoz képest figyelmeztette a helytartóságot, és pedig ugy tudomásulvétel, mint pedig az alsóbb hatóságok kitanitása végett, arra, hogy az érdekelt minisztériumok felfogása szerint ilyen foglalkozások vagy vállalatok megengedhetősége nern az ipartörvény, hanem a kormány 1886. január 28. kelt rendeletének határozatai szerint bírálandó el. Minthogy pedig ehhez képest ilyen foglalkozás vagy vállalat különleges engedély nélküli iparszerü folytatása az 1857. szeptember 30. kiadott miniszteri rendeletben megállapított büntetés alá esik, ezért a vonatkozó bűnvádi eljárásra hivatott alantas hatóságok utasitandók, hogy ily ügynökök vagy vállalatok jogosulatlan tevékenységét, valamint a jogosított ügyletközvetitők ilynemű közvetítés köiül tanúsított túlkapásait gátolják meg és ügyeljenek arra a gyakori esetre, melyben megkísérlik az ily közvetítések folytatását meghatalmazások vagy engedményezések kiállítása vagy átvétele által leplezni.^ Az egyességi közvetítés iparszerü folytatásának engedélyezése iránti kérvények elintézésénél a helytartóság ügyelni tartozik arra, hogy magánügynökségek engedélyezése egyáltalán csak különösen méltánylandó esetekre szorítkozzék és a valódi szükséglet létezése esetén is szigorúan vizsgálandó, hogy az illető személyek a legnagyobb fokú megbízhatóságra érdemes egyének legyenek, kikre a közvetítő tevékenység nyugodtan reábízható. A szükséglet fennforgása abból Ítélendő meg, hogy a helységben vagy kerületben vannak-e közjegyzők, nyilvános vagy magánügynökök és hivatásszerű ügyfélképviseletre jogosult ügyvédek és figyelembe veendő, hogy az ügyvédek működési köre területileg határozva nincs. — Nálunk a bpesti ügyvédi kamara is tehetne valamit az egyeztető ügynökök ellen. Özvegyi haszonélvezet tárgyát képező ingatlanok haszonbérbe adása s ez által az özvegyi jog korlátozása gyámhatósági uton az esetben sem rendelhető el, ha a végrendelet szerint az ingatlan tiszta jövedelmét kiskorú gyermekek tartására és nevelésére kell fordítani] A m. kir. belügyminiszter 1901. 8,704. sz. határozata. T. vármegye közigazgatási bizottságának. A vármegyei közigazgatási bizottság gyámügyi felebbviteli küldöttségének határozatát, melylyel a vármegyei árvaszék előző végzései ellen özv S. Juonné által beadott felebbezés elutasítása mellett helybenhagyta a nevezett árvaszéknek azon végzését, mely szerint a néhai S. Juon hagyatékához tartozott mindkét úrbéri telekföldnek haszonbérbeadása és kezeltetése iránt intézkedések tétettek, özv. S.Juonné szül. Z. Stana képviseletében dr. H. László n—b-i ügyvéd által közbetett felebbezés folytán felülvizsgálván, azt azon részében, melylyel az előző árvaszéki végzések ellen beadott felebbezés elutasittatott, indokaiból helybenhagyom. Ellenben a fentjelzett ingatlanok haszonbérbe adása iránt rendelkező részében, — az annak alapját képező árvaszéki végzéssel együtt — hatályon kivül helyezem; mert: habár a S. Juon örökhagyó által tett végrendeletben foglalt kikötés szerint a haszonélvezeti joggal biró özv. S. Juonné, a hagyatékhoz tartozó egyik telekfóld jövedelmét, — a fennálló adósságok törlesztése után — S. Simon kiskorú gyermekei nevelésére és eltartására fordítani köteles is, de a mennyiben a kiskorúakat illető ingatlan haszonélvezője nem gyám és a kiskorúakkal szemben nem vagyonkezelő és a mennyiben az örökhagyó özvegye és az örökösök között a hagyaték tárgyalásaalkalmával az öröklés tár«yát képező hagyatéki vagyon kezelésére nézve megegyezés nem jött létre, — ennélfogva dacára, hogy az özvegy a vagyon jövedelméről való elszámolásra késznek nyilatkozott, arról azonban a mai napig szabályszerűen el nem számolt, — annak következményekép, hogy az özvegy a vagyonkezelést elhanyagolja, -- a haszonélvezet tárgyát képező ingatlanok haszonbérbe adása s ez által az özvegyi jog korlátozása gyámhatósági uton annyival kevésbbé volt elrendelhető, mert még azon kérdés elbírálása is, hogy a haszonélvező özvegy a hagyatéki adósságok törlesztésére és a kiskorúak tartására és nevelésére tartozik-e és mily összeget fizetni ? a szőnyegen forgó esetben nem a gyámhatóság jogkörébe tartozik, hanem az ez iránti igény a kiskorúak gyámja által rendes birói uton érvényesítendő. Szerkesztőségi üzenetek. Dr. Oe B. ügyvéd urnák, Nezsideren. A birói határozatoknak Ausztriába szóló kézbesítéséről intézkedik az 1868: LIV t -c 61 S-a E szakaszból önként folyik, hogy a k é z b e s i t é s külföldön csakis az illetékes bíróság megkeresése mellett lehetséges és így posta utián nem eszközölhető. V. ö. 1868 : LIV. t.-c. 273. §. P o s t a i kézbesítésről intézkednek különben a belügyminiszternek 4,924'1877 25 340/83 a keresk miniszternek 82.420/1803. és az igazságügyminiszternek 611 '1894. sz. rendeletei. Az itteni bíróságok e kérdésben éppoly kevéssé tájékozottak, mint az ottaniak. Kúriai és táblai értesítések Békés-Csaba. Dr. P. J. Seigerl-Seiden érk. 341/1901 P. sz. a. eloa. Fráter, n. e. - Kis-kunfélegyháza. Dr Sz- Á WerschetzGutmann érk U.IS'.,,,!. P. s2. a.%lőa. Skoft, n e. - Szepsi Dr. K-erdett ügyek nincsenek elint.