A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 31. szám - Észrevételek a polgári perrendtartásról szóló törvényjavaslat XI. címéhez - Megtakarítások az igazságügy körében

226 A JOG Áldás és béke lengjen hamvai fölött, azon szellem pedig, melyet inaugurált, éljen és gyarapodjék tovább is a magyar igazságügy nagyobb dicsőségére. Dr. Révai Lajos. Észrevételek a polgári perrendtartásról szóló törvényjavaslat XI. címéhez. (Eljárás a házassági perekben.)* Irta: dr. RAFFAY FERENC, egyetemi magántanár. 697. §. A felperes a megindított kereset kérelmének megalapítására az elsőbirósági Ítéletet megelőző tárgyalás berekesztéséig oly okot is felhozhat, a melyet keresetében nem érvényesített. A megtámadó, bontó vagy z'álókereset, illetőleg viszontkereset megalapítására a fél olyan okot is felhozhat, a melyre nézve kereseti joga a békéltető kérelem, ilyennek hiányában Pedig a kereset, illetőleg a viszontkereset előterjesztésekor még fennállott, de a melyet most már idomulás miatt ónálló keresettel nem érvényesíthetne. Uj okok felhozása, vagy viszontkereset indítása esetén előzetes békéltetésnek nincs helye. Ez a §. is lényegileg helyes szabályokat tartalmaz ; hiánya azonban, hogy nem fejezi ki határozottan azt is, hogy a házasság érvénytelenítése vagy felbontása, illetőleg az ágytól és asztaltól való elválasztás, továbbá a 717. §-ban szabályozott megalapítás egy keresetben is kérhető, természetesen a megalapítás érvénytelenítése és a felbontás csak vagylagosan és a bíróság csak egyik kérelemnek adhat helyet. Ugyanezt fejezi ki az 1894. évi tervezet 20. §-a, amelyet azonban nem tudjuk, mi okból, nem vettek át a mostani javaslatba. Annálinkább ki kellene ezt a szabályt mondani, mert van ellenkező nézet is, amely szerint a semmiségi és megtámadó perrel nem lehet összefoglalni a házasság felbontása vagy elválasztás iránti pert (1. Z1 i n s z k y—R e i n e r : Magyar magánjog 789. 1.) A most említett 20. §. kifejezi azt is, hogy a kir. ügyész a semmiségi keresettel a H. T. 56. Íj ának a) pontjára alapított támadó keresetet kapcsolhatja csak össze, ami szintén helyes,, mert a kir. ügyésznek bontó, illetne válóper indítására joga [ nincs. 698. §. Bontó és válóperben, valamint megtámadó perekben a bíróság a felek között a békéltetést a per bármely szakában megkísérelheti és e végből őket kiküldött vagy megkeresett bíró ele is utasíthatja. Ezt a §-t egyszerűen törölni kellene, mert ha a békéltetést a bíróság a per bármely szakában többször is megkísérelheti, ez a rendelkezés alkalmat adhat a perek elhúzására, különösen ha tekintetbe vesszük, hogy a törvényszék nem maga foganatosítja ezeket az ismételt békéltetéseket sem, hanem a feleket kiküldött, vagy megkeresett biró elé is utasíthatja. 699. §. Semmiségi perekben a bíróság hivatalból is figyelembe veszi azokat a tényeket és bizonyítékokat, a melyek a felek részéről a kereseti és viszontkereseti kérelem megalapítására felhozott okoknak megítélésére befolynak. Megtámadó, valamint bontó és válóperekben e tényeket és bizonyítékokat csak a házasság fenntartása érdekében veszi a bíróság hivatalból figyelembe. Az ily tények és bizonyítékok felöl a felek a határozathozatal előtt nteghallgatandók. A 691. §-nál már kifejtettük, hogy nem fogadható el a javaslatnak az az álláspontja, mely szerint a bíróság csak a semmiségi perekben, a megtámadó, bontó és válóperekben pedig csak a házasság fenntartása érdekében veszi figyelembe hivatalból a felhozott tényeket és bizonyítékokat. Az ott kifejtett indokok alapján a 699. §-t is olyképen kell megváltoztatni, hogy a bíróság minden tényt és bizonyítékot figyelembe tartozik venni minden házassági perben, még akkor is, ha a házasság érvénytelenítése vagy felbontása szempontjából bír fontossággal. 700. §. Azok a szabályok, a melyek a tényállításokra vagy az okiratokra teendő nyilatkozatok elmulasztásának, továbbá a *) Előző cikkek a f. évi 9., 11., 13., 16., 18., 21., és 24. számokban. bíróság előtti elismerésnek vagy beismerésnek következményeit iíegállapitják, házassági perekben nem alkalmazhatók. Hogy a bíróság előtti beismerésnek mennyi bizonyító erőt lehet tulajdonítani, a bíróság a körülmények szorgos méltatása alapján a 285. §. szerint itéli meg. A tanuknak, a szakértőknek vagy az ellenfélnek esküjét a felek el nem engedhetik. A félnek eskü alatti kihallgatása csak más bizonyíték kiegészítéséül rendelhető el. Egyezségi eskünek, valamint a felektől megállapított eskünek (3gS- §•) helye. Ez a §. a most érvényben lévő jogszabályokat foglalja össze, a bizonyítást illetőleg és minden tekintetben helyes. 701. §. A 687. §-ban megjelölt személyeket a bíróság is meghallgathatja és elrendelheti az előkészítő eljárásban már felvett bizonyítás vagy meghallgatás kiegészítését vagy ismétlését. A személyesen meghallgatandó személy meg nem jelenése vagy nyilatkozatának megtagadása esetén a 687, §. alkalmazandó. A bíróság továbbá elrendelheti az előkészítő eljárás kiegészítését is. Ez esetben a szóbeli tárgyalás folytatására a határnapot lehetőleg egyidejűleg tűzi ki. A 687. 4?-nál felhozott indokok alapján korlátozni kellene a bíróságnak azt a jogát, mely szerint az előkészítő eljárás során már meghallgatott személyeket újból kihallgatják és elrendelhető a már felvett bizonyítás vagy meghallgatás kiegészítése vagy ismétlése, sőt elrendelhető az előkészítő eljárás ismétlése is. Ezek a szabályok ugyanis a házassági per végtelen elhúzására vezethetnek. Különösen törölni kell a 701. §. harmadik bekezdését, vagyis ha a bíróság szükségesnek tartja a tényállás kiderítését, ne rendeljen uj előkészítő eljárást, hanem vegye fel maga a szóbeli tárgyaláson a bizonyítékokat és hallgassa meg azokat a személyeket, akiket szükségesnek tart. Megtakarítások az igazságügy körében. Irta: BELCSÁK LÁSZLÓ, lévai kir. közjegyző. A «Jog» f. évi 25. és 27. számaiban megkezdett érdekes eszmecserében dr. Elek Mór zászlójához csatlakozom. Nem a megtakarításokért, melyeket mint mellékes célt szintén elérhetőnek tartok, hanem azért, a mi a fő, az igazságszolgáltatás egyszerűbbé s gyorsabbá tételéért. Az az intézmény jobb, mely a polgárt életcélja, boldogulása felé való törekvésében jobban, könnyebben, hathatósabban segiti elő. Az ilyen intézményt létesíteni kell s nem képezhet akadályt az az aggodalom, hogy a közegeket, melyekre azt bíznánk, nem leszünk képesek eddigi jövedelmeik arányában javadalmazni. Fel kell tételeznünk, hogy életrevaló közhasznú intézmény közegei nem vesznek éhen, gondoskodnunk kell tisztességes megélhetésükről anélkül, hogy jót állnánk eddig élvezett jövedelmük magasságáért. 1875-ben sem biztosította senki a közjegyzőkké kinevezett ügyvédeket és bírákat, hogy annyi jövedelmük lesz a mennyi volt. Nálunk az igazságszolgáltatás se nem drága, se nem rossz, de dacára bíróságaink felemésztő munkásságának és elég nagy személyzetének, lassú. Miért ? A sok fölösleges irás, alakiság és az eljárási szabályok nehézkessége miatt. A polgár nehezen s lassan jut igazához, büntető ügyben ugy mint polgári perben, de a mi reá nézve sokkal hátrányosabb, perenkivüli ügyeiben is. Nohát amit dr. Elek Mór a megtakarítások és a bírósági személyzet illőbb javadalmazása szempontjából kiván : a perenkivüli ügyeknek a bíróságoktól elvételét s más könynyebben mozgó, könnyen hozzáférhető, a jogkereső közönséggel közvetlenül s az írásbeliség nyűgétől lehetőleg szabadon érintkező alkalmas közeghez utasítását, — én is kívánom a jogkereső közönség érdekében. Az összes perenkivüli jogszolgáltatásra alkalmas közegül jelentkezik kellő átalakitás mellett, a közjegyzői intézmény. Az élénkebb jogforgalom igényeit kielégíteni képtelen ós. hiteles helyek elhagyásával 1875-ben alkotmányosan beállítottunk hiteles személyeket, a «kir. közjegyző., hangzatos nevevei de csak itt-ott egyet, mutatóra vagy ijesztőnek Felruháztuk őket hatáskörrel, ugy, hogy cipőt a községi