A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 27. szám - A sommás eljárás 117. 169. 188. és 210. §§-ról

212 j A JOG akkor is megtérítendő a késedelmes váltókötelezett által, ha az a bekövetkezendő váltóbeperesités és ezzel felmerülő költségek kikerülése céljából tovább nem késedelmeskedik és fizet. Gutfreund Emil, ügyvéd. Irodalom. A kir. Ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. IV. kötet. 1899—1900. Összegyűjtötte és összeállította: Dr. Tér fi Gyula, a kir. igazságügyministeriumban alkalmazott budapesti kir. törvényszéki biró. Kiadja a Franklintársulat. Budapest, 1901. A most megjelent IV. kötet az összes királyi ítélőtábláknak 734- határozatát tartalmazza, nemcsak összegyűjtve, hanem szakszerűen, szigorú lelkiismeretességgel és könnyen áttekinthető módon feldolgozva. A nagyobb terjedelmű határozatokat az azokban kifejezésekre jutó jogszabályoknak feltüntetése vezeti be, ezt követi mindenütt, a hol a tényállás a határozatból ki nem tűnik, annak az ügyiratok alapján készült rövid, tömör, szabatos és világos előadása, a mely után a szószerint közölt határozat következik. Négyrendbeli tárgymutató van a kötetben, u. m. a 114. lapra terjedő tendszeres tárgymutató, vagyis a határozatokban kijelentett jogszabályoknak az alaki és az anyagi jog rendszerében való szabatos összeállítása, a melynek becsét mindenütt a curia és a többi táblák azonos vagy ellentétes határozataira való hivatkozás is emeli; az 50 lapra terjedő betűrendes tárgymutató, mely rövid kivonatban magát a jogszabályt is tartalmazza, továbbá a jogforrásoknak és végre a közölt határozatok lajstromszámainak mutatója. Ára 14 kor. Megjelent: Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai jegyzetekkel ellátva. Kiadja a «Jogtudományi Közlöny* szerkesztősége. Harmadik folyam. XVIII. kötet. Budapest, 1901. Franklin-társulat. Ára 4 korona. Vegyesek. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister dr. Raffay Ferenc ügyvéd, győri lakosnak s kiváló munkatársunknak a kolozsvári egyetemen a magyar magánjogból egyetemi magántanárrá történt képesítését jóváhagyólag tudomásul vette és nevezettet ezen minőségben megerősítette. A pécsi kir. Ítélőtábla szüneti tanácsai. Július 7-től augusztus 3-ig elnök: Pilch Antal kir. itétőtáblai biró; birák: Töttössy Béla, Cziglányi Béla, Angyal Pál és Holics Gyula. Augusztus 4-től 31-ig elnök: Pilch Antal kir. Ítélőtáblai biró; birák: Rökk Gyula, Cziglányi Béla, Angyal Pál és Holics Gyula. A pozsonyi kir. Ítélőtábla szüneti tanácsai. Elnök: P o r u fasz k y Jenő tanácselnök. Birák július hóra: dr. Laban Lajos, Zsarnay Márton, Fabinyi Gusztáv és Aixinger László; augusztus hóra: Németh Gyula, Zsarnay Márton, Fabinyi Gusztáv és Aixinger László. A nagyváradi kir. ítélőtábla szüneti tanácsai. Július 7-től augusztus 3-ig elnök: Medvegy Mihály tanácselnök: birák: Czvek Kálmán, Molnár Gáza, Bige Gyula és Balogh Samu. Augusztus 4-től 31-ig elnök: Ritoók Zsigmond, a kir. ítélőtábla elnöke; birák: Czvek Kálmán, Molnár Géza, Bige Gyula és Dobosfy Alajos. A marosvásárhelyi kir. Ítélőtábla szüneti tanácsai. Július 7-től augusztus 24-ig elnök: Kost ka Géza tanácselnök; birák: P é te r f i Dénes, D o b a i Albert, Szabó Dénes, A v ed i k Simon kir. ítélőtáblai birák. Augusztus 25-től 31-ig elnök: Ternovszky Béla kir. ítélőtáblai elnök; birák: Péter fi Dénes, Szabó Dénes, Hatfaludy István és A v e d ik Simon kir. ítélőtáblai birák. A kolozsvári kir. itélő szüneti tanácsai. Július 7-től augusztus 10-ig elnök: Heppes Miklós kir. Ítélőtáblai tanácselnök: birák: Szász Dénes, Pap Farkas, Incze Gerő, Sámi László. Augusztus 11-től ugyanazon hó 31-ig elnök: Heppes Miklós kir. ítélőtáblai tanácselnök; birák: Pap Farkas, Incze Gerő, Becsek Lajos, Sámi László. Hatáskör megállapítása erőszakos nemi közösülés és nőrablás miatt indított ügyben, ha a sértett fél indítványa hiányzik, de személyes szabadság megsértése is forog fenn. A kir. ministerium a K. Mihály és társa ellen erőszakos nemi közösülés és nőrablás miatt tett feljelentés tárgyában a dévai kir. törvényszék és a vajdahunyadi járás főszolgabirája közt leimerült htásköri összeütközési esetet 1900. évi szeptember hó 26. napján tartott tanácsában megvizsgálván, következőleg határozott: Ebben az ügyben az eljárás a kir. bíróság hatáskörébe tartozik. Indokok: G. Péter erdőháti lakos a vajdahunyadi kir. járásbírósághoz 1899. évi szeptember 7-én tett feljelentésében a következő tényállást adta elő: 1899. évi augusztus hó 20-án szüleihez szökött nejéért KisMuncsel községbe ment. Hazatérőben bementek a M. Mihály erdőháti (valea rati) lakos — nejének nagyatyja — házába, hogy nejének otthagyott ruháit magukkal vigyék. A mikor a ruhákkal megrakodva M. Mihály házától mintegy száz lépésnyi távolságra mentek, K. Mihály és K. Flóré, a M. Mihálylyal vadházaságban élő K. Zsófia fiai, fegyverrel és doronggal ellátva utánuk mentek, őt torkon ragadták s agyonütéssel fenyegették, ha ellenállani mer, majd K. Flóré kiragadta a neje kezében volt ruhát, K. Mihály pedig az erdőn keresztül elhurcolta nejét, hogy rajta erőszakot kövessen el. Panaszolta továbbá, hogy K. Mihály nejét már 8 nap óta erőszakkal fogva tartja. Ezt a feljelentést a vajdahunyadi kir. járásbíróság indítványtétel végett a dévai kir. ügyészszel közölvén, a kir. ügyész azt a dévai kir. törvényszékhez terjesztette be. A dévai kir. törvényszék a királyi ügyész indítványának elfogadásával 1899. évi október hó 6-án 6114. szám alatt hozott határozatával a feljelentést mint bűnvádi eljárásra alkalmatlant elvetette s tekintettel G. Péternek neje visszavezetése iránti kérelmére, illetékes intézkedés végett a vajdahunyadi járás főszolgabírójához tette át,^ mert a panaszlott erőszakos nemi közösülés (B. T. K. 232. §.) és nőrablás (B. T. K. 321. §.) csak a sértett fél indítványára képezhetné bűnvádi eljárás tárgyát. A vajdahunyadi járás főszolgabirája hatáskörének hiányát az 1900. évi május hó 30-án 2055/kig. 900. sz. a kelt határozatával szintén kimondván, az ekként támadt hatásköri összeütközési esetet kellett eldönteni. Igaz ugyan, hogy a B. T. K. 232. §-ában körülirt nőrablás a sértett fél indítványára üldözhető bűncselekményt képez, s a sértett fél ily indítványt nem tett s a mennyiben a följelentés tartalma a valóságnak megfelel, nem is tehetett; minthogy azonban G. Péter, a megjelölt két cselekményen kivül, mint önálló deliktumot, azt is panaszolta, hogy K. Mihály nejét 8 nap óta erőszakkal fogva tartja, ez a panaszolt tény pedig a B. T. K. 323. §-ának második bekezdésében meghatározott, s hivatalból üldözendő személyes szabadságsértés vétségének tényálladékát állapítja meg, mely vétség elbírálása az 1897. évi XXXIV. t.-cikk 17. §-a 4. pontjának és 18. §. 2. pontjának egybevetett értelme szerint a kir. törvényszék hatáskörébe van utalva ; ennélfogva jelen ügyben az eljárást a kir. bíróság hatáskörébe kellett utalni. A kir. bíróság feladata leend, hogy a feljelentés szerint a terheltek által elkövetett s a K. B. T. K. 41. §-ába ütköző közcsend elleni kihágást is elbírálás tárgyává tegye. (54.956/1900. I. M. sz.) Hatáskör megállapítása szőlőből zöld szőlőgalyak ellopása miatt indított ügyben, ha kétes, hogy a kár összege 6o koronát meghalad-e. A kir. ministerium a J. Dávid és társai m.-várii lakosok ellen lopás, illetve mezőrendőri kihágás miatt indított ügyben a beregszászi kir. járásbíróság és Beregszász r. t. város polgármestere között fölmerült hatásköri összeütközési esetet 1900. évi augusztus hó 19. napján tartott tanácsában megvizsgálván, következőleg határozott: Jelen ügyben az eljárás a kir. biróság hatáskörébe tartozik. Indokok: Özv. F. Sámuelné beregszászi lakos az ottani kir. járásbíróságnál 1899. évi május hó 29-én feljelentette, hogy szőlőjéből azon nó 24—25-ike közti éjjel J. Dávid és társai m.-várii lakosok mintegy 1200 darab zöld szőlőgalyat elloptak, mi által neki az e részben kiigazított feljelentés szerint 50 forint kárt okoztak. A kir. járásbíróság lopás vétsége miatt a tárgyalást elrendelvén, annak adatai alapján 1899. évi július hó 11-én 338. sz. a. hozott végzésével a lopás vétsége miatt indított eljárást megszüntette s az iratokat az 1894: XII. t.-c. 93. §-ba ütköző mezőrendőri kihágás illetékes elbírálása végett Beregszász város rendőrkapitányi hivatalához rendelte áttétetni azzal az indokolással, hogy a tárgyaláson becsatolt becslevél szerint az ellopott szőlővesszők értéke 18 forint 75 krajcárt tesz ki, a lopás pedig szőlőhegyen beültetett terményből lett elkövetve. Beregszász város polgármesteri hivatala a hozzá utalt ügyben káros özv. F. Sámuelnét kihallgatván, F. Sámuelné kárát 62 forint 43 krajcárban számította fel oly módon, hogy az ellopott szőlővesszőkön volt szőlőfürtök jövendő értékét — a becslevél szerint is — 43 forint 68 krajcárban számította fel, vagyis a 18 forint 85 krajcárhoz ezen összeget is hozzászámítván, kárkövetelését 62 forint 43 krajcárban határozta meg. Ennek folytán a polgármesteri hivatal 1899. évi szeptember hó 14-én 3. szám alatt akként határozott, hogy — mivel panaszos követelését 60 koronára le nem szállította — az ügy elbírálása az 1894: XII. t.-c. 93. §. a.) pontja szerint nem a közigazgatási hatóság, hanem a kir. biróság hatásköréhez tartozik. Ezen tényállás alapján, tekintettel arra, hogy a kártérítés cimén felszámított összeg az 1894: XII. t.-c. 93. §. a) pontjában jelzett 60 koronát meghaladja, azon ténykérdés elbírálása pedig, hogy ezen kár valóban fenforog-e; hatáskör alaki kérdésének eldöntésénél egyáltalán figyelembe nem jöhet, ezen okokból s mivel a feljelentett cselekmény a B. T. K. 333. §-ba ütköző s a B. T. K. 334. §-a szerint minősülő lopás bűntettének ismérveit látszik magában foglalni, amelynek elbírálása az 1897: XXXIV. t.-c. 17. §. 1. pontja szerint a kir. biróság hatáskörébe tartozik, a szóban forgó cselekmény elbírálását a kir. biróság hatáskörébe kellett utalni. (10.008/1900. I. M. sz.) Curiai és táblai értesítések. Devecser. Gy. G. Eöri - Farkas u. 810. sz. a. ánr. 18. rend. e oa. Bellus. - Kassa Dr. N. V. Kis - Kis érk. 159/901. P. sz. a. eloa. Zachár, n. e. - Szedlak - Szedlak érk. 2,818/901. P. sz. a. előa.