A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 23. szám - A polgári perrendtartási szaktanácskozmány (Negyedik ülés)

184 szabályszerű időben esetleg benyújtandó javaslatok és indítványok, amennyiben a választmány az értekezleteié bocsátja; 3. az ügyrend 93. §. c) pontja értelmében netán előterjesztendő k JZ érdekű panaszok. A m. kir. Curia ügyforgalma és tevékenysége igoi. január i-től május 31-ig. I. Elintézésre várt: 6,471 polgári. 1,305 váltó, 68 úrbéri, 415 felülvizsgálati sommás, 6,290 büntető, 374 fegyelmi, 4 felszólalási (orsz. gyül. képviselőválasztási jog kérdésében), összesen 14,927 ügydarab. II. Elintéztetett: polgári 3,813, váltó 641, úrbéri 56, felülvizsgálati 314, büntető 4,866, fegyelmi 249, felszólalási 4, összesen 9,943. III. Hátralék: polgári 2,658, váltó 664, urberi 12, felülvizsgálati 101, büntető 1,424 fegyelmi 125, összesen 4,984. IV. Hátralékkülönbözet a mult év ugyanazon időszakával szemben: polgári -\- 217, váltó -4337, úrbéri — 11, felülvizsgálati — 2, büntető — 1,699, fegyelmi -f- 35, összesen — 1,123. A budapesti kir. ügyészség vezetője dr. Geguss Gusztáv főügyészi helyettes ur a következő tartalmú áiiratot intézte a budapesti ügyvédi kamara elnökéhez. 18,686/1901. k. ü. sz. Értesültem, hogy azokat az intézkedéseket, melyeket a budapesti ügyészségnél az értesítések adása körül életbe léptettem, az ügyvéd urak körében többen félreértették. A félreértés tulajdonképen való tárgya az, hogy az ügyek előadójának nevét a segédhivatalokban nem mondják meg, mert hiszen az ügyek iktató számáról és arról, hogy azok el vannak-e már intézve, mindig akadály nélkül adnak értesítést. Azért rendeltem el, hogy az előadó ur nevét kezelő tisztviselőim ne közöljék, mert az ügyészség szervezeti szabályainál fogva egységes lévén, az ügyek előadója a hivatal mindenkori vezetője. Ez nemcsak alakilag van így, hanem a jelentékenyebb ügyekben —- épen azokban, a melyekben leginkább szoktak az ügyvéd urak közbenjárni — tényleg az én körülményes utasításom szerint intézik el az ügyeket. Teljességgel nincs tehát célja annak, hogy a kidolgozással megbízott ügyészségi tagnak fölvilágositásokkal szolgáljanak; csakúgy, mint a hogyan nem lenne értelme annak, ha valaki az ügyvédi irodában nem a főnökhöz fordulna sürgetésével és információival. De következményeiben is kellemetlen lehetne a felekre az, ha a megbeszélés nem velem történik. Az ügy előadója véleményét egyik vagy másik irányban kifejezhetné és a fél vagy annak a képviselője meglepetés gyanánt vehetné azután, ha az ügy az előadó által kifejezett, de általam el nem fogadott állásponttól eltérő elintézésben részesült. Közös célunk, az igazság kiderítése érdekében mindig kész ségesen állok rendelkezésre abban az irányban, hogy a feleknek vagy az őket képviselő ügyvéd uraknak kívánságait vagy észrevételeit várakoztatás és i lőveszteség okozása nélkül meghallgassam. Amennyiben pedig az lenne eljárásuknak a célja, hogy sürgessék az elintézést, ennek a célnak is eredményesebben szolgálnak, ha nálam kérik a soron kivül való elintézést, mert az előadók fölhatalmazásom nélkül nem térhetnek el az elintézési sorrendtől. Rendelet az irodalmi, művészeti es fényképészeti művekre vonatkozó szerzői jogok kölcsönös védelme végett a Német birodalommal 1899. évi december hó 30-án Berlinben kötött és az 1901: VI. t.-c-ben foglalt egyezmény Vll-ik cikkének végrehajtása tárgyában. (35,307/1901. sz.) 1. §• Az irodalmi, művészeti és fényképészeti művekre vonatkozó szerzői jogok kölcsönös védelme végett a Német birodalommal 1899. évi december hó 30-án Berlinben kötött és az 1901. évi VI. t.-C.-ben foglalt egyezmény VII. cikke igy szól: «VII. CIKK. A jelen egyezmény rendelkezéseit a hatályának kezdete előtt létezett művekre is alkalmazni kell. Azok a megkezdett többszörösitések és utánképzések azonban, melyeknek előállítása eddig tiltva nem volt, befejezhetők és éppen ugy, mint a megengedett módon már előállítottak, terjeszthetők. Hasonlóképen a többszörösitésre vagy utánképzésre szolgáló készülékek (lenyomatok, tömöntvények, lapoki kövek és formák), melyeknek előállítása eddig tiltva nem volt, a jelen egyezmény hatályának kezdetétől számítva még 4 éven át használhatók az említett célra. Az ilyen többszörösitéseknek vagy utánképzéseknek terjesztése és a jelzett készülékeknek további használata azonban csak akkor van megengedve, ha ezek a tárgyak az érdekelt félnek a jelen egyezmény hatályának kezdetét követő három hónapon belül előterjesztett kérelme folytán leltátba felvétettek és különös bélyeggel elláttattak. A részletes határozatokat e tárgyban a közigazgatási halóságok állapítják meg.» A most idézett VII. cikk értelmében az egyezmény hatályba léptének napján, vagyis 1901. évi május hó 24-ik napján meglevő vagy megkezdett példányok további terjeszthetése, illetőleg ily többszöiözési vagy utánképzési készülékeknek 1901. évi május hó 24. napjától számított négy éven át leendő használhatása végett a szükséges leltározás és bélyegezés teljesítésére irányuló kérelmek a VII. cikk 3. bekezdése értelmében 1901. évi augusztus hó 24. napjáig a törvényhatóság első tisztviselője elé terjesztendök. A törvényhatóság első tisztviselője a kérelem felett érdemlegesen határoz és ha annak helyt ad, a bemutatott példányok vagy többszörözési és utánképzési készülékek leltárát a mellékelt minta szerint elkészíti s ennek felterjesztése mellett a kereskedelemügyi minisztert megkeresi a megfelelő bélyegnyomó leküldése végett. A törvényhatóság első tisztviselőjének netalán elutasító határozata ellen felfolyamodásnak van helye a kereskedelemügyi ministerhez, a ki végérvényesen határoz. 2. §• Az előbbi §-ban emiitett bélyegnyomó a következő felírást viseli: «Az 1899. évi december hó 30-án a Német birodalommal kötött egyezmény VII. cikke értelmében bélyeggel elláttatott.>» E bélyeg a leltárban felsorolt minden egyes példányra és többszörözési vagy utánképzési készülékre alkalmazandó. A bélyegzés a törvényhatóság első tisztviselőjének ellenőrzése mellett teljesíttetik. A törvényhatóság első tisztviselője a bélyegzés megtörténtéről a bélyegnyomó felterjesztése mellett a kereskedelemügyi ministernek jelentést tesz. Budapest 1901. május 24-én. Hegedűs, s. k. kereskedelemügyi m. kir. minister. Rendelet a szabadalmi ügyvivők fegyelmi ügyeiben követendő eljárásra vonatkozó 1899. évi május hó 10-én 1,089/1898. eln. sz. a. k. kereskedelemügyi miniszteri rendelet 2. §-ának módosítása tárgyában, 2,551 1901. eln. sz.) A szabadalmi ügyvivők fegyelmi ügyeiben követendő eljárásra vonatkozó 1899. évi május hó 10-én 1,089/1898. eln. sz. a. k. kereskedelemügyi ministeri rendelet 2. §-át ezennel hatályon kivül helyezem és rendelem, hogy a szabadalmi ügyvivő ellen indítandó fegyelmi eljárás esetében a fegyelmi bíróságot elsőfokban a szabadalmi hivatal elnöke, vagy annak helyettese elnöklete alatta szabadalmi hivatal fegyelmi bíróságának két tagja és a kereskedelemügyi minister által az ügyvivők karából évenkint — 1 évre — kinevezett két tag képezi. A szabadalmi hivatal szervezeti és ügyyiteli szabályzata tárgyában kiadott 733/896. k. m. eln. sz. rendelet 64. §-ának jelen rendeletem által nem érintett határozmányai tovább is érvényben maradnak. Budapest, 1901. május 16. Hegedűs, s. k. A ta'ár. A bécsi védők egyletének megbízásából Neuda és El bogén ügyvédek az osztrák igazságügy ministernél jártak, kérve őt, hogy tegye magát újból érintkezésbe a kamarákkal a végett, hogy az ügyvédek is talárt viseljenek a tárgyalásoknál, mert jelenleg az ügyvédek kivételével az összes functionáriusok talárban működnek, a mi a nagyközönség előtt az ügyvédet kisebbíti. A minister megígérte, hogy a kérelemnek eleget tesz, mert azt helyesnek ismeri el. A kerékpár fényűzési cikk. A budapesti kir. törvényszék: Felperes felülvizsgálati kérelmével elutasittatik. Indokolás: Felperes panasza az, hogy az elsőbiróság az anyagi jogszabályt sértette meg azzal, hogy kimondotia, mikép a. kiskorú alperes a kerékpár hátralékos vételárát azért nem köteles megfizetni, mert a kerékpár fényűzési cikk. Az elsőbiróság azonban nem ez okból, hanem azon jogszabálynál fogva nem tartotta a kiskorút marasztalhatónak, mert az ez által gyámi jóváhagyás és beleegyezés nélkül kötött ügyletet érvénytelennek tekintette, annál inkább, mert a kerékpár a kiskorura nézve sem szükséges, sem hasznos nem volt. Ezt a jogszabályt pedig az elsőbiróság helyesen alkalmazta, mert nem forog fenn oly körülmény, melynek alapján az ügylet, dacára a vevő kiskorúságának, vele szemben érvényesnek volna tekinthető. A felülvizsgálati kérelem tehát mint alaptalan el volt utasítandó. (1901. május 20. IV. E. 80. sz.) A könyvkivonatot a keresethez kell-e csatolni? A budapesti kir. kereskedelmi és váltetörvényszék felebbezési tanácsa: Tekintettel arra, hogy bejegyzett kereskedők könyvkivonati és számlakövetelései az 1868: L1V. t.-c. 35. §-ának értelmében azon hely bírósága előtt perelhetők, ahol a könyvek vitetnek; alperes pedig azt, hogy a felperes Budapesten bejegyzett kereskedő, tagadásba nem vette; tekintettel arra, hogy habár felperes keresetéhez könyvkivonatot nem csatolt, mégis, amennyiben kereseti követelése könyveibe be van vezetve, az könyvkivonati követelést képez és igy a könyvek vitelének helyén perelhető; és tekintettel arra, hogy felperes a felterjesztett iratok szerint könyvkivonat csatolásával bizonyítani hajlandó azt, hogy a kereseti követelés könyveibe be van vezetve, mely bizonyítástól felperes meg nem fosztható, a kir. törvényszék az elsőbiróság végzését feloldja és az j elsőbiróságot arra utasítja, hogy a fentebbiek értelmében leendő további szabályszerű eljárás után hozzon a pergátló kifogás tárgyában arra is kiterjedő ujabb határozatot, hogy az ezennel megállapított felebbezési költséget melyik fél viselje (1901 február 9. E. 39. sz. a.) Curiai és táblai értesítések Beregszász. Sz. K. Berzevicy- Malonyai érk. 2.8Í0/.901 P. sz. a. előa. Adám, n. e. - Gyöngyös. Dr. B. J. I. G. 19/1901 rhh. rfo alp. költs. 17 K. 45 f'., felp. 31 K. 75 f. -- Hódságh. Dr. L. F. Vuits Vuits érk: 3,749/901 P. sz. a. előa. Kováts. Béla, n. e. — Hódsághi tp. - Vuits érk. 383/901. V. sz. a. előa. Grecsák, n. e. — Keszthely H. S. Nedecky-Bozzay érk. 3,156/901. P. sz. a. előa. Bene, n. e. — Temesvár. R. J. Temesvár-Kincstár (5,047/900. P. sz. a.) máj 31 hh. - Turoc Szt.-Márton. Dr. L. A. 1. G. 53/901. sz. elutasítva, alp. költs. 29 K. 30. f. — Zala-Egerszeg. Dr. G. S. ürünwald —Első magyar gazd. gépgy. r. t. érk. 2,200/900. V. sz. a. előa. Gedeon, máj. 15. rendelv elint.