A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 18. szám - A főbeavatkozás, mellékbeavatkozás, perbehivás s az elődnevezés szabályozása de lege ferenda

Huszadik évfolyam. 18. szám. Budapest, 1901. május hó 5. Szerkesztőség: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kiadóhivatal: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendők. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) HETILAP ÍZ IGAZSÍGOGY ÉRDEKEINEK KÉPVISELTÉRE. 1 MAGYAR CCYYÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KAR Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS - Dr. STILLER MOR ügyvédek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Előfizetési arak: Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve: Negyed évre ... 3 korona Fél « ._ 6 Egész « _ 12 « Megjelen minden vasárnap. Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmentesen postautalvány nyal küldendők. TARTALOM : A főbeavatkozás, mellékbeavatkozás, perbehivás s az elődnevezés szabályozása de lege ferenda. Irta: Barna Ignác, budapesti kir. Ítélőtáblai biró. — A magyar polgári perrendtartás tervezetéről. Irta : dr. V á 1 y i Sándor, budapesti kir. járásbiró. — észrevételek a polgári perrendtartásról szóló törvényjavaslat XI. címéhez, irta : dr. R a f f a y Ferenc, győri ügyvéd. — Közigazgatási hatóságok rendbirságolási joga az ügyvédekkel szemben. Irta : R é v Mór, m. kir. p. ü. fogalmazó Nagy-Becskereken. - Belföld. (A budapesti ügyvédi kamara közgyűlése ) - Irodalom. (Corpus Juris Hungarici. Szerkeszti: dr. Márkus Dezső. — Földbirtokjogunk reformjához. Irta : dr. F e 11 n e r Frigyes. — Felebbezés és felülvizsgálat a polgári perrend tervezetében. Irta : M a g y a r y Géza. — Az első országos elmeorvosi értekezlet munkálatai. Szerkesztette: dr. Epstein László.) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. MELLÉKLET : Jogesetek tára.— Felsőbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a "Budapesti Közlöny»-böl. — Hirdetések. A főbeavatkozás, mellékbeavatkozás, perbehivás s az elődnevezés szabályozása de lege ferenda.*) Irta : dr. BARNA IGNÁC, bpesti kir. ítélőtáblai biró. II. 1. A polg. perr. tervezete 84. §-ának 2-ik bekezdése szeiint : a főbeavatkozási perre nézve «az idézés a főperben kitűzött határnapra istörténhetik.*> Ez nem helyes ; nincs is benne sem a német perrend idevágó 64. és 65 §-aiban, sem az osztrák perrend idevágó 15. §-ában. Nem helyes, mert e szerint a főbeavatkozási perre nézve az idézés általános időbeli szabályai, s jelesül még a tervezet 146. § ában megszabott u. n. perfelvételi időköz sem volna múlhatatlanul betartandó (akkor sem. ha a 146. §. utolsó bekezdésének esete fenn sem forog) ; a mi nemcsak a főbeavatkozási per felperesére nézve volna, lehetne sérelmes, de különösen méltánytalan volna, lehetne a főper felperesére — immár a főbeavatkozási per egyik alperesére nézve is, ha t. i. elég idő nem engedtetnék neki. hogy támadó positiójából — immár védekezővé lett positiójára kellően előkészülhessen. A főbeavatkoí-ási perre, mint teljesen önálló perre, okszerűen az «idézés» általános időbeli szabályai is «önállóan» alkalmazandók, s igy az idézés «a főperben kitűzött határnapra» okszerűen csakis «e szabályok sérelme nélküla kell, hogy helyet fogjon. 2. A polg. perr. terv. 84. §-ának 3-ik bekezdése szerint: «A főavatkozási per önálló perképpen tárgyalandó, a biróság azonban a főpert a főavatkozási per jogerejü eldöntéséig felfüggesztheti s a pereknek együttes tárgyalását is elrendelheti.)) A bekezdés első passusa («A főavatkozási per önálló perképpen tárgyalandó))) superfluum, mert nyilván folyik a terv. 83. §-ából, valamint 84. §-ának első bekezdéséből; de meg ad hominem benne van a bekezdés egyéb passusaiban, különösen a felfüggesztési jogra vonatkozó passusában is. A bekezdés harmadik passusa («a biróság .... a pereknek együttes tárgyalását is elrendelheti))) ugyancsak superfluum. mert a terv. 243. §-ának generális szabálya az egyesítési jogot idevágólag is megadja, s mert nem tehető fel, de nem is jut semmikép kifejezésre, hogy a tervezet a perek együttes tárgyalásának elrendelhetését a 84. § esetében (mint talán speciálisnak tekintett esetben) más feltételekhez «intentionálta» kötni, mint a 243. §. általános határozmányában. *) Előző cikk a f. évi 17. számban. Lapunk mai száma A bekezdés harmadik passusa («a biróság .... a főpert a főavatkozási per jogerejü eldöntéséig felfüggesztheti))) helyesbítendő volna — a német perrend hivatkozott 65. §-ával, az osztrák perrend 190. §-ának 2-ik bekezdésével, valamint a S'5-iki magyar tervezet 81. §-ának 4-ik bekezdésével egyezőleg - azzal, hogy a biróság a főpert eo ipso (t. i. magában véve azért, mert főbeavatkozási per van ugyancsak folyamatban) még ne «hivatalból)) is, hanem csak «kérelemre» (már t. i. akár a főperbeli felek valamelyikének, akár magának a főbeavatkozónak kérelmére is) rendelhesse el ; a mi mellett azonban természetesen fenmaradna, fenmaradhatna a terv. 244. és 245. §-aiban szabályozott officialis felfüggesztés joga is, de csak éppen e szakaszok korlátai között (az esetre t. i., ha a főbeavatkozási per s a főper között egyenesen a 244. vagy a 245. §-ban feltételezett «praejudicialis» kapcsolat in concreto fenforog, a minek nem kell in conertto «mindig» fenforognia). Valamint helyesbítendő volna e bekezdés — a német perrend ide szintén vágó 252. §-ával egyezőleg — azzal is, hogy a főper felfüggesztését «elrendelő» határozat ellen külön felfolyamodásnak legyen helye (a minek a tervezet 574. §-a szerint nem volna helye, mert a 495. §. 2-ik bekezdése — a melynek segítségére első tekintetre talán gondolni lehetne — «csak» a Ill-ik cimnek XlX-ik fejezetében szabályozott per-felfüggesztésre szorítkozik, a minthogy ez nyilván kitűnik a tervezet 246. §-ából is). 3. A polg. perr. terv. 85. §-ának 2-ik bekezdése szerint : «E törvénynek a mellékavatkozásra vonatkozó intézkedései azokban az esetekben is alkalmazandók, a melyekben a mellékavatkozást különös törvények megengedik.)) Ez aligha van helyesen formulázva ; mert: a szóhangzat szerint a külön törvény feljogosította mellékbeavatkozóra a tervezetnek a mellékbeavatkozásra vonatkozó «összes» intézkedései, tehát 85. és 87. §-ainak első bekezdései «is» alkalmazandók lévén, nyilván külön érdekkimutatást lehetne tőle követelni (t i. a 85. §. első bekezdésében definiált érdek kimutatását), noha okszerűen a mellékbeavatkozásra külön törvényben lett feljogosítás minden «további» érdekkimutatás alól eo ipso kell, hogy feloldjon. Kétségtelenül szabatosabb e részben az osztrák perrend 17. §-a idevágó 2-ik bekezdésének szóhangzata. 4. A polg. perr. terv. 87. §-ának 2-ik bekezdése szerint: «A mellékavatkozás, ha azt a tárgyaláson kívül adják elő, irattal történik, a mely a bírósági iratokhoz csatolandó és a feleknek kézbesítendő.)) E szerint tehát a mellékbeavatkozás akként «is» történhetik, hogy a mellékbeavatkozó a nélkül, hogy a felek eleve a legtávolabbról is sejtették, sejthették volna, valamelyik érdemleges tárgyaláson megjelenik s ott egyszerűen «élő szóval» kinyilatkoztatja, hogy a felek egyikéhez vagy másikához mint mellékbeavatkozó (t. i. pernyertességének elősegítése céljából) csatlakozik (még pedig tehetvén ezt, akár járásbíróság, akár törvényszék előtt, akár elsőfokban, akár másodfokban, akár harmadfokban folyjon a per). A mostani tervezet ezzel lelépett arról az álláspontról, melyen e részben még ugy a 85-iki tervezet 84. §-a, mint a 93-iki tervezet 87. §-a állottak volt, mely szerint t. i. a mellékbeavatkozás csakis airattab) történhetik, oly irattal, a melynek a törvényszéki eljárásban egyszersmind «előkészitő iratul» kell szolgálnia. Ugyancsak eltér vele mostani tervezetünk mind a német perrend 70. §-ától, mind az osztrák perrend 18. S-ától, mely törvények az accessorius beavatkozást szintén fe 11 é 11 e n ü 1 f o r m a 1 i s á 1 j á k. Mostani tervezetünk álláspont-változtatása aligha helyeselhető ; mert — minden egyebektől eltekintve — nyilván kedvezőbb helyzetben részesítené a mellékbeavatkozót, mint magukat a feleket; jelesül az u. n. előkészítő iratok (a tervezet 201—211. §-aiban az érdemleges tárgyalás előkészítésére nézve megállapított 12 oldalra terjed