A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 16. szám - Hagyaték tárgyát képező jelzálogos követeléseknek az örökösök javára leendő telekkönyvi bekebelezés illetékkötelezettségéről

128 A JOG lános rendelettel kerületük valamennyi nyilt árusítási üzletére vonatkozólag megszabhassák, hogy az ülőhely azon alkalmazott személyzet számára, helyzetére és viszonyaira való tekintettel, mely azt igénybe venni jogosult, minő közelebbi követelményeknek kell hogy megfeleljen, továbbra is érintetlenül marad. 3. A fentebbi határozmányok 1901. évi április 1-én lépnek hatályba. A szövetségi tanács e rendelete, melynek áthágása kihágást képez és az 1900. évi június hó 30-án kelt ipartörvény-novella 15. cikke szerint az általános ipartörvény 147. §-a alapján büntettetik, a német birodalmi törvénytár 56. számában 2739. sz alatt hirdettetett ki. Irodalom. A házassági vagyonjog a magyar polgári törvénykönyv tervezetében. Irta Sztehlo Kornél bpesti ügyvéd. Ára 2 kor. Bpest 1901. Márkus Samu könyvnyomdája. A házassági jog egyik leghivatottabb müvelö'jeként ismeri a jogász közönség a szerzőt. A mit ezen füzetben nyújt, az egy igen beható, alapos és gyakran kíméletlen bírálata, az uj javaslat ide vonatkozó részeinek. Csak kívánatos volna, ha számos javaslata figyelembe vétetnék, mert azokban nem csak az elméleti hanem a nagy gyakorlati tapasztalatú szakember véleménye szólal meg. A magyar büntetötörvénykönyvek zsebkönyve. Irta E d v i Illés Károly dr. II. kiadás, Budapest, 1901. Révai Testvérek írod. intézet r. t. kiadása. Ezen kiadás egészben véve ugyanaz maradt, ami azelőtt. Változást főleg az idézett elő, hogy akkoriban életbe lépett a bűnvádi prts. a melylyel kapcsolatban a bíróságok hatásköre is uj szabályozást nyert és hogy több uj törvény keletkezett, a melyekben vétségek és kihágások vannak magállapitva. Mindezek a jelen II. kiadásban felvétettek. Céljának hogy adott esetben gyors és biztos tájékozást nyújtson az ügyvéd, bíró és ügyésznek, — e mű is kiváló módon megfelel, a mi okból azt bátran ajánlhatjuk. Ára ? Igazságügyi törvénytár. D á r d a y Sándor népszerű gyűjteményes munkájának az «I gazság ügyi T ö r v é n y t á r-nak legújabb 5. kiadásából most jelent meg az első, második és ötödik kötet, ugy, hogy a néhány héttel ezelőtt megjelent 3. 4. és 6. kötetekkel együtt már teljes egészében a közönség rendelkezésére áll. A tárgymutató külön hetedik kötetként fog megjelenni. Az első, második és ötödik kötet számos újítást, pótlást és kiegészítést tártaim; z A most megjelent 1. 2. és 5. kötet számos rendelettel és az időközben alkotott törvényekkel egészíttetett ki, a mellett a szerző figvelemmel volt arra is, hogy az elő/ő kiadások egyik másik hiányát póolja. Külön meg kell említeni — mi hasonló irányú műnél lényeges fontossággal bír — hogy nyomdai és könyvkötészeti technikája szinte kifogástalan. Az egész 6 kötet ára rövid idő múlva megjelenő tárgymutatóval együtt díszes és tartós vászonkötésben 60 korona. Á munka az Áthenaeuni kiadásában jelent meg. Megjelent Ráth Mór kiadásában : Függelék a bűnvádi perrendtartásról szóló 1896. XXXIII. :t. c. minden kiadásához* c. füzet. Tartalmazza: a m. kir. igazságügyminister 3200/1899 I. M. E. sz. rendeletét a bűnvádi perrendtartás életbeléptetése tárgyában; a kir. bíróságok büntető ügyviteli szabályait; a m. kir. igazságügyminiszter köriratát a bűnvádi perrendtartás alkalmazásánál szem előtt tartandj irányadó elvek tárgyában. Ára 1 kor. 20 fii. A veszprémi püspök királyné koronázási jogának története Báró Hornig Károly veszprémi püspök megbízásából irta: Kol lányi Ferenc, O szentsége kamarása, múzeumi könyvtáró'r Veszprém, Egyházmegye könyvnyomda 1900. Érdekes egyházjogtörténeti munka, mely a királyné-koronázás jogát (régi vita tárgya az esztergomi érsek és a veszprémi püspök között) kellő világításba helyezi. A tárgy iránt érdeklődőknek ajánlható. A Nagy Képes világtörténet VII. kötete, melylyel az Uj-kor kezdődik, most hagyta el a sajtót. Ez az első kötet, melyet maga a vállalat szerkesztője, M a r c z a 1 i Henrik irt. A kötet a reformátió korát tárgyalja és eleven tollal festi az eszmék áramlatait, a mint összecsapódnak és elvegyülnek egymással. A könyvnek két focusa van : Az egyik V Károly küzdelme a világuralomért, a másik a reformátió alakulása és terjedése. Különös súlyt fektet mindenütt a magyar részre, melyben legnagyobb gonddal Martinuzzi György és Zrínyi alakját rajzolta meg. Ezeknek egy-egy igen érdekes és fontos levelének hasonmása is benn van a könyvben. Különben mindenütt igen nagy gond van fektetve az illusztrátiókra, melyek művészi kivitele megeleveníti a könyvet. Régi metszetek nagy számmal vannak híven reprodukálva, különösen érdekesek a lengyel és orosz történeti képek. A magyar részben is sok, eddig ismeretlen érdekes kép van. A kötet végén tömör fejezet van a korszak szellemi fejlődéséről; mely rövid fejezetek- 1 ben világítja meg az állam és a polgárság helyzetét, gazdasági átalakulását, vallásos, művészi és tudományos életét. E kötet a I •**.!•*> .t.azTij,TrA»aii. Nagy Képes Világtörténet tizenkét kötetéből a het dik. A VI. kötetnek megjelenése későbbre marad. Egy kötet ára díszes kötésben 8 frt. Megrendelhető a kiadótársulatnál, R é v a i Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaságnál. Lesz még alkalmunk e kötetre bővebben visszatérni. Vegyesek. Az elsöbirósás által felvett tárgyalási jegyzőkönyv hiányai. A kir. kereskedelmi és váltótörvényszék felebbezési tanácsának 1900. dec. 1. E. 331. sz. a. hozott Ítéletéből : Az elsőbiróság ítéletében a feleknek a tárgyaláson előterjesztett lényeges tényállításait tüzetesen előadta, a bizonyítékok felsorolásánál pedig utalt arra is, hogy a B alatti okirat felperes által tárgyalási jegyzőkönyvhöz csatoltatott, ebből folyólag tehát a perbeli ügyállás a megtámadott ítéletből a most jelzett irányban is kivihető lévén az ügy eldöntésére nem gyakorol befolyást az elsőbiróságnak az a mulasztása, hogy a felek a lényeges előadásait a tárgyalási jegyzőkönyvébe föl nem vette, valamint hogy a B alatti okirat csatolását ugyanott föl nem tüntette, következésképp e tekintetben a sommás eljárási törvány 186. §-nak c. pontjában meghatározott lényeges eljárási szabálysértés fenn nem forog. Iparkihágási ügyekben annak a kérdésnek az elbírálásánál, hogy a postán érkezett felebbezes kellő időben adatott-e be vagy sem, nem a postán való feladás, hanem a beérkezés időpontja irányadó. K. M. 1901. évi március hó 11-én 13,237. sz. a. kelt elvi határozata. A székesfőváros tanácsa részéről m. évi október hó 13-án 58,093. szám a. hozott s az elsőfokú iparhatósági határozattal egybehangzó másodfokú határozatot, mely Sz. I-nak, mint a Budapest fő- és székvárosi ipartestület betegsegélyző-pénztára elnökének az V. ker. elöljáróság m. év május hó 29-én 17,702. sz. a. kelt határozata ellen elkésve beadott felebbezését hivatalból visszautasítja, Sz. I. részéről a törvényes határidőben beadott felfolyamodás következtében felülvizsgálat alá vettem. Ennek eredményéhez képest az idézett másodfokú iparhatósági határozatot a felhozott indokoknál fogva helybenhagyom. Sz. I.-nak az elsőfokú határozat ellen beadott felfolyamodványában tett azon ellenvetése hogy a 17,702/1900. számú elsőfokú határozat ellen irányuló felebbezést m. évi július hó 2-án adta fel postára, figyelembe vehető nem volt, mert a kérdéses 17,702/1900. számú határozat — az iratok tanúsága szerint m. évi június hó 17-én kézbesittetvén, a 15 napi fellebbezési határidő m. évi július hó 2-án járt le. Minthogy pedig sem az 1884: XVII. t. cikk, sem az ezen törvény végrehajtása tárgyában kiadott 39,266/1884. számú miniszteri rendelet nem intézkedik arról az eshetőségről, midőn záros határidőhöz kötött beadvány posta ucján érkezik a hatóság iktatójához, ezen kérdés általános perjogi elvek szerint döntendő el és szabályként felállítható, hogy a záros határidő kiszámításánál kizárólag az az időpont mérvadó, melyben a beadvány — akár közvetlenül, akár posta utján — a hatósághoz érkezeit. Ennek az általános szabálynak kifejezést is adott a polgári törvénykezési rendtartásról szóló 1868. évi LIV. törvénycikk módosítása tárgyában alkotott 1881. évi L1X t.-cikk 27. §-a, mely szerint <a törvényes határidő eltelte után bejelentett, beadott, vagy ugyanazon határidő eltelte után postai uton az iktató hivatalba érkezett felebbvitelt az első bíróság hivatalból visszautasítani tartozik.* Ebben a tekintetben különleges intézkedést tartalmaz a váltóügyekben követendő eljáiás tárgyában 1881. évi november 1-én 2,851. szám a. kelt I. M. rendelet 16. §-a, meiy kijelenti: <ha a bíróság székhelyén kívül lakó alperes kifogásait kellő időben postára adja, a szállításra szükséges idő a három napi határidőbe nem számíttatik be*. Hasonló kivételes módon rendelkezik e tárgyban a közigazgatási bíróságról szóló 1896. évi XXVI. t.-cikk 94. §-ának harmadik bekezdése: «Posta utján való benyújtás esetében a feladás időpontja határoz.* A váltóeljárási kifogás határidejének rövidsége és a közigazgatási bíróság előtti eljárás különleges természete által indokolt ezek a kivételes rendelkezések azonban csak megerősítik azt az általános szabályt, hogy nem a feladás, hanem az érkezés időpontja mérvadó annak a körülménynek megbirálásánál' vajon a jogorvoslat kellő időben használtatott-e. Curiai és táblai értesítések .Abauj-Szepsi. Dr. K. E. Gál—Czunyik érk. 2.511/901 P. sz. a. előa. Vaszilievits, n. e. — Dárda, Dr. N. K. Országos Öns. Szöv —' Polgár érk. 3.359/900 V. sz. a. előa. Wettstein, n. e. — Felsö-Eör. L. J Balogh—HOICZLT nem érk. - Fogaras. Dr. F. A. Leanku —Marhau nem érK, — Nagy-Körös. Sz. Gy. -Í501. és 6292/900 n. e. — Körtvélyesy —Rab érk. 6.293/900 sz. a. előa. Sáray-Szabó, n. e. — Beretvás — NagyKőrös érk. 8.225'900 sz. a. előa. Debreceni, n. e. - Pap—Pap érk 8781/900 sz. a előa. Csilléry, n. e. - Mohácsi (örökös ügy) dec. 18 hh. 1.753. sz. a. - Labanc-Labanc érk. 701/901 P. sz. a. előa Danilovits (Curiai, n. e. - O-Becse. Dr. V. A. Doroszlovacski-Milovanov (4831/900 P. sz.) ápr. 10. hh. — Temesvár. R. I r?51'900 V és ™/,n92.SZnn- e-- UJvidék- Dr- C. A. M. Radojcsics-Sztanojcsics érk. OO32/900 P. sz. a. előa. Fráter, febr. 28. rhh. rvu. — Doroski—Doroski érk. 127/901 P. sz. a. előa. Istvánffy, n. e. — Bohus b. ü. érk 10081/900 B. sz. a. előa. Szeyffert, márc. 19. hh. - Vág-Ujhely J L 1^9/n00 urb. Jsz. 11 e. - X. X. X. A kérdéses bíróság a 'kézdi-vásá"rhely, torvényszék. 3