A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 16. szám - Észrevételek A magyar általános polgári törvénykönyv tervezetéhez

A JOG 125 a végzést és e miatt vita is volt a jogirodalomban : kívánatos lenne a negyedik bekezdésbe a «találja» szó után beszúrni ezt a kifejezést ((tárgyalás nélkül.» Ez a pótlás ezért is célszerű, mert kitűnik belőle az is, hogy ha a kérvény hiányos, nem lehet a fél meghallgatása céljából tárgyalást tűzni reá, hanem pótlás végett vissza kell adni a folyamodónak. 679. §. Az i&94. évi XXXI. t.-c. 77. %-ának i) fontjában említett hirdetmény kibocsátását a házassági perre nézve illetékes bíróságnál kell kérni. A kérelem előterjesztésére az elhagyott házastárs, illetőleg az 18^4. évi XXXI. t.-c. 8j. %-ának esetében a törvényes képviselő van jvgositva. A kérelemben elő kell adni és valószínűvé kell tenni azokat az adatokat, a melyek az elhagyásra és a távollevő házastársnak utolsó ismert tartózkodási helyére vonatkoznak, továbbá azt, hogy az elhagyó házastárs jelenlegi tartózkodási helye ismeretlen és hogy legalább egy év óta híre veszett. Ha a bíróság a beterjesztett adatokat elégségeseknek találja a távollevő házasfél részére ügygondnokot rend-l és egyszersmind hirdetményt bocsát ki. melyben felhívja a távollevőt, hogy a házassági életközösséget egy év alatt állítsa vissza, mert ellenkező esetben a folyamodó keresete következtében a bíróság a házasság felbontása felöl fog határozni; továbbá felhívja, hogy tartózkodási helyéről a bíróságot értesítse, mert ellenkező esetben a megindítandó bontó perben ujabb hirdetményi idézés mellőzésével a kinevezett ügygondnok fogja őt képviselni. A hirdetmény a törvényszéknél kifüggesztendő és a hivatalos hírlapban kétszer közzéteendő. A bíróság a körülményhez képest elrendelheti, hogy a hirdetménykivonatban más. esetleg külföldi hírlapokban és a hirdetményi határidő alatt ismételve is közzététessék. A hirdetményi határidő a hirdetménynek a hivatalos hírlapban történt másodszori beiktatását követő naptól számítódik. Az ügygondnokot az elintézésről a kérvény másodpéldányán, a kérelmezőt pedig felzeten kell értesíteni. A végzés ellen, mely a hirdetmény kibocsátását elrendeli, felfolyamodásnak nincs helye. Az előbbi §-nál előadott indokok alapján kihagyandó lesz először is a második bekezdés. A harmadik bekezdést pedig olyképen kell fogalmazni, hogy az elhagyás körülményeire vonatkozó adatokat nem kell valószínűvé tenni, csak elő kell adni a kérvényben, azt pedig, hogy a felhívandó házastárs hol lakott utoljára és hogy tartózkodási helye ismeretlen, bizonyítani kell. Törlendő lesz a harmadik bekezdésnek ez a kifejezése : «és hogy legalább egy év óta hireveszett», mert ellentétben van a házassági törvény 77. $-ának b) pontjával. Ez az ellentét onnan állott elő, hogy a 679. §-t változatlanul átvették az 1894-ik évi tervezetből, amely itt. mint 14. §. sz-.repelt és elfeledkeztek arról, hogy a 77. §. b) pontjában nincs meg az a kifejezés, amely a javaslat 98. §-ában benne volt. t. i. hogy a hűtlen elhagyás megállapításához a b) pont esetén az ismeretlen helyen való tartózkodáson kivül az is törvényes kellék, hogy a felhívandó házastárs «legalább egy év óta hireveszett» legyen. Ez a lapsus nem maradhat benn a törvényben, mert igazán furcsa lenne, ha az eljárási szabályok az anyagi jogszabályokkal ellentétben lennének és olyan ténykörülmény bizonyítását írnák elő, a mely az anyagi jog szerint nem fogalmi kellék. A negyedik bekezdésben helyes, hogy ügygondnokot rendel ki a bíróság már a felhívó végzésben, illetve hirdetményben a távol lévő fél részére és az elintézéstől a kérvény másodpéldányán értesiti az ügygondnokot. Nem helyes a negyedik bekezdésben az a rendelkezés, hogy a bontó per tárgyalására hirdetményileg nem idézik meg a távollevő felet. A mai birói gyakorlat szerint ennek az ujabb hirdetményi idézésnek semmiség terhe alatt meg kell történnie : Ebben van ráció, mert a perenkivüli eljárás teljesen független a bontó pertől és a 77. §. b) pontja alapján indított bontó perben szintén meg kell tartani azt a szabályt, amely általán véve az ismeretlen helyen tartózkodó alperesek ellen indított perekre vonatkozik, t. i. hogy az alperest hirdetmény utján kell megidézni a tárgyalásra Eltér az eddig: gyakorlattól az is, hogy a hirdetményt a hivatalos lapban csak kétszer és nem háromszor kell közzétenni, továbbá, hogy a hirdetmény más, esetleg külföldi hírlapokban is közölhető és pedig több izben is. A 679. §. utolsó bekezdése megengedi a felfolyamodást, de csak abban az esetben, ha a törvényszék a hirdetmény kibocsátását megtagadta. Nem tudjuk, mi értelme van a perenkivüli eljárásban a kétféle jogorvoslati rendszernek? S mi értelme van a 678. §-nál egyáltalán kizárni a felfolyamodást, a 679. §-nál pedig bizonyos esetben megengedni5 Egyébként pedig utalunk az előobi §-nái kifejtettekre, a melyek itt is megfelelően alkalmazandók. (Folytatása következik.) Észrevételek «A magyar általános polgári törvénykönyv tervezete»-hez.*) Irta KELEMEN ERNŐ, kir. járásbiró Kisvárdán. ad ; 842. §. A 820. §-nál fentebb mondottak itt is alkalmazandók volnának. ad : 846. §. Ugy ennél, mint a 815. §-nál a kielégítés összegének meghatározása nagyon bonyolult, vagy legalább a most meglevő szöveg szerint csak fejtörés után megérthető. Ugyanazért a második bekezdés harmadik mondata tisztább, világosabb szöveggel cserélendő fel. ad : 847. §. A harmadik bekezdésnek ez a kifejezése : «adóstól szolgáltatott)) helyesebben «adós szolgáltatta)) kifejezéssel lenne helyettesítendő, ugv a 850 §. második bekezdésében is. ad 852. §. A §-t igy szövegezném : «A jelzálogjogos telekkönyve1 zett ingatlanból (jelzálog) a hitelező ennél a jognál fogva a j jelzálogjoggal biztosított pénzkövetelését kielégítheti)). Az utolsó bekezdés második sorában szórendi hiba van. s igy javítandó ki : «ilyennek kell feltüntetni". ad : 857. § A második bekezdés utolján is szórend hiba van : «is kell beszámitani» helyett : «is be kell számítania teendő, ad : 876. §. A 820. §-nál mondottak itt is figyelembe veendők lennének. ad: 914. §. A negyedik rész cimét «A kötelezettség joga» vagy ha már a mellékneves «i» képzőt szeretik ((Kötelezettségi jog»-ra változtatnám. Ezért az újításért tudom sokan nevetni, sokan pedig, különösen a «vaskalaposak», bosszankodni fognak, pedig ha jól vesszük, a «kötekm» szó egy igen rosszul képzett terminus technicus. Nem esik különben ki a világ feneke, akár a régi szó maradt meg. akár az általam javaslottat teszik helyébe, legfeljebb az egész laikus emberek nem értik meg, hogy mi az a «kötelmi jog>>, azoknak meg mindegy, akár a kötelezettség joga alapján, akár kötelemből folyólag kötelezik őket. Akármelyik kifejezés maradjon azonban meg, a kötelem vagy kötelezettség definitióját én nem tartom correctnek azért mert nem mindig adós és hitelező áll szemközt egymással, miután a magyarban ((hitelező)) és «adós» alatt általánosságban a kölcsönt, vagy egyébként származó pénzbeli szolgáltatásokat értik, már pedig a szolgáltatás nem csak pénzbeli szolgáltatásból, de más valaminek az adásából, tevéséből és nem tevésébe 1 is állhat, a mint a tervezet is mondja ; ugyanazért én a kötelem, vagy kötelezettség definitióját igy szövegezném «A kötelezettség alapján az egyik fél a (jogosított) a másiktól (kötelezett) szolgáltatást követelhet». Ez alá a definitió alá azután mindenféle jogügyletet alá lehet vonni, a mely kötelezettségen, vagy ha ugy tetszik kötelmen alapul, s ebben a «hitelező» és «adós» is benne lehet. ad : 952. §. A fentebb elmondottaknál fogva a második bekezdés «hitelező» és «adós» kifejezés helyett a ((jogosított)) és ((kötelezett)) szókat használnám, ugy általában az egész kötelezettig jogban mindenütt, a hoi nem specialiter a «hitelező» és «adós» jogviszonyát szabályozza a tervezet. (L. 1.351 §.) ad : 960. §. Ennél a §-nál, de minden esetre ebben a fejezetben kellene megállapítani azt, hogy a tőzsdejáték olyan játéknak tekintendő-e, a melyből kötelezettség nem származik, vagy a mennyiben nem minden tőzsdejáték vagy ügylet tekintendő ilyennek, taxatíve kellene felsorolni azokat az eseteket, a melyekből birósan érvényesíthető kötelezettség nem származhatik. Ha erre talán az volna a felelet, hogy minden egyes esetet felsorolni a törvényben nem lehet, akkor meg kellene | ) Előző cikkek a «J o g» 1., 5., 7., 9. és 10. számában.