A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 13. szám - A németországi magánbiztositási vállalatokra vonatkozó törvényjavaslat - A nemzetállam

A JOG 51 mény a baleset és testi sérülés közötti közvetlen okozati kapcsolatot nem szünteti meg, ha pedig a baleset és következményei között a közvetlen okozati összefüggés fenforog, akkor alperesnek az a védekezése, hogy a sérülés nem egyedül és közvetlenül okozta a felperesnek munkaképtelenségét, jogos alappal nem bir; mert a biztosítási felvételek 18. f-a abbeli rendelkezésének, hogy a biztosított egy és ugyanazon balesetért csak egyszer nyerhet kárpótlást, helyesen csak az az értelem tulajdonítható, hogy a nagyobb kárpótlási igény a csekélyebbet magában foglalván, az állandó munkaképtelenség esetére szerződésileg kikötött kárpótlási összegből a mulandó munkaképtelenségért megtérített kárpótlási összeg levonandó, ennek természetes következményeként tehát a keresetbe vett 1,250 frt kárösszegből a felperesnek már megtérített 25 frt kárösszeg levonandó volt és mert az általános biztosítási feltételek 9. §-ának az a kikötése, hogy a követelési igény abban az esetben, ha a bejelentés a baleset napjától számított 30 nap alatt be nem érkezik, teljesen elenyészik, a keresk. törv. 503. §-ában foglalt ezzel a határozmánynyal ellenkező rendelkezésével szemben joghatálylyal nem bir. A baleset bejelentésére megállapított határidő elmulasztásának következményéül érvényesen nem Köthetik ki a felek azt, hogy a biztosított az elkésett bejelentésig lefolyt napokra eső karpótláshoz való igényét elveszítse. (A kir. kereskedelmi és váltótörvénvszék felebbezési tanácsa 1900 december 18. 761/900 sz.) Bűnügyekben. A vádlott a btk. 294. §-ába ütköző szemérem elleni vétség vádja alol felmentetett, mert a vétség tényálladékahoz tartozó kellek, a mely nélkül az létre nem jöhet, a * közbotrány* okozása hiányzik. A királysertés vádja és következményeinek terhe alól pedig vádlott felmentetett, mert a királysértésül vett s incriminalt kifejezésekkel az adott helyzet és körülmények szerint vádlottnak nem volt és nem lehetett egyéb célja, mint természeti szükségének sürgős és halaszthatatlan voltát feltüntetni s távolról sem állhatott szándékában ö felségének személyét sérteni. A marosvásárhelyi kir. trvszék (1900. febr. 5. 8,505. sz. a.) Vádlott B. Jánost a btkv. 140. §-ának első tétele szerint minősülő királysértés vétségének, valamint a btkv. 165. §-ába ütköző hatóság elleni erőszak bűntettének vádja, ugy ezen vádak következményeinek terhe alóli felmentése mellett vétkesnek mondja ki a btkv. 249. §-ába ütköző szemérem elleni vétségben, valamint a D. Lajos ellenében elkövetett és a btkv. 261. §-ába •ütköző becsületsértés vétségében s azokért a btkv. 249 és 261. S-a alapján 14 napi fogházra mint fő- és 10 kor. pénzbüntetésre mint mellékbüntetésre illetve 20 korona pénzbüntetésre itéli. Indokok: A vizsgálat és a végtárgyalás adatai szerint vádlott 1897. febr. 15-én hamvazó szerdán délelőtt, egy ital mellett átvirasztott éj után, Marosvásárhelyt az oláhtemplomutcában szemérmet sértő cselekedetet követett el és az áital közbotrányt okozott, a mennyiben H. F-né és 16 éves hajadon leánya felé közeledett, kilógó szeméremtesttel szégyenleilenül, s csupán a gondos anya kiható figyelme volt képes megakadályozni azt, hogy leánya figyelmét vádlottnak cselekménye elkerülje. Ezen cselekmény elkövetését vádlott maga sem tagadta s H. F-né eskü alatti vallomásával ez perrendszerüen bizonyítva van. Közvetlen az előbbi eset után H. F-né, megtudandó, hogy ki volt az, aki az előbb leirt szégyenletes cselekményt elkövette az oláhtemplom-utcában, arra íelé vette útját, a merre felé vádlott a leirás szerint ment s nemsokára látta is vádlottat és társát s egy erre felé közeledő rendőrtől megkérdezte, hogy kik ők ? Ebből kifolyólag támadt vita a vádlott és a rendőr között, minek következménye lőn, hogy a vádlott a rendőrt «rabló, tolvaj tróger> s más hason becsületsértő kifejezésekkel illette is minekutána a rendőr megütéssel fenyegette vádlottat, vádlott visszafenyegette. Mindezen fenyegetés azonban nem volt olyszerü, hogy azért a btkv. 165. §-ában 'körülirt hatóság elleni erőszak bűntettének tényáiladékát meg lehetett volna állapítani Vádlott a történcek után a Mátyás-féle korcsmahelyiségbe távozott, hol a következő kifejezéssel élt: «ha a szükség kényszerit, még ő felségével szemben is szabad piselni, nemcsak két nővel szemben>. Minthogy a bíróság S. Ferenc, T. Sámuel és H. Sándor eskü alatt tett tanúvallomásai által bizonyítva látta, hogy vádlott tényleg nem használt oly kifejezéseket melyek alapján a btkv. 140. §-ában körülirt királysértés vétségének tényáiladékát megállapíthatta volna, — jóllehet kétségtelen, hogy az általa használt és idézett kifejezések használata magas fokú indecenlia, mivel pedig azok ő felsége személyére nem vonatkozhattak, fel volt mentendő vádlott a btkv. 140. §-ában irt királysértés vétségének vádja alól, valamint a már előadottak alapján a btkv. 165. §-ába ütköző hatóság elleni erőszak bűntettének vádja alól is s vétkesnek volt kimondandó a btkv. 24. §-ba ütköző szemérem elleni vétségben. Enyhítőül vétetett, hogy vádlott egy átvirrasztott éj után az elfogyasztott ital hatása alatt, felhevült állapotban volt, súlyosítóul vétetett vádlottnak büntetett volta. A marosvásárhelyi kir. it. tábla (1900. márc. 20. 603. sz. a.) az első bíróság ítéletének azt a részét, mely szerint a btkv 165. §-ába ütköző bűntett alól felmentetett, és a mely szerint a btkv. 261. §-ába ütköző becsületsértés vétségében bűnösnek mondatik ki, helybenhagyja, többi részét megváltoztatja és vádlottat a btkv. 249. §-ába ütköző szemérem elleni vétség vádja és következményei alól felmenti, ellenben bűnösnek mondja ki a btkv. 140. §-ába ütköző királysértés vétségében és ezért három napi fogházra és 3 évi hivatalvesztésre itéli. Indokok: B. J-nak. a btkv. 165. §-ába ütköző bűntett alól történt felmentését, valamint azt az első birói intézkedést, mely szerint a vádlottat az elsőbiróság a D. L.-on elkövetett becsületsértés vétségében bűnösnek mondotta ki s ezért megfelelően büntette, a kir. it. tábla vonatkozó indokai alapján hagyta helyben. Meg kellett azonban változtatni az elsőbirósági ítéletnek többi intézkedéseit és pedig azt, a mely szerint a vádlott a btkv. 294. §-ába ütköző szemérem elleni vétségben bűnösnek mondatott ki vádlott felmentésével azért, mert e vétség tényáliadékához tartozó kellék, a mely nélkül az létre nem jöhet, a «közbotrány» okozása, azaz a szemérmet sértő cselekmény nyilvános elkövetése csak akkor ütközik az idézett §-ba, ha ez által közbotrány okoztatik, úgyde a fenforgó esetben a vizsgálat és véglárgyalás adatai szerint senki más nem iátta azt, hogy vádlott a nadrágján kilógó szeméremtesttel ment az utcán, mint H. F.-né, azt pedig, hogy az utcán vizelt, csak társa R. D. látta ; kétségtelen tehát, hogy a vádlott szemérmetlen magaviselete nem okozhatott közbotrányt, s igy e cselekménye nem is állapithatja meg a btkv. 249. §-ába ütköző vétséget. De meg kellett változtatni az elsőbirósági Ítéletnek azt a részét is, mely szerint a vádlottat a királysértés vétsége alól felmentette és e vétségben bűnösnek azért mondotta ki vádlottat a kir. it. tábla, mert T. S. és H. S. tanuk eskü alatti vallomása szerint vádlott ugy nyilatkozott: «nekém szabad akár hol. hugyozni, még ő felsége előtt is», — S. F. eskü alatti vallomása szerint ő hallotta, amint a vádlott az mondta: «pedig ha a szükség kényszerit, még ő felségével szemben is szabad piselni», tehát bizonyítva van, hogy oly alacsony kapcsolatban emiitette fel a vádlott ő felségét a királyt, mely a királyi méltóságot megillető köteles tisztelettel nyílt és oly határozott ellentétben áll, hogy sértést állapit meg. Súlyosítóul vétetett vádlott rovott előélete, enyhítőül felhevült állapota. A m. kir. Curia (1901. febr. 26. 7,299. sz. a.) által annak megjegyzésével, hogy a vádbeli cselekményeket illetőleg a kir. itélő táblának Ítélete csak a királysértés vétségét tárgyazó részére nézve tekinthető felebbezettnek, amennyiben annak többi intézkedése részint helybenhagyó, részint vádlottra az elsőbiróság ítéletével szemben kedvezőbb, ezek tehát az 1853-iki btő prdts 301. §-a értelmében általa jogorvoslattal meg nem támadhatók, tekintve, hogy a királysértésül vett s incriminált kifejezésekkel az adott helyzet és körülmények szerint vádlottnak nem volt és nem lehetett egyéb célja, mint természeti szükségének sürgős és halaszthatlan voltát fetltüntetni s távolról sem állhatott szándékában ő felségének személyét sérteni, ez okból a kir. it. táblának ítélete megváltoztatik, vádlott a királysértés vádja és következményeinek terhe alól felmentetik, egyebekben a másodbirói Ítélet érintetlenül hagyatik. Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : Kr ausz Ida e., Budapest, keresk. és váltótrvszék, bej. ápr. 20., félsz. máj. 20., csb. dr. Szabó Árpád, tmgg. Szidon Ignác. — Rosenberg Hermán e., Kápolna, deési trvszék, bej. ápr. .15.. félsz, máj. 3., csb. dr. Ákonti János, tmgg. dr. Miksa Livius. — Id. Wannerer József e., Sopron, u. o. trvszék, bej. máj. 28., félsz. jun. 14, csb. Gulyás Dezső, tmgg. dr. Östör József. — Stern Adolf e., Vág-Szered, pozsonyi trvszék, bej. ápr. 22., félsz. ápr. 29., csb. Würtzler Ödön, tmgg. dr. Havas József. — Lendvai Róth Rózsa e., Ungvár, beregszászi trvszék, bej. ápr. 14., félsz. máj. 1., csb. Szük Lajos, tmgg. dr. Sajó Elek. — Fischer Hermán e., KisHarta. kalocsai trvszék, bej. máj. 10., félsz. máj. 29.. csb. dr. Jósa Gyula, tmgg. Kovács István. — Ernszt Kristóf e., O-Bessenyö, nagy-kikindai trvszék, bej. ápr. 30., félsz. máj. 9., csb. Kovách Gusztáv, tmgg. dr. Szilárd Adolf. Pályázatok: A varannói jbiróságnál aljegyzői áll. ápr. 6. — A nyitrai jbiróságnál al je gyzői áll. ápr. 6. — A trencséni trvszéknél aljegyzői áll. ápr. 6. — A budapesti trvszéknél aljegyzői áll. ápr. 6. — A nagy-ajtai jbiróságnál aljegyzői áll. ápr. 10. — A szegszárdi jbiróságnál a 1 b i r ó i áll. ápr. 10. — A pápai jbiróságnál aljegyzői áll. ápr. 10. — A székely-udvarhelyi trvszéknél a 1 b i r ó i áll. ápr. 10. — A kolozsvári trvszéknél jegyzői esetleg aljegyző i áll. ápr. 11. — A fehértemplomi trvszéknél aljegyzői áll. ápr. 11. — A sátoralja-ujhelyi trvszéknél birói áll. ápr. 11. — A nagy-mihályi trvszéknél al birói áll. ápr. 11. — A titeli jbiróságnál al birói áll. ápr. 11. — A budapesti büntető trvszéknél aljegyzői áll. ápr. 11. — A kézdi-vásárhelyi trvszéknél aljegyzői áll. ápr. 11. — A csik-szent-mártoni jbiróságnál a 1 b i r ó i áll. ápr. 11. — A tornallyai jbiróságnál a 1 bir ói áll. ápr. 11. Dr. RÉVAI LAJOS lakik V., Kálmán-utca 16. Dr. STILLER MÓR lakik V., Rudolf-rakpart 3.