A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 12. szám - A magyar polgári perrendtartás 34. §-a - A németországi magánbiztositási vállalatokra vonatkozó törvényjavaslat

A JOG 95 Címbe bc'. g'ilandó, valamint a kölcsönösséget föltüntető jelző is. (17., 18. §§.) A szövetkezet mindennemű kötelezettségei csak a szövetkezet vagyonából elégíthetők ki ; a szövetkezet tagjai a szövetkezet hitelezőinek nem tartoznak magánfelelősséggel. (19. §.) A szövetkezeti tagság a biztosítás érvénybelépésével veszi kezdetét és megszűnik a biztosítás hatálytalanná válásával (20. §.) Fix dijak melleit való biztositások csak az esetben fogadhatók el, ha ezt az alapszabályok, melyeket a hatóság jóváhagyott, megengedik. (21. §.) Fölveendő a szövetkezeti alapszabályokba az alapítási költségek, üzemi kiadások és biztonsági tartalékok fedezésére szolgáló alap beszerzésének módja, mely vagy az alapítók befizetései vagy részjegyek kibocsátása által történhetik. Szabályozandó az alapítók hatásköre az üzletvitelben és járandóságuk az általuk befizetett összegnek kamatjai és a nyereségből való részesedésük fejében. Előbbi -io'o-nál több nem lehet, mig összes járandóságuk nem múlhatja felül az általuk befizetett összeg 6"'„-át. Az alapítási tőke csak a bevételekből törleszthető és a törlesztés azonnal megkezdendő, mihelyt az alapítási és az első év berendezkedési költségei leírattak. (22. §.) Ha az üzlet természete másnemű biztosítékot nyújt, a biztonsági alap megteremtését a fölügyeleti hatóság elengedheti. A szövetkezeti alapszabályoknak világosan intézkedniök kell, hogy a kiadások miként fedezhetők, nevezetesen : egyszeri vagy töbszörös fizetés utján, egyszeres vagy töbszörös utánfuetés mellett, avagy a kártérítési igények megfelelő redulkálhatásának jogával. (24. §.) Az utánfizetést az üzleti év folyamán kilépetteknek is egészben kell teljesiteniök ; mig az év folyamán belépetteknek csak aránylagosan. (25., 26. §) Intézkednie kell a szövetkezeti alapszabályoknak az utánfuetés beálltának eseteiről, azok mikénti alkalmazásáról. Megjelölendők azon módok, melyekkel a szövetkezeti tagok a vezetőség határozatairól értesüljenek. (27., 28. §.) A vezetőség, felügyelő-bizotság és a tagok képviseletének alakulására és hatáskörére vonatkozó határozatokat szintén kel! tartalmazniok az alapszabályoknak. (29. §.) A vezetőség és felügyelő-bizottság a kereskedelmi cég-jegyzékl e vezetendő. (31., 32., 33. §0 A vezetőség tagjai nem gyakorolhatnak valamely más üzletet, ha ezt az alapszabályok vagy a felügyelő-bizottság meg nem engedik. Ilyen engedelem nélkül nem lehetnek tagjai valamely más biztosító intézet vezetőségének vagy felügyelő-bizottságának sem. A vezetőség tagjai a szövetkezetet mulasztásukból érő károsodásért személyi felelősséggel tartoznak, különösen pedig akkor, ha a szövetkezet vagyonkezelése a jelen törvény határozmányainak mellőzésével történik. Ha ez a felügyelő-bizottság tagjainak tudtával és beleegyezésével történik ; a személyi felelősség őket is éri. (34., 35. §§.) Részvénytársasági igazgatóság felelősségét a kereskedelmi törvény idevonatkozó intézkedései határozzák meg. (36. §) Az alapszabályokban gondoskodnia kell a szövetkezeteknek egy rendkívüli veszteségek fedezetére szolgáló alap alakításáról. (37. §.1 Az alapítási költségek és másnemű szervezési kiadások teljes leírása után, az alapitóknak járó összegek és a tartalékok dotálása után fenmaradó felesleg a tagoknak visszafizetendő. (38. §) Az alapszabályok megváltoztatása csak közgyülésileg V8 többséggel történhetik. 139. §) A változott alapszabályok a cégjegyzékbe bevezetendők, másként nem érvényesek. (iO. §) A 39. és 40. §-okban foglaltak az általános biztosítási föltételek megváltoztatására is kiterjednek. (41. §) Az alapszabályokban megállapított működési időtartam végével a szövetkezet feloszlik. (42. §) Ha előbb oszlattatnék föl, közgyűlési 2/> többség és a felügyeleti hatóság jóváhagyása szükséges. A feloszlás után foganasitandó liquidálás idején a szövetkezet, mint fennálló tekintetik. (46. §.) A liquidálásra vonatkozólag a kereskedelmi törvény 295— 299. és 301., 302. §§-ai birnak hatálylyal. (47., 48. §§.) Csőd esetén a kereskedelmi törvény 307. tj-a bír hatálylyal. Az alapítási tőke visszafizetésére csak az összes más követelések kielégítése után fenmaradó összeg fordítható. Utánfizetés utján az alapítási tőke nem szedhető be. A másnemű kölelezettségek teljesítésére szükséges utánfizetés mennyiségét a csődgondnok állapítja meg. (49., 50., 51., 52. §§.) IV. A biztosítási vállalatok ügyvitele. 54, 55. §§. 1. Általános határozatok. Ingatlanok vétele ugy a részvénytársaságoknak, mint a szövetkezeteknek csak a felügyeleti hatóság engedelmével áll jogában. Kivételnek van helye, ha a vállalat az általa adott kölcsönnel terhelt ingatlanok vételére kényszerítve van az adott kölcsön biztosítása végett. (54. §) A könyvek évenként lezárandók és ezek alapján az elmúlt évről zárszámadás készítendő. A zárszámadás és az egész üzletmenetet felölelő évi jelentés a felügyeleti hatóságnak beterjesztcndök. (55. §.) 2. Különös határozatok az életbiztosítási díjtartalékról. 56—63. §§. Az életbiztosítási díjtartalékok minden év végével külön minden egyes biztosításra vonatkozólag a 12. §. határozmányainak megfelelőleg elkönyvelendők. (56. §.) A vezetőségnek gondoskodnia kell a fentebbi §. szerint elkönyvelt díjtartaléknak megfelelő elhelyezéséről. Ezek minden más vagyontól külön kezelendők és az elhelyezés módjáról (készpénz, értékpapírok, okmányok stb.) részletes jegyzék készítendő és a hatóságoknak beterjesztendő. — A díjtartalék a lársaság székhelyéti őrzendő meg. — A viszontbiztosított üzletek után adott díjtartalék szintén kimutandó. (57 , 58. §§.) A díjtartalékok elhelyezése történhetik : 1. Oly módon mint az árvapénzek elhelyezése. (1,807. §. Polgári törvénykönyv.); továbbá oly értékpapírokban, melyek árvavagyon befektetésére engedélyezve vannak és oly jelzálogpapírokban, melyeket a birodalmi bank első helyen terhel. 2. Az 1. alatt fölsorolt érték vagy jelzálogpapírokra névértékük SO'Vu-ig adott kölcsönökben. 3. A saját kötvényekre a biztosítási feltételekben engedélyezett módon adott előlegekben vagy kölcsönökben. Ha egyelőre a fentiekben jelzett elhelyezés nem lehetséges, akkor valamely banknál — a birodalmi és állambankot kivéve a fe'ügyeleti hatóság által jóváhagyandó intézetnél — történhetik a díjtartalék elhelyezése. (59. §.) Elhelyezhetők, első helyre adandó s/6 esetleg */, értékig adandó jelzálogkölcsönökbe is a díjtartalékok. (60. §.) A díjtartalékból, eltekintve a tőkeelhelyezés megváltoztatásának eseteit, csak oly összegek vonhatók el, melyek a biztositások lejárata, megszűnése, ezekre való előleg vagy kölcsön adása folytán szükségesek. Csőd esetén a biztosítottak — egyéb jogaik érvényben maradása mellett — az egész díjtartalékra igényt támaszthatnak. A többi hitelezőkkel szemben elsősorban a díjtartalék hiányzó része pótolandó a csődtömegből. (61. §.) A csődbíróság a biztosítottak védelmére a felügyeleti hatóság meghallgatásával, gondnokot nevez ki. (62. §.) Az 56—62. §§-ok balesetbiztositási vállalatokra is kiterjednek. (Vége következik.) Nyílt kérdések és feleletek. Hányszor teendő közzé az ismeretlen tartózkodásunak hírlapi idézése? Egy 225 koronás perben az x-i törvényszék mint felebbezési biróság és utolsó fórum az elsőbiróság ítéletét végzéssel hivatalból feloldja és az eljárást megszünteti, mert ismeretlen tartózkodásu alperes hirdetményi idézése a hivatalos lapban csak egyszer közöltetett, holott a bírói gyakorlat szerint háromszor lett volna közzéteendő. — Kérdem a t. jogász közönséget, hogy az 1868: LIV. t.-c. 269. §-a mellett, mely nem követeli az idézés «háromszori> közzétételét, figyelemmel a novellától elválasztott végerhajt. törvényre, mely határozottan megmondja, mikor kívántatik az egyszeri, mikor a háromszori közzététel, — helyes-e ezen végzésben emiitett joggyakorlat ? Altalános-e a törvény egész területén, s főleg a jogkövetkezményekre való tekintettel, az eljárás megszüntetése, vagy az esetleg hiányos idézés pótlásának elrendelése van-e helyén? K. Irodalom. Lakbérleti jog és eljárás. írták: Dr. B erényi Sándor és dr. Graber Károly budapesti ügyvédek. Kiadja az Athe* naeum Bpesten 1901. A fenticim alatt öt év előtt kiadott munkának most bővített és teljesen átdolgozott második kiadását képezi a most megjelenő mű. A nagyobb terjideiem legfőképen a bírói gyakorlatnak a lehető legkiterjedtebb mértékben való figyelembe vétele folytán állott elő. A műhöz, mely nem csupán a jogászvilágnak, hanem a műveltebb nagyközönségnek is van szánva, terjedelmes tárgymutató és a feldolgozott szabályok felsorolása csatlakozik. Ara 5 korona. — Magyar pénzügyi jog. Irta: Exner Kornél egy. m. tanár Bpest A t h e n a e u m kiadása. 1901. A feladatoknak olyatén megoldása, hogy főleg a jogtanuló ifjúság, a mely csak a pénzügyi jog lényeges intézményeinek ismeretére van utalva, igényeinek megfelelő kézikönyvet kapjon, képezte szerzőnek célját, mikor «Magyar pénzügyi jog» cimmel a tételes pénzügyi jogot tudományos rendszerben kidolgozta. A mű azonban többet nyújt, mint a mennyit szerző igér, mert a gyakorlati szakember is eredménynyel használhatja a könyvet. — A magyar állami számvitel kézikönyve. Irta: Dr. W állon Dezső pénzügyminiszteri titkár. Az Athenaeum kiadása Bpesten 1801. Szerző a különféle törvényekben, utasításokban és rendeletekben szétszórt államszámviteli anyagot rendszerbe foglalva összegyűjtötte és ezen rendszerbe foglalt tételes jogot az egyes intézkedések értelmének és szükségszerűségének elméleti fejtegetésével megvilágította, mindig tekintettel a hazai számviteli