A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1901 / 10. szám - Észrevételek a magyar általánospolgári törvénykönyv tervezetéhez (Folytatás.)
78 A J03 bői a nőt illető résznek kezelése és használata a férjet illeti meg.» Ellenkező állásponton áll a Curia, melynek 141/96. sz. a határozata szerint: «A nem nemes házastársak által a házasság tartama alatt szerzett vagyon tekintetében a férj nem tartható főszerzőnek, s a szerzett vagyon közszerzeményt képez, erre a közszerzeményre nézve a házasság fennállása alatt a kezelés és rendelkezés joga azt a házastársat illeti, a kinek akár különvagyonából, akár különkeresményéből az származott.)) Ez a nézet helyesebb, a nő különvagyona jövedelméből a nő által szerzett vagyon mi jogon kerülne a férj kezelése alá? Jancsó nézete leginkább megfelelő, őa jogszabályt igy állítja fel : «A közszerzemény kezelése és a felette való rendelkezés a házasság tartama alatt kizárólag az azt kereső házastársat illeti.s Óhajtandó volna, ha a tervezet is tartalmazná e jogszabályt. Nem tartom világosnak a 144. §. rendelkezését, mely ekként hangzik : «Az, hogy a házastárs vagyonába tartozó valamely vagyontárgy közszerzeményi-e vagy külön jószág, a házastársat élők közt különben megillető szabad rendelkezési jogra nincsen befolyással.)) E helyett szabatosabb lenne igy : «A házastársak mindenikét illeti különvagyona és az általa szerzett vagyon feletti szabad rendelkezési jog. A végrendelkezés és halálesetre szóló ajándékozás külön tekintet alá esik.» Az élő házastársak a magok keresményéből szerzett vagyon fölött rendelkezhetnek, halálok után azonban a vagyon közszérzeményi jellegűvé válik, itt csak felerészben illeti a feleket a rendelkezés joga. Ezt az intézkedést külön szakaszba kellene foglalni, a 146. §. ezen toldattal lenne kiegészítendő: «A közszerzeményből megillető fele részéről halála esetére mindenik házasfél intézkedhetik.)) (Folytatása következik.) Észrevételek «A magyar általános polgári törvénykönyv tervezeté»-hez.*) Irta : KELEMEN ERNŐ, kir. járásbiró Kisvárdán. V' Folytatás, ad : 695. §. A §. rendelkezése nem látszik nem csak méltányosnak, de jogosnak sem a szolgáló telek épitménye tulajdonosára azért, mert ha már a szolgalom — a legtöbb esetben elbirtoklás alapján — terheli a szomszéd építményét olykép, hogy a tulajdonos a maga építményével a szomszédét terheli ; ne ő t. i. a szomszéd, vagy legalább ne egészen ő terheltessék a terhelt épitmény fentartásának költségeivel, hanem a milyen arányban terheli a szolgalom az ő épületét, olyan arányban járuljon a szolgalom tulajdonosa is a fentartás költségeihez a terhelt építménynek. A §. tehát szerintem ugy volna szövegezendő, hogy a következő mondat : a melynek költségeihez a szolgalom tulajdonosa olyan arányban köteles járulni, a milyen arányban terheli az épülete a szomszéd épületét, hozzá csatolandó volna a §-hoz. ad : 719. §. A szolgalom újból való feléledésének jogát a telekkönyvi törléstől ebben az esetben nem tenném függővé, sőt kimondanám, hogy a telekkönyvi tulajdon egyesítése esetén a szolgalom hivatalból törlendő, s újra csak az átruházó akaratával éledne fel ; mert nincs elfogadható jogalapja annak, hogy ha mondjuk a szolgalom telekkönyvi törlése feledségből maradt el, az egyik telek tulajdonjogának átiuházása esetén a tényleg már megszűnt szolgalom ipso facto feléledj'n, mikor a §. első része kimondja, hogy a szolgalom megszűnt. Ha talán az egyesítés esetén a szolgalom szünetelését vagy nyugvását állapítaná meg az első rész, akkor helyén való volna a nyugvó jog felélesztése, de ha egyszer egy jog megszűnt, azt csak a jognak legutóbbi birtokosa s tulajdonosa élesztheti fel szerintem. A §. tehát vagy az első részében megváltoztatandó, vagy a feléledés joga az átruházó beleegyezésétől teendő függővé. :-) Előző cikkek a «J o g» 1., ő, 7. e's P. számában. ad: 742. §. Ha a tulajdonossal szemben méltányos a 741. § szerint, hogy a haszonélvező a beruházott tőke kamatait megfizesse a tulajdonosnak, — a kinek mégis csak inkább érdeke, hogy a rendkívüli javítást is megtegyék, -- akkor a haszonélvezővel szemben még méltányosabbnak tartom, hogy a rendkívüli javításokba befektetett tőkét a tulajdonos neki visszafizesse. Ugyanazért a 742. §-t megtoldanám a 750. §. első bekezdésével. ad: 747. §. A második bekezdés első sorában kezdődő közbevetett mondat nem «,» közé hanem « —» jel közé teendő a helyesírás szerint. aJ : 751. §. A 742. §-nál mondottak teljesítése esetén ennél a §-nál fel lenne hívandó a 742. §. is. ad : 752. §. Az elévülés ideje 6 hónapban rövid időre van szabva s legalább is egy gazdálkodási évben kellene megállapítani olyan formán, hogy a második bekezdés szerint számított gazdasági év végétől kezdődnék az elévülés ideje. Ez a mezőgazdasági javakra óhajtandó lévén. — ha kivételesen is, gazdálkodási szempontból megállapítandó volna. ad: 767. §. A második mondatot igy egészíteném ki: «A haszonélvező köteles a kijelölt tárgyakat a haszonélvezet szerzése előtt keletkezett követelések kielégítésének céljára a tulajdonosnak visszaadni». A kiegészítés sem a hitelező, sem a tulajdonos, sem a haszonélvező jogát nem sérti s világosan benne van a 766. §-nak megfelelő s a haszonélve/ő javára contemplált rendelkezés. ad : 770. §. A §. első részét magyarosabban és érthetőbben igy szerkeszteném: «Az ingó dolog haszonélvezete megelőzi azt a jogot, a mely a dolgon harmadik személy javára már a haszonélvezet szerzésekor megvolt», A «javára terhelés» a magyarban meg nem állhat, a mint azt már a házassági vagyonjog közszerzeményes i észénél kimutatni igyekeztem. ad : 777. §. A második bekezdésnek a «személy»-re voratkozó a «mely» kifejezése «a melyik»-kel helyettesítendő. ad: 778. §. A második bekezdés «abban nem maradt» kifejezésnél magyarosabb a «félbe nem szakadt». ad : 779. §. A §. elejét igy szövegezném magyarság szempontjából : «Az ingatlan használata igy történik, hogy 1.) a kit a használat illet» stb. ad : 783. §. A § másra hivatkozás helyett előbb azt mondanám: «A használatra a telki szolgalmak és a haszonélvezet szabályai megfelelően alkalmazandók)). ad : 785. §. A §. szövegét igy állapítanám meg «Az épületjognál fogva a jogosultnak más telkén épülete lehet». A telek fogalma az 569. §-nál fogva már kifejezi azt, hogy ugy a telek felett levő téren, mint az alatta levő földtesten lehet az épület. A §. igy rövidebb is, s nem érzik ugy meg rajta az idegen iz. ad: 794 §. Az ingatlan tekintetében szerintem a visszatartás jogával élni egyáltalán, ennek a jognak a természeténél fogva nem lehet s igy a visszatartásra vonatkozó negatív rendelkezést magában foglaló első pontját a §-nak elhagynám, s a második pontná' az azonban egyuttal» két szót törülném. Ugyanígy a 751. §-nál is. ad: 798. §. Az életbeléptető törvényre nagyon sokat hárít a tervezetnek ez a része, már pedig a mit meglehet oldani magában a codexben, kár külön törvénynyel cifrázni s a törvénynek a kezelését és megismerését nehezíteni. A codex rövid úgysem lehet, az a körülmény tehát, hogy 20-25 §-al rövidebb legyen, ne indítsa a tervezőket arra, hogy az életbe léptető törvénybe ültessünk le olyan tételeket, a melyek a codexben is elhelyez eíók volnának.